Mérföldkő a hazai gyógyításban

Nem titokban, de a közvélemény kizárásával megkezdődtek az előkészületek a szegedi orvosegyetem sebészeti klinikáján az első hazai tüdőátültetésre. Csendesen dolgoznak az orvosok, kutatók, úgy, mint négy évtizeddel ezelőtt, hiszen 1962-ben éppen a szegedi sebészeti klinikán végezték el Európa keleti részében az első vesetranszplantációt Németh András vezetésével. A tüdőátültetés időpontját pontosan még nem határozták meg, előreláthatólag a jövő év végén kerülhet sor a műtétre, miután a külföldi tanulmányutakról a szakemberek visszajöttek. De ezenkívül is számtalan szervezeti intézkedést hoznak, hiszen a transzplantációnak ez a fajtája rendkívül kényes és nehéz feladat. Nem véletlen, hogy a sikeres tüdőcserét csak a nyolcvanas évektől jegyzik, pedig az USA-ban már 1964-ben végrehajtották az első tüdőátültetést, azonban a beteg akkor csak néhány napig élt. Ennél a sebészeti beavatkozásnál az áttörést az 1983-as év hozta, amikor a torontói egyetemen a Pearson professzor által vezetett munkacsoport már sikeresen birkózott meg a nagy feladattal. Ezt követően 1992-ig 1318 sikeres tüdőátültetést hajtottak végre a világon. Kivételt jelentenek a volt szocialista országok, ahol minden valószínűség szerint Szeged lesz a mérföldkő.Gyönyörű ligetes helyen épült a deszki tüdőszanatórium. A hörgőgyulladástól kezdve a rákosokig mindenféle légzőszervi beteget kezelnek ott. Egy középkorú férfire megkülönböztetett figyelmet fordítanak az orvosok. Ez a beteg idejének nagyobb részét az intenzív osztályon tölti. Vannak olyan napok, amikor ragyogó az állapota, még a folyosón is sétál. Az aggódó hozzátartozók havonta kérdezik, meddig tudják életben tartani szeretett rokonukat, mert tisztában vannak súlyos állapotával. Tüdeje helyén egy betegség miatt hólyagok keletkeztek, azokon lélegzik. A szegedi orvosegyetem tüdőgyógyász-profeszszora, Kraszkó Pál szerint e páciens valószínűleg az elsők között lesz, akit a sebészeti klinikán transzplantálnak. Ha nem kap új tüdőt, akkor két-három éven belül meghal. Kraszkó Pál arról is felvilágosít, hogy Magyarországon évente harminc-negyven tüdőátültetésre lenne szükség. – Tüdőtranszplantációra azok szorulnak, akik főleg súlyos tüdőtágulástól és kötőszövetes betegségtől szenvednek – mondja a professzor, majd hozzáteszi: nagyon szűk az a mezsgye, ahonnan ki lehet válogatni az átültetésre várókat. Főleg olyanok jöhetnek szóba, akiknek még viszonylag elfogadható az állapotuk, kibírják az operációt, de már annyira betegek, hogy a rossz tüdejükkel csak rövid ideig élhetnek. A tüdőtágulás rendszerint a krónikus hörghurut következtében alakul ki. A közhiedelemmel ellentétben a krónikus hörghurut súlyos betegség, nemcsak nálunk, hanem az USA-ban is a negyedik-ötödik helyen szerepel a halálozási okok között. Hazánk a krónikus hörghurut halálozási listáján Európában az első.Szakértelem és műszerezettség– Ebből arra is lehet következtetni, hogy nem luxus a tüdőátültetés?– Annál is kevésbé, mert egy súlyos tüdőtágulásos beteg életben tartása sokszor többe kerül, mint egy tüdőtranszplantáció. Az átültetés finanszírozási rendje természetesen hazánkban még nem alakulhatott ki, de a becslések szerint utókezeléssel együtt 15-20 millió forint. A súlyos légzési bajban szenvedőket rendszeres intenzív ellátásban kell részesíteni, ami a legdrágább orvosi kezelés. Úgyhogy érdemes számolgatni, de az átültetésnek nem is a pénz szab gátat, hanem az, hogy kevés a donor. Egyébként tudomásom szerint nem éri el a tízet azon honfitársaink száma, akik valamilyen úton külföldre eljutottak és tüdőcserét hajtottak rajtuk végre.Ilyenkor ősszel a villamoson, az autóbuszon az utasoknak legalább a fele köhög. A dohányzás, a szenynyezett levegő miatt civilizációs betegség lett a hörghurut, ugyanúgy, mint a következménye, a tüdőtágulás. Ez a betegtábor állandóan növekszik. Idült hörghurutban tavalyelőtt hatszázkilencvenen, tüdőrákban hétezren haláloztak el. Az orvosok szerint a hosszan tartó gyulladás