Súlyos vádak Magyarország ellen

Átlagosan három évig tart, amíg a holland gyerekek elvesztik tejfogukat. Egyes magyarországi rendőrkapitányságokon ezt már 24 óra alatt is el tudják intézni címmel olvasható az NRC Handelsblad holland lap december 9-i számában az Amnesty International International hirdetése. Az állítást sem szervezet, sem a magyar kisebbségi ombudman jelentése nem támasztja alá. „A kínzást megdöbbentőnek, kevésbé megdöbbentőnek vagy nagyon megdöbbentőnek tartja? Egy megkötözött felnőttnek a lelki kínzásától jobban felháborodik, mint mondjuk egy kilencéves kislányénak, akinek villanyáramot vezetnek a talpához? – áll a Handelsbladban. – Emberként természetesen csak ’jajt’ mond. Apaként vagy anyaként minden bizonnyal vörös köd ereszkedik a szemére. A magyarországi ’esetről’ készült jelentés a birtokunkban van, ami nem egyedülálló. Az ENSZ gyermekekre vonatkozó megállapodását csaknem minden ország ratifikálta (az Egyesült Államok és Szomália kivételével), de több mint 150 országban még mindig kínoznak lelkileg és testileg gyerekeket. Börtönökben, árvaházakban és rendőrségeken. Az Amnesty International ’gyorssegély’ hálózata egyes esetekben sikerre vezet: egyesek kínzástól való félelme megszüntethető. A ’sikerszázalékot’ Hollandiában csupán 220 ezer taggal tudjuk biztosítani. De sok apának és anyának már nem azzal válaszolunk, hogy jaj!”Ezenkívül egy Magyarországon eddig még nem publikált Amnesty International-összefoglaló megállapítja: jelentések szerint a cigány lakosság a rendőrség raszszista érzelmekből fakadó agreszszióinak áldozata. Néhány menekültstátusért folyamodót anélkül fordítottak vissza a határról, hogy megadták volna nekik a lehetőséget a folyamodvány beadására. Sokan jogellenes bánásmódot észleltek a menekültstátus-beadvány rendezésének ügyében. Felháborodottságukban sokan az éhségsztrájkot választották tiltakozásul. A cigány lakosság többrétű diszkriminációt szenved el. A magyar rendőrség és a többségi lakosság osztja azt az elképzelést, hogy a cigányok származásuknál fogva bűnöző természetűek. Az Európai Unióhoz eljuttatott jelentés szerint a cigányság helyzetén túl problémát okoz még a korrupció, a sajtószabadság és a menekültügyek intézése.A jelentés azt is megállapítja, hogy a rendőrség több alkalommal visszaélt erőfölényével a cigány lakossággal szemben. Hajdúhadházon két rendőr megvert két cigány fiatalt. Ezután az őrszobára vitték őket, ahol további verést kaptak. Másnap az egyikük, Rezes Attila kómába esett, és műtéti beavatkozást hajtottak rajta végre. Az ügyet felderítő tévéprogram, a Fókusz szerint egy másik cigány embert, D. K.-t a rendőrség bántalmazott, mert szerepelt a dokumentumfilmben. Ezután a Fókusz titkos felvételt közölt arról, ahogy a rendőