Kiderült, hogy mi húzta és mi fékezte az ipar teljesítményét az év végén

Megjelentette a statisztikai hivatal a decemberi ipari termelés részletes adatait, kiderült, mi húzta és mi fékezte az év végén az ipar teljesítményét.

Illusztráció Fotó: Székelyhidi Balázs

A feldolgozóiparból 15 százalékkal részesülő élelmiszer, ital és dohánytermék gyártása 6,5 százalékkal bővült az előző év azonos hónapjához képest, mind a hazai, mind a külpiaci eladások nőttek. A legnagyobb (24 százalék) súlyt képviselő húsfeldolgozás, -tartósítás, húskészítmény gyártása 15,5 százalékkal emelkedett. 

Hat további alágazatban bővült még a termelés, 0,1 és 41 százalék közötti mértékben, a leginkább a dohánytermék gyártásában, a legkevésbé a malomipari termék, keményítő gyártásában. 

A többi négy alágazatban 2,8 és 48 százalék közötti mértékben csökkent a kibocsátás, a legerőteljesebben az igen csekély súlyú halfeldolgozás, -tartósításban – ismertette a jelentés.

A két közepes súlyú alág közül a gumi-, műanyag és nemfém ásványi termék gyártása 2,1, a fémalapanyag és fémfeldolgozási termék gyártása 3,5 százalékkal nőtt az előző év azonos hónapjához mérten.

Április óta tart a visszaesés a feldolgozóipar 5,1 százalékát képviselő vegyi anyag, termék gyártásában: decemberben a kibocsátás 12,1 százalékkal kisebb volt az előző év azonos hónapjához képest, a szakágazatok döntő többségében jelentős csökkenést regisztráltunk. Az alágak közül a legnagyobb mértékben, 35 százalékkal a kis súlyú kokszgyártás, kőolaj-feldolgozás maradt el az egy évvel korábbitól, mindkét értékesítési irányban visszaestek az eladások – ismertette a KSH.

A jelentés kitér arra is, hogy az ipari termelés öt régióban nőtt, háromban csökkent az előző év azonos időszakához képest. A legnagyobb, 13,6 százalékos volumenbővülést Közép-Dunántúlon, a legjelentősebb, 14,8 százalékos visszaesést Budapesten regisztráltuk. A megfigyelt feldolgozóipari ágazatok összes új rendelésének volumene 28 százalékkal bővült 2024 decemberéhez mérten. 

Az új belföldi rendelések 15, az új exportrendelések 29 százalékkal emelkedtek. Az összes rendelésállomány december végén 19,1 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit. 2025-ben az előző évhez képest az ipari termelés 3,2 százalékkal mérséklődött az egy évvel korábbi, 4,1 százalékos visszaesést követően. Ezen belül a három nemzetgazdasági ág közül a feldolgozóipar kibocsátása 3,1, az energiaiparé 1,6, a csekély súlyú bányászaté 5,1 százalékkal csökkent 2024-hez viszonyítva.

A feldolgozóiparban folyó áron több mint ötvenezer milliárd forint termelési értéket állítottak elő 2025-ben. A feldolgozóipar tizenhárom alága közül tizenegyben visszaesett a termelés, a legnagyobb mértékben, 12 százalékkal a kokszgyártás, kőolaj-feldolgozásban. 

A legnagyobb alág, a járműgyártás kibocsátása 4,3 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól. Két alágban nőtt a termelés volumene: a számítógép, elektronikai, optikai termék gyártásában 14,5, a fafeldolgozás, papírtermék gyártása, nyomdai tevékenységben 1,7 százalékkal.

Az ipari export 2,5 százalékkal kisebb volt az egy évvel korábbinál (2024-ben 3,3 százalékos volumencsökkenést mértek). A teljes ipari értékesítés 64, a feldolgozóipari értékesítés 73 százaléka származott külpiaci eladásokból. A feldolgozóipari export két százalékkal csökkent az előző évhez viszonyítva. 

Ezen belül a 31 százalékos súlyt képviselő járműgyártásban 5,5 százalékkal visszaesett a kivitel volumene. Az ipar belföldi értékesítése 4,6, ezen belül a feldolgozóiparé 3,3 százalékkal mérséklődött. 

A feldolgozóipar hazai értékesítésének legnagyobb részét, 29 százalékát adó élelmiszer, ital- és dohánytermék gyártásának belföldi eladásai 0,6 százalékkal elmaradtak az előző év szintjétől – ismertette a KSH. Az ipari termelés három régióban nőtt, egyben stagnált, négyben csökkent az előző évhez képest. 

A legnagyobb 5,3 százalékos volumenbővülést Észak-Alföldön, a legjelentősebb, 12 százalékos visszaesést Dél-Alföldön regisztráltak.