a tüdőrák kialakulásához is hozzájárul. Nem véletlen, hogy a légzőszervi betegségek egyre nagyobb társadalmi figyelmet kapnak. Az Egyesült Államokban és a skandináv országokban a nemzeti program részeként már sikeresen szorítják vissza a szóban forgó betegségcsoportot. De kanyarodjunk vissza a transzplantációhoz, ami e stratégiának is része. Kraszkó professzor azokról a feltételekről beszél, amelyek alapján a szegedi orvosegyetem rendkívül alkalmas tüdőátültetésre. – Magyarország legkorszerűbb légzésfunkciós műszerparkja a szegedi egyetemé. A sebészeti klinikán minden együtt van, ami az átültetés elengedhetetlen kelléke. A tüdőgyógyászati tanszék pedig a legtökéletesebb rehabilitációt biztosítja.Amikor erre a riportra készültem, magamban megfogadtam, igyekszem elkerülni, hogy elveszszek a szakmai kérdések részleteiben. Menet közben beláttam, bizonyos mértékig engedményeket kell tennem, mert különben nem érti az olvasó, a tüdőátültetésben miért legalább két évtizedes az elmaradásunk Nyugat-Európával szemben. A legfontosabb magyarázat szinte prózai. A tüdő rövidebb ideig konzerválható, mint a vese, nyolc óránál hosszabb jegelést nem bír el. Mert ha a tüdő nem működik, nem termel tapadásgátló anyagot, légtelen formában összeesik, összetapad, nehéz kitágítani. Épp ezért fontos tényező az idő, a magyar útviszonyok pedig nem segítik az átültetésre váró szervek gyors célba érését.A sebészeti klinika igazgatója, Balogh Ádám professzor a helikopterek éjszakai leszállásának megoldását olyan fontos feltételként említi, mint a műtők műszerparkját.– Amikor egy évvel ezelőtt elhatároztuk a tüdőátültetés programjára való felkészülést, természetesen a SOTE transzplantációs és sebészeti klinikája egyetértésével és összehangoltan, akkor sokféle szempontot kellett figyelembe venni – mondja Balogh profeszszor. – Tervezett munkánkat az országos szervezet keretein belül szeretnénk elvégezni, mert tisztában vagyok azzal, csak így lesz akadálymentes az utunk. Abban pedig egyetért a szakma, hogy a szegedi sebészeti klinikán egy épületen belül olyanok az adottságok, mint amilyenek másutt nincsenek: egy házban van a szívsebészet, a vesetranszplantációs osztály, a laboratórium, a kórbonctani stáb és így tovább. A szívsebészeti osztály vezetője, Bogáts Gábor Löwenben már részt vett tüdőátültetésen. Ezt csak azért hangsúlyoznám, mert ez a részleg is be tud segíteni, hiszen a tüdőtranszplantációk egy részénél igénybe kell venni a szív-tüdő gépet – közli Balogh profeszszor.Felkészülés külföldönValóban csendben dolgoznak a sebészeti klinikán, és magam is tapasztaltam, a közvélemény keveset tud arról, hogy szakmai berkekben nemzetközileg mennyire elismert ez az intézmény. Hosszasan sorolhatnám a mutatókat, a publikációkat, meg azt, melyik professzor tagja valamelyik nemzetközi társaság vezetőségének. De nem ez a lényeg, hanem a betegek hálája. A tüdőátültetést végző csoport főnöke, az ötvenes éveiben járó Troján Imre, aki több külföldi transzplantációs központban tanulmányozta az átültetés gyakorlatát, a mellkassebészeti osztály vezetője lesz. Troján Kulka Frigyes tanítványa, Kulka professzor pedig már az 1970-ben írt doktori tanulmányában foglalkozott a tüdőtágulás sebészeti kezelésével.– Itt, a tanszéken régóta foglalkozunk az átültetés elméleti kérdéseivel, annál inkább is, mert minden feltétel megvan, hogy transzplantálni tudjunk – mondja Troján Imre, aztán így folytatja: – Ám az sem közömbös és a végső siker szempontjából kedvező, hogy a személyi kapcsolatok révén jó együttműködést alakítottunk ki két nagy európai tüdőtranszplantációs központtal, Hannoverrel és Béccsel, illetve a bécsi főnökkel, a világhírű Valter Klepetko profeszszorral, akitől magam is sokat tanultam. Ezen a két helyen csaknem hatszáz tüdőátültetést végeztek, tehát nagy gyakorlattal rendelkeznek.– Milyen segítséget vár a külföldi kollégáktól?– Az a két sebész munkatársam, aki majd részt vesz a munkában, Torontóba és Bécsbe megy továbbképzésre. Mivel Bécs nincs messze Szegedtől, rendszerbeli kapcsolatot is kiépítünk a szervcserére a megfelelő engedélyezés után. Ez azt jelenti, hogy osztrák donortól kaphat szervet a magyar beteg és fordítva.– Daganatos beteget is transzplantálnak?– Ebben az esetben egyértelmű a szakma válasza: nem! Sehol a világon rákosokon nem végeznek átültetést. Az új szerv kilökődését csak úgy lehet meggátolni, hogy a beteg immunrendszerét letompítják. Ám a rákosoknál ez idő alatt beindulna a sejtburjánzás.– Képeseknek tartja csapatát, hogy sikeresen megbirkózzon a nagy feladattal?– Különben hozzá sem kezdenénk.Kaliforniába már kiutazott továbbképzésre Somfai Attila tüdőgyógyász főorvos, aki a légzésfunkciós diagnosztikában mélyíti el ismereteit. Ez az alapja annak, hogy a legmegfelelőbb beteget válasszák ki az átültetésre. Furák József sebész tanársegéd január elsején ül repülőre, Torontóba megy, ahol két évvel ezelőtt három hónapot eltöltött, és tizenhárom átültetést látott. A harminchat éves orvos szakmai élményeit széles gesztusokkal magyarázza.– Végigkísérhettem az egész folyamatot az első lépéstől, a szerv kivételétől a beültetésen át a rehabilitációig. A mostani továbbképzés arra ad lehetőséget, hogy részt vegyek a transzplantációs műtétekben, technikai gyakorlatot szerezzek.– Miért különleges ez a műtét?– Technikailag nem különleges, gyorsan rutint lehet szerezni. A háttér olyan, ami nem mindennapi. Amikor először Torontóban jártam, láttam egy huszonkét éves beteget, aki az enzimműködés hiányossága miatt szorult szervcserére. Örömmel töltött el olyan páciensekkel találkozni, akik az operáció előtt oxigénmaszkkal tudtak létezni, de két héttel a műtét után már a folyosón sétáltak.– Ami a lényeg, tüdőátültetésnél párhuzamosan készítik elő a szervkivételt és az átültetést. Amíg a beültethető tüdő nem érkezik meg a műtőbe, addig nem veszik ki azt a szervet, amit pótolni kell. A kivétel és a beültetés időtartama körülbelül hat-nyolc óra. Technikailag nem nehéz ez az operáció, az utókezelés során nő az új szerv kilökődésének a veszélye. A műtét után egy hónappal rendszerint kiengedik a beteget, de utána is rövid ideig a kórház közelében kell laknia. Azoknál az operációknál, amelyeket én láttam, négy sebész, két altatóorvos, a szívmotorgép kezelői és hattagú asszisztencia vett részt.Jobb körülményekben bízvaFurák doktor itthon kollégájával, Szőke Tamással és a klinika transzplantációs csoportjával hat alkalommal már vett ki tüdőt, amit be is lehetett volna ültetni. Ez volt a gyakorlat itthoni része, de alig várják, hogy a beültetésnél is segédkezzenek. A harminchat éves Szőke Tamás a jövő évben utazik Bécsbe Klepetko profeszszorhoz, hogy gyakorolja az átültetést. Előtanulmányokat már évek óta folytat, ezt szolgálta 1997-ben és 1998-ban a hallei és a heidelbergi egyetemen eltöltött néhány hónap. A fiatal tanársegéd határozottan állítja: elméletileg szakmájukat olyan színvonalon ismerik, mint nyugati kollégáik.– Az európai mellkassebészeti szakvizsgámat néhány hete tettem le Londonban. Ugyanezt a jogosítványt szerezte meg Furák József Nancyben. Nyugodt szívvel mondhatom, a fejlett európai országokban is megállják helyüket a magyar orvosok. A különbség csak a gyógyítás technikai hátterében érezhető. Ezért is tartom nagy jelentőségűnek, hogy itthon elkezdhetjük a tüdőátültetést.A betegek új életet remélnek a nálunk még „szenzációnak” számító műtéttől, de a szakmai várakozás is óriási. Kraszkó professzor szerint a tüdőátültetés lendít a társtudományokon is. Troján főorvos a sebészeti kultúra további gazdagodására számít. Balogh igazgató pedig a jövőt építi, és arra gondol, hogy Dél-Magyarország sebészeti ellátásának legfelső szinten integrált intézménye a jelenleginél korszerűbb elhelyezést és munkakörülményeket kapjon. Bízik abban, hogy az immár hetvenéves toldozott-foltozott klinikai épületet újra cserélheti.Régóta megérdemelnék már ezt a váltást is az oly sok hírnevet szerzett orvosok, mert versenyképességük megtartásának ez is záloga lehet.