Nincs megállapodás az OMT-ben

Nem született megállapodás az Országos Munkaügyi Tanács (OMT) tegnapi plenáris ülésén, ahol a minimálbér-emelésről tárgyaltak a szociális partnerek. Ugyan a felek mindannyian egyetértettek az emelés szükségességében, ám a kabinet által javasolt bevezetési módot sem a munkaadók, sem a szakszervezetek nem tartották elfogadhatónak. A kormányzati oldal bejelentette: nincsen lehetősége további kompenzációs igények teljesítésére. Megállapodás nélkül a kabinet így ma saját hatáskörében dönthet a legkisebb bér 25 500 forintról 40 ezer forintra emeléséről.Támogatta a munkavállalói oldal a minimálbér-emelést, azonban megismételte korábbi álláspontját: bértarifa-kompenzáció nélkül ez kedvezőtlen foglalkoztatási hatásokat és bérfeszültségeket okoz, amelyekért a kormányt terheli a felelősség, mivel nem volt hajlandó a szakszervezetek javaslatának érdemi megvitatására. Az érdekvédők szerint már most tapasztalhatók a munkavállalókat hátrányosan érintő jelenségek, mint például az elbocsátások és a részmunkaidős foglalkoztatások. A munkaadói oldal leszögezte: egyetért ugyan az emeléssel, de a terhek kormányzati ellentételezése nélkül nem tudja támogatni.A munkáltatók többek között a vállalkozások teljes körét érintő, érdemi járulékcsökkentést – például az egészségügyi hozzájárulást – és a Munkaerőpiaci Alapba befizető, alacsony átlagkeresetű vállalkozások további támogatását kérték. Véleményük szerint a minimálbér kompenzációk nélküli, radikális emelése a kis- és a középvállalkozások tömeges ellehetetlenülését és százezrek egzisztenciális elbizonytalanodását eredményezi.Tegnap mind a munkavállalói, mind a munkáltatói oldal aggodalmának adott hangot amiatt, hogy a kormány a „társadalmi párbeszéd írott és íratlan szabályait megsértve elvonta a szociális partnerektől a bérmegállapodás jogát, és szakmai érveiket figyelmen kívül hagyva, önkényesen – a Munka Törvénykönyve módosításával – határozza meg a legkisebb munkabér összegét”.A kormányzati oldal hangsúlyozta: nincs lehetőség a két százalékpontos társadalombiztosítási járulékcsökkentés, a vállalkozói adókedvezmény, illetve a cégek könnyebb hitelhez juttatásán túli kompenzációkra. A kabinet szerint a minimálbér-emelés ezen kedvezményekkel a vállalkozási szféra egészében a munkaerőköltségek mintegy 0,7 százalékos emelkedését jelenti 2001-ben. A kormány elismeri, hogy az emelésnek a kisvállalkozások körében foglalkoztatásszűkítő hatása lehet, ugyanakkor működési feltételeik javítására a hazai beszállítói program jelentős részben őket célozza meg.Szintén a kisebb vállalkozásoknak jelent előnyt, hogy – a kormány javaslatának elfogadása esetén – tízmillió forint értékhatárig mentesül az adókötelezettség alól azon nyereségük, amelyet termelő beruházásokra fordítanak – véli a kabinet, amely megállapodás nélkül, saját hatáskörében dönt ma a legkisebb bér 40 ezer forintra emeléséről.A kormányzati oldal tegnap bejelentette, hogy elfogadta azt a szakszervezeti javaslatot, amely szerint az állami, illetve a többségi állami tulajdonú cégeknél oldják fel a bérek legfelső mértékének meghatározására vonatkozó kormányhatározatot. A határozat módosításával a kabinet 8-9 százalék helyett 11,5-12 százalékos bérnövekedést tart indokoltnak az idei évre. A szakszervezetek üdvözölték a döntést, ugyanakkor javasolták, hogy a kompenzációt alapbérnövelésként kapják meg a dolgozók, mert annak csak „így van értelme”.