Vasútbővítés uniós és hazai forrásokból

Az Európai Unió ISPA-menedzsmentbizottsága a közelmúltban döntött három magyarországi vasúti fővonal felújításának támogatásáról. A határozat értelmében a MÁV jövőre 44 milió euró ISPA-forrást – egy euró 264 forint – használhat fel a Budapest– Cegléd–Lökösháza, Zalalövő–Zalaegerszeg–Boba, valamint a Budapest–Tatabánya–Hegyeshalom vasútvonalak rehabilitációjához. Az ISPA-alapból e három vonalra 2007-ig 190 millió euró fordítható, így a hasonló nagyságrendű hazai forrásokkal együtt ezekre a projektekre több mint százmilliárd forintot költenek. Ezenkívül 2005-ig 100 millió euró EIB-hitelt használna fel a MÁV a hálózatán lévő nemzetközi vonalak felújítására.Kazatsay Zoltán, a Közlekedési és Vízügyi Minisztérium nemzetközi és EU-integrációs helyettes államtitkára a támogatási rendszerekről elmondta: az Európai Unióban a közlekedési beruházások támogatására az úgynevezett Kohéziós Alapot lehet igénybe venni, amit a csatlakozásra váró országok azonban még nem használhatnak fel. Mivel az EU elkötelezte magát a csatlakozni kívánó kelet-közép-európai országok infrastruktúrájának fejlesztése mellett, a kilencvenes évek elején létrehozták a PHARE-rendszert. A keretet először csak Magyarországra és Lengyelországra kívánták kiterjeszteni, később azonban a térség mind a tíz csatlakozni kívánó országa részesülhetett az alapból. A PHARE-rendszert váltotta idén az ISPA támogatási alap: az unió döntésének értelmében 2000-től ISPA-forrást vehetnek igénybe a csatlakozni szándékozó országok a közlekedés és a környezetvédelem fejlesztésére. Kazatsay Zoltán szerint az ISPA-támogatások célja kettős: egyrészt a beruházásokhoz nyújtanak segítséget, másrészt a tíz érintett országban kialakul egy olyan fogadó közeg, ami képes lesz az integrációt követően a nagyobb méretű EU-alapokat befogadni és megfelelő módon kezelni. Az EU határozata alapján a tíz ország évente 1,040 milliárd euró ISPA-forrást használhat fel, természetesen különböző mértékben. A támogatás megítélésénél figyelembe veszik többek között az ország egy főre jutó nemzeti jövedelmét, lakóinak számát, területét és nem utolsósorban az infrastruktúra fejlettségét. Ennek megfelelően Magyarország 85-105 millió euróra jogosult. Idén 44 milliót eurót, azaz 11,5 milliárd forintot kapott a közlekedés, amit 2001-ben az említett vasúti projektekre fordítanak, 44 milliót pedig a környezetvédelem használhat fel.Kazatsay Zoltán hozzátette: az unió rendelkezett ugyan keretszámokról, ahhoz azonban, hogy a pénzekhez hozzájussunk, évente részletes pénzügyi és megvalósítási tervet kell készíteni.Az ISPA-támogatás csak abban az esetben szerezhető meg – hasonlóan a korábbi PHARE-programokhoz –, ha a juttatás összegéhez hazai forrást tudunk mellé tenni, ez esetben a támogatás összegével megegyező mértékben – mondja a helyettes államtitkár. A 88 millió eurónak megfelelően 23 milliárd forint hazai forrást kell biztosítani a jövőre tervezett beruházásokhoz. Az ISPA-alapok természetesen addig állnak rendelkezésre, amíg az ország nem csatlakozik az EU-hoz, ettől kezdve a kohéziós és strukturális alapokból is részesülünk. A több évig tartó beruházások finanszírozására, így a három vasúti projektre Brüsszel garanciát vállalt, tehát 2007-ig rendelkezésre áll a 190 millió euró. Jövőre ebből 44 milliót használna fel a MÁV, a 