Kiderült, hogy mi húzta és mi fékezte az ipar teljesítményét az év végén

Megjelentette a statisztikai hivatal a decemberi ipari termelés részletes adatait, kiderült, mi húzta és mi fékezte az év végén az ipar teljesítményét.

Illusztráció Fotó: Székelyhidi Balázs

2025 decemberében az ipari termelés volumene 1,8 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit, míg munkanaphatástól megtisztítva egy százalékkal mérséklődött – erősítette meg pénteken kiadott második becslésében a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). A feldolgozóipari alágak többségében növekedés következett be. A szezonálisan és munkanappal kiigazított adatok alapján az ipari kibocsátás 0,9 százalékkal nagyobb volt a 2025. novemberinél. Az ipari export volumene 0,6 százalékkal csökkent az egy évvel korábbihoz képest. A feldolgozóipari exportértékesítés 27 százalékát képviselő járműgyártás kivitele 0,7 százalékkal mérséklődött, a 18 százalékos súlyú számítógép, elektronikai, optikai termék gyártásáé 35 százalékkal bővült – derül ki a KSH pénteken kiadott részletes gyorstájékoztatójából.

A legnagyobb súlyú, a feldolgozóipari termelés 21 százalékát képviselő járműgyártás volumene egy százalékkal emelkedett az előző év azonos hónapjához viszonyítva
Fotó: Csapó Balázs

Az ipar belföldi értékesítése öt százalékkal kisebb, a feldolgozóiparé 1,4 százalékkal nagyobb volt az előző év azonos hónapjában mértnél. Az iparon belül döntő (93 százalék) súlyt képviselő feldolgozóipar termelése 3,9 százalékkal nőtt, az energiaipar (villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás) kibocsátása 21, a bányászaté 18,4 százalékkal visszaesett.

Közölték: a legnagyobb súlyú, a feldolgozóipari termelés 21 százalékát képviselő járműgyártás volumene egy százalékkal emelkedett az előző év azonos hónapjához viszonyítva. A közúti gépjármű gyártása 0,6 százalékkal nőtt, a közúti jármű alkatrészeinek gyártása 5,9 százalékkal csökkent. A feldolgozóipari termelés 14 százalékát adó számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása 38 százalékkal nőtt. A két legnagyobb alágazatnál a számítógép, perifériás egység gyártása 92 százalékkal bővült, az elektronikai alkatrész, áramköri kártya gyártása 11,5 százalékkal visszaesett. A 8,9 százalékos feldolgozóipari súlyú villamos berendezés gyártása 12,5 százalékkal haladta meg 2024 decemberének bázisszintjét.

Az adat megerősítette az egy héttel korábban közzétett első becslés eredményeit, amelyről a Magyar Nemzet szintén beszámolt.

A két legjelentősebb súlyú alágazatból az akkumulátor, szárazelem gyártásának volumene 27 százalékkal nőtt, a villamos motor, áramfejlesztő, -elosztó, -szabályozó készülék gyártásáé két százalékkal csökkent.

A feldolgozóiparból 15 százalékkal részesülő élelmiszer, ital és dohánytermék gyártása 6,5 százalékkal bővült az előző év azonos hónapjához képest, mind a hazai, mind a külpiaci eladások nőttek. A legnagyobb (24 százalék) súlyt képviselő húsfeldolgozás, -tartósítás, húskészítmény gyártása 15,5 százalékkal emelkedett. 

Hat további alágazatban bővült még a termelés, 0,1 és 41 százalék közötti mértékben, a leginkább a dohánytermék gyártásában, a legkevésbé a malomipari termék, keményítő gyártásában. 

A többi négy alágazatban 2,8 és 48 százalék közötti mértékben csökkent a kibocsátás, a legerőteljesebben az igen csekély súlyú halfeldolgozás, -tartósításban – ismertette a jelentés.

A két közepes súlyú alág közül a gumi-, műanyag és nemfém ásványi termék gyártása 2,1, a fémalapanyag és fémfeldolgozási termék gyártása 3,5 százalékkal nőtt az előző év azonos hónapjához mérten.

Április óta tart a visszaesés a feldolgozóipar 5,1 százalékát képviselő vegyi anyag, termék gyártásában: decemberben a kibocsátás 12,1 százalékkal kisebb volt az előző év azonos hónapjához képest, a szakágazatok döntő többségében jelentős csökkenést regisztráltunk. Az alágak közül a legnagyobb mértékben, 35 százalékkal a kis súlyú kokszgyártás, kőolaj-feldolgozás maradt el az egy évvel korábbitól, mindkét értékesítési irányban visszaestek az eladások – ismertette a KSH.

A jelentés kitér arra is, hogy az ipari termelés öt régióban nőtt, háromban csökkent az előző év azonos időszakához képest. A legnagyobb, 13,6 százalékos volumenbővülést Közép-Dunántúlon, a legjelentősebb, 14,8 százalékos visszaesést Budapesten regisztráltuk. A megfigyelt feldolgozóipari ágazatok összes új rendelésének volumene 28 százalékkal bővült 2024 decemberéhez mérten. 

Az új belföldi rendelések 15, az új exportrendelések 29 százalékkal emelkedtek. Az összes rendelésállomány december végén 19,1 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit. 2025-ben az előző évhez képest az ipari termelés 3,2 százalékkal mérséklődött az egy évvel korábbi, 4,1 százalékos visszaesést követően. Ezen belül a három nemzetgazdasági ág közül a feldolgozóipar kibocsátása 3,1, az energiaiparé 1,6, a csekély súlyú bányászaté 5,1 százalékkal csökkent 2024-hez viszonyítva.

A feldolgozóiparban folyó áron több mint ötvenezer milliárd forint termelési értéket állítottak elő 2025-ben. A feldolgozóipar tizenhárom alága közül tizenegyben visszaesett a termelés, a legnagyobb mértékben, 12 százalékkal a kokszgyártás, kőolaj-feldolgozásban. 

A legnagyobb alág, a járműgyártás kibocsátása 4,3 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól. Két alágban nőtt a termelés volumene: a számítógép, elektronikai, optikai termék gyártásában 14,5, a fafeldolgozás, papírtermék gyártása, nyomdai tevékenységben 1,7 százalékkal.

Az ipari export 2,5 százalékkal kisebb volt az egy évvel korábbinál (2024-ben 3,3 százalékos volumencsökkenést mértek). A teljes ipari értékesítés 64, a feldolgozóipari értékesítés 73 százaléka származott külpiaci eladásokból. A feldolgozóipari export két százalékkal csökkent az előző évhez viszonyítva. 

Ezen belül a 31 százalékos súlyt képviselő járműgyártásban 5,5 százalékkal visszaesett a kivitel volumene. Az ipar belföldi értékesítése 4,6, ezen belül a feldolgozóiparé 3,3 százalékkal mérséklődött. 

A feldolgozóipar hazai értékesítésének legnagyobb részét, 29 százalékát adó élelmiszer, ital- és dohánytermék gyártásának belföldi eladásai 0,6 százalékkal elmaradtak az előző év szintjétől – ismertette a KSH. Az ipari termelés három régióban nőtt, egyben stagnált, négyben csökkent az előző évhez képest. 

A legnagyobb 5,3 százalékos volumenbővülést Észak-Alföldön, a legjelentősebb, 12 százalékos visszaesést Dél-Alföldön regisztráltak.