Olajügy: vitatott jelentéstervezet

Ma kezdi tárgyalni jelentéstervezetét a parlament olajügyekkel foglalkozó vizsgálóbizottsága. A Pallag László (FKGP) bizottsági elnök útmutatásai alapján a testület szakértői által készített szövegről nagy vita várható, mert azt információink szerint a testület több tagja tárgyalási alapnak sem fogadja el.A lapunk birtokába került jelentéstervezet az olajügyek politikai és gazdasági hátterével kapcsolatban megállapítja: a rendszerváltozást megelőzően vagyonátmentés történt. Amikor az Antall-kormány megalakult, olyan közegbe került, ahol minden vezető pozíciót az MSZMP emberei töltöttek be. A tervezet szerint az Antall- és a Boross-kormány idején a parlament által hozott törvények minősége sok kívánnivalót hagyott maga után, a privatizációs törvény például könnyű lehetőséget nyújtott a korrupcióra, tisztátalan pályázatokkal a vagyonszerzésre.Az 1994–98-as ciklusban a kormány gazdaságszabályozó és -védelmi intézkedéseit ellentmondásosan hozta meg, és ezzel inkább indukálta, mintsem gátolta a bűnözés szerveződését – vélik a szöveg készítői. Az anyag utal az olajgate-ügyre is.A kormányzati adminisztráció szerepe már kezd szorosan kapcsolódni a vagyonszerzés nem tiszta útjaihoz, és ez a magatartás már a felelős kormányzati pozíciókban is megjelenik – olvasható a szövegben, amely így folytatódik: „Az olajüzletek kialakulásában a kormányzat gazdasági és szociálpolitikai intézkedései, a jogi szabályozásban megmutatkozó összhang hiánya, a bűnüldöző szervek többszöri átszervezésével kapcsolatosan kialakuló átmeneti működési zavarok, valamint ezen szervezetek szakmai állományának drasztikus leépülése, a különböző országos hatáskörű szervek és a rendeletalkotó főhatóságok közötti koordináció nem megfelelő volta egyaránt szerepet játszik.” Leírja azt is, hogy az olajüzletek kialakulásának hajtóereje a HTO– dízelolaj árkülönbsége. A tervezet szerint az olajüzletekben többek között részt vettek a vám- és pénzügyőrség, a határőrség, a bűnüldöző szervek, az ügyeket minden bizonynyal ismerő titkosszolgálatok és hírszervezetek egyes tagjai, az APEH, a MÁV, az olajminőséget bevizsgáló intézmények, az olajtársaságok egyes alkalmazottai, valamint politikai pártok tagjai és tisztségviselői. A dokumentum szerint nem mondható, hogy a jogalkalmazók és a rendvédelmi szervek nem észlelték időben a kérdés súlyát, mégis évekig nem létezett olajprobléma.A meghallgatások eredményeként a tervezet megállapítja: a közigazgatás és a feketegazdaság szereplői között előforduló összefonódások a bűnüldöző hatóságok előtt ismertek. Az ismertté vált jogsértő cselekmények bizonyíthatósága esetén a nyomozó hatóságok ugyan felléptek, de megállapítható, hogy vannak arra utaló jelek, amelyek szerint egyes bűncselekmények elkövetői több esetben sikeresen találtak kapcsolatot a közigazgatásban döntéshozói tisztséget betöltő személyekkel. Az olajtérkép kapcsán a tervezet bírálja a legfőbb ügyészt.