Az Országos Tudományos Kutatási Alapprogramok (OTKA) bizottsága keddi ülésén elfogadta a 2001–2002. évi költségvetés tervezetét. Az alapkutatásokat segítő szervezet központi támogatása jövőre 62 százalékkal nő, és hasonló arányban emelkedik a 2002. évben is – jelentette be a tanácskozáson Pálinkás József, az oktatási tárca politikai államtitkára, aki tájékoztatott arról, hogy a kormányzat 2001-ben mintegy 82 milliárdot, 2002-ben pedig 101 milliárd forintot fordít kutatás-fejlesztésre.Pálinkás József a tanácskozáson elmondta, hogy a kormányzat 2001-ben mintegy 82 milliárdot, 2002-ben pedig 101 milliárd forintot szán kutatás-fejlesztésre. A visszajelzések szerint a következő években a gazdaság várhatón ugyanannyit fordít e célra, mint a kormányzat.A versenypályázati rendszerre fordított összegek jövőre a jelenlegi duplájára emelkednek, a következő évben újabb ötven százalékkal nőnek, amely eléri a 30 milliárd forintot – mondta Pálinkás József. Az OTKA költségvetése ezen belül 62 százalékkal nő. Közel ilyen emelkedésre számíthatnak a következő esztendőben is, amely a kormányzati szándék szerint 6,8 milliárd forintos támogatást jelent. Kiemelte, hogy a következő két évben jelentős forrásokat fordítanak infrastruktúrára, műszerekre. Az OTKA jövőre 900 milliót, utána 1,4 milliárdot irányozhat elő erre a célra.A Központi Műszaki Fejlesztési Alapból az OMFB irányításával 1,6 milliárd forintot tudtak idén műszerek beszerzésére fordítani, amelyet jövőre 2 milliárdra kívánnak emelni – közölte a szaktárca politikai államtitkára, aki úgy véli, hogy ezt az összeget 2002-ben még 200 millióval növelhetik. Az OTKA forrásával együtt 2002-ben már 3,2 milliárd forint fordítható e célra.Két évvel ezelőtt 5,7 milliárd forintot igényeltek a műszerek beszerzésére – emlékeztetett az OTKA vezetője. Akkor 1460 pályázat érkezett, de csak 635 milliót tudtak e célra fordítani az elmúlt időszakban. Most úgy látja, hogy lehetségessé vált az, hogy a magyar kutatóintézetek és egyetemek műszerezettsége a nyugati országokéhoz közeledjék. Elképzelése szerint a rendelkezésre álló 900 milliós keretet elsősorban egy-tíz millió forintos műszerekre kell fordítani, amelyek az egyetemi oktatást is szolgálhatják.Az ülésen jelenlévő Hámori József, a Tudomány és Technológiapolitikai Kollégium elnöke elmondta: a jövőre induló kutatás-fejlesztési (K+F) pályázati rendszerre 5,7 milliárd forint használható fel a központi keretből, amelyhez a vállalkozási forrásokból ennek az összegnek körülbelül a harmada társul. A kiírás szerint a K+F pályázatok több mint 30 százaléka, hasonlóan az OTKA funkciójához, alapkutatásokra fordítandó, ebben a pályázati rendszerben is lehet műszereket vásárolni – tette hozzá.A tervek szerint az Oktatási Minisztérium és az OTKA együttesen határozza meg, hogyan kell beszerezni a kutatás és fejlesztés szempontjából kiemelten fontos műszereket.Pálinkás József azt kérte az OTKA vezetőjétől, hogy beruházási pályázataikat hangolják össze a Közonti Műszaki Fejlesztési Alappal azért, hogy olyan nagy fejlesztések valósulhassanak meg, amelyekre Magyarországon hosszú évtizedekig nem volt lehetőség. Emellett segítséget vár a szervezettől annak a számítógépes rendszernek a kiépítéséhez, amelynek a segítségével a tudományos információk elfogadható áron eljuthatnak az oktatás műhelyeihez és minden költségvetési kutatóintézményhez. A pályázatok elbírálásánál a minőséget jelölte meg legfontosabb szempontként.– Ha a parlament elfogadja az OTKA-programok 5,101 milliárdos költségvetési támogatását, akkor a bizottság januári ülésén 1,059 milliárd forint sorsáról dönt az idén beadott pályázatokkal kapcsolatban – mondta Lipták András, az OTKA-bizottság elnöke. Emellett meghirdetik a műszer-, a könyvtár-, a posztdoktori kutatási, valamint a konferencia részvételi publikációs pályázatot a 2001-es évre – tette hozzá. A könyvtár- és műszerpályázatot az OM-mel közösen fogalmazzák meg, de külön hirdetik meg. A 2002. költségvetés terhére az OTKA újabb tematikus pályázatot ír ki a 2005-ig tartó időszakra. Ezt már a jövő év februárban hirdetik meg, májusi beadási határidővel.Lipták András tudománypolitikai feladatként kezeli a szaktárcapályázatok összehangolásával kapcsolatos felkérését, emellett reális lehetőséget lát arra, hogy segítségükkel tökéletesítsék az információs rendszert. Az elnök a 2001-es kiírásuknál fontosnak tartja, hogy a korrekt pályáztatás érdekében egy személy csak egy pályázatnál lehessen témavezető. Elmondta még, hogy kiemelten támogatják a fiatal kutatókat is alkalmazó csoportok jelentkezését. Az OTKA 50 fiatalnak biztosít két-három éves posztdoktori kutatási lehetőséget, akiknek a havi támogatását felemelik 150 ezer, kutatási összegeiket pedig évi 700 ezer forintra. Emellett 100 ezer forintot biztosítanak arra, hogy különböző konferenciákon is részt vehessenek – tudtuk meg az elnöktől. Az OTKA létrehoz egy 15 tagú bizottságot tudományterületi és intézménytípus szerinti eloszlásban a pályázatok elbírálására, amely elsősorban a minőséget és a szakmai felkészültséget tartja szem előtt a juttatások elosztásánál – jelezte. A zsűrik a 2000-ben benyújtott pályázatok támogatásánál várhatóan az 50 százalékos elfogadási arányt tartják szem előtt, amelytől csak indokolt esetben térnek el. A jelenleg támogatott pályázatok közül a kiemelt teljesítményt nyújtók – a zsűrik javaslata alapján – póttámogatásban részesülhetnek.Kroó Norbert, az MTA főtitkára is fontosnak tartja más típusú pályázatok összehangolását az OTKA programjaival.
Ezek a gyógyszerek komoly bajt okozhatnak, nagyon kell figyelni rájuk
