Kétezerötszáz kilométerre bővül a hazai villamosított vasútvonalak hossza, miután tegnap megnyitották a forgalom előtt a Székesfehérvár–Szombathely közötti szakaszt. A koncessziós formában villamosított, 170 kilométer hosszú vonal 25 milliárd forintba kerül, ezt az összeget tíz év alatt kell kifizetnie a MÁV-nak a dízel- és a villamos vontatás költségeinek különbözetéből.Három megyei központot, Székesfehérvárt, Veszprémet és Szombathelyet köti össze Budapesttel a vasútvonal. A vasi fővároson és Bobán keresztül két szomszédos országgal, Ausztriával és Szlovéniával teremt kapcsolatot. A MÁV 7600 kilométer hosszú vonalhálózatának 33 százaléka villamosított. Ezeken a pályákon bonyolítják az áru- és személyforgalom 80, illetve 76 százalékát. Tombor Sándor, a Közlekedési és Vízügyi Minisztérium közigazgatási államtitkára Szombathelyen elmondta: az elsődleges a nemzetközi és törzshálózatok rekonstrukciója. A villamosítás nem cél, hanem eszköz a gyorsabb és olcsóbb vasúti közlekedés megvalósításához. Szabó Gábor polgármester hangsúlyozta, hogy a legnagyobb munkaadó jelenleg a MÁV Rt., és minden vasúti beruházás a város fejlődését befolyásolja. Kiemelte továbbá a Szombathely– Szentgotthárd vonalat, amelynek villamosítása a nemzetközi kereskedelem miatt is indokolt lenne.A koncessziós villamosításról a 90-es évek elején döntött az állam, az olasz–magyar Viacom-Hungária Rt. – 51 százalékos tulajdonos a beruházó Compagnia Generale Construcione, 30 százalékos a MÁV Rt. – a szerződés keretében 3 év alatt 256 kilométer vasútvonalat látott el elektromos felsővezetékkel.A beruházáshoz szükséges pénzt a Kreditanstalt für Wiederaufbau német pénzintézet, valamint a Magyar Fejlesztési Bank Rt. biztosította. A koncepciós futamidő húsz év, a hiteleket a MÁV-nak tíz év alatt kell visszafizetnie. A költségeket az olcsóbb fenntartás és üzemeltetés megtakarításaiból fedezik: a három vonal esetében a MÁV évente 3,5 milliárd forintot takarít meg a villamos vontatással.A tervek szerint legközelebb a Hegyeshalom–Csorna–Porbác vasútvonalak villamosításához látnak hozzá, ezt követően – 2002–2004 között – kerülne sor a magyar– szlovén vasúti átmenetet képező Boba–Zalaegerszeg–Zalalövő szakaszra. A soron lévő villamosításoknál a MÁV európai uniós pénzek bevonásával számol.
Leszámolásba kezdett Karácsony Gergely