2002–2007 közötti időszakban évente 22-32 milliót, ugyanis a közlekedési tárca az ISPA-alapból a vasút mellett egyéb beruházásokat is támogatni kíván.Magyarországon a vasúti törzshálózat mihamarabbi felújítására leginkább azért van szükség, hogy a lassúbb szakaszokat, ahol a felépítmény műszaki állapota miatt csökkentett sebességgel lehet közlekedni, teljesen felszámolják. Azokon a vonalakon, amelyeket a következő években felújítanak, megszűnnek a lassújelek, a szerelvények folyamatosan 100–140 kilométeres óránkénti sebességgel közlekedhetnek majd. A Budapest–Hegyeshalom fővonalon, ott, ahol kisebb pályakorrekciókat kell elvégezni, tovább növelik a 160 kilométeres sebességre alkalmas szakaszok hosszát. A munkák során korszerűsítik az állomási és a vonali biztosítóberendezéseket, a forgalmas állomásokon – az utasok biztonsága érdekében – aluljárók és magasperonok épülnek. Korszerűsítik a felsővezetéki rendszert is. A felújítások mellett a rendelkezésre álló források igénybevételével egy teljesen új vasútvonal-biztosító rendszert szeretne üzembe helyezni a MÁV a Budapest–Győr–Hegyeshalom és a Boba–Zalaegerszeg–Zalalövő vonalon. Az új biztosítóberendezés – az ETCS – fejlesztésének a jogát a MÁV kapta meg. Amennyiben a mostani kísérletek sikeresek lesznek, nemcsak a MÁV vonalain, hanem Európa-szerte kiépítik a légi forgalomhoz hasonló rádiós irányító rendszert. Szintén az ISPA-program felhasználása révén kerül sor a magyar–szlovén vasúti összeköttetés II. ütemében a Boba–Bajánsenye vonal villamosítására. A Budapest–Lökösháza, Budapest–Hegyeshalom, Bajánsenye–Zalalövő–Boba vasúti projektekre 2007-ig összesen 380 millió eurót, azaz 107 milliárd forintot költenek el. Az 53,5 milliárd forintos hazai forrást nagyrészt az Európai Beruházási Bank (EIB) hiteléből fedezi, állami garanciavállalás mellett, a vasút. Így a projektek teljes költségének 50 százaléka ISPA-támogatás, várhatóan 40 százalék EIB-hitel a költségvetésen keresztül és 10 százalék a hazai forrás.A MÁV Rt. 2002-ig 60 millió EIB-hitelt használ fel vasútvonalak rekonstrukciójához, 2002–2005 között pedig további 40 millió euró felvételét tervezik. A hatvanmillióból tízet, azaz 2,6 milliárd forintot használt fel a MÁV a Felsőzsolca– Hidasnémeti közötti vasúti fővonal teljes felújítására, ezt a szakaszt szeptemberben nyitották meg a forgalom előtt. Magyarországon ez volt az első elkészült projekt, amit az EIB finanszírozott. Ma már folyamatos haladást biztosít a vasútvonal, és a felújítást követően emelkedett az átbocsátókapacitás is. Tizenötmilliárd forintot költenek a Budapest–Újszász–Szolnok vonal átépítésére, a munkával a tervek szerint 2002-ben végeznek. Az ország egyik legforgalmasabb fővonalán a vonatok helyenként 40–60 kilométeres sebességgel tudnak közlekedni, ezért a felújítás nagyon időszerű. Az 50 millió eurós EIB-hitelhez mintegy kétmilliárd forintos költségvetési forrás társul.A vasút szintén EIB-hitelből kívánja felújítani 2002–2005 között a Cegléd–Kiskunfélegyháza közötti hatvan kilométeres vonalat. A 40 millió eurós hitelt a szakasz átfogó rehabilitációjára fordítják. A Cegléd–Kiskunfélegyháza vonalon, ahol ma jelentős ROLA, azaz kombinált fuvarozás zajlik, a vasúti pályát alkalmassá teszik a százhúsz kilométeres sebesség elérésére, felújítják a biztosítóberendezéseket, a villamos rendszert és az állomásokat.