Bóka János: Magyarországnak előnye származhat abból, hogy minden világhatalommal beszélő viszonyban van

Magyarországnak előnye származhat abból, hogy minden világhatalommal beszélő viszonyban van – jelentette ki Bóka János európai uniós ügyekért felelős miniszter szerdán Budapesten a Danube Institute, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem és az izraeli székhelyű David Biztonságpolitikai Intézet szervezésében létrejött Sorsfordító év: Izrael, a Közel-Kelet, az Egyesült Államok és Európa 2026 küszöbén című nemzetközi konferenciájának A nemzetközi intézmények eltorzulása című panelbeszélgetését lezáró beszédében.

Bóka János európai uniós ügyekért felelős miniszter Fotó: Facebook

A beszélő viszony azért fontos – hangsúlyozta a tárcavezető –, mert egyelőre senki sem tudja, milyen jövőt hozhat a globális intézmények számára az új, többpólusú világrend kialakulása vagy átrendeződése. A magyar kormánynak azonban esélye lehet arra, hogy jó nemzetközi kapcsolatai révén közelebbi értesülései lehessenek arról, mi és miért történik a világban; ez pedig lehetőséget adhat arra, hogy gyorsabban azonosíthassa a változásokból fakadó előnyöket és hátrányokat.

Bóka János európai uniós ügyekért felelős miniszter (Fotó: Lakatos Péter / MTI)

Az Európai Unió globális kihívásokra adott válaszait illetően azt mondta, 

az EU most éli legmélyebb válságát, mivel három szinten is elszigetelődött: az Egyesült Államok új vezetésével mély politikai nézeteltérései vannak, Oroszországgal nincs kapcsolata, Kínától pedig részben politikai, részben kereskedelmi okokból szintén elszigetelődött.

További problémája, hogy vezetése az európai polgároktól is egyre elszigeteltebb, ami népszuverenitási és identitásválsággal párosul. Mindezt tetézi az Európai Bizottság (EB) és az egyes tagállamok között kialakult feszültség, amely abból fakad, hogy az EB a hatáskörén túlterjeszkedve próbál egyre nagyobb ellenőrzést gyakorolni a tagállamok felett. Ezért szükség lenne az intézmények egyensúlyának a helyreállítására – jelentette ki.

Az identitásválságot Bóka János szerint az okozza, hogy az EU egy olyan európai identitás kialakításán dolgozik, ami nem létezik. Nem ismeri el, hogy csak a nemzeti és a zsidó-keresztény kulturális identitásokból levezetve, másodlagosan beszélhetünk európai identitásról. Nem tekinti európai értéknek a nemzeti identitást, hanem más, globális értékeket határoz meg és részesít helyette előnyben. 

Ezt két ideológiai trend, a politikai iszlám és a radikális woke jeleníti meg új alapértékként, amelyek a nemzeti és a zsidó-keresztény értékek tudatos aláaknázása és gyengítése árán próbálnak és tudnak teret nyerni

 – mondta a miniszter. 

Majd kiemelte, hogy aki ezt nem fogadja el, azt háttérbe szorítják, és nem tartják többé európainak. E jelenség példájaként a Nyugat-Európában tapasztalható, növekvő antiszemitizmust említette. Véleménye szerint ez nemcsak az ott élő zsidó embereket sérti az identitásukban, hanem minden európai polgárt is. Ám ezen kedvezőtlen fejlemények ellenére is csupán néhány olyan EU-tagállam akad, amely nemcsak az antiszemitizmus elleni küzdelmében támogatja Izraelt, hanem kapcsolatépítésre is törekszik vele – hangoztatta Bóka János.

Borítókép: Bóka János európai uniós ügyekért felelős miniszter (Fotó: Facebook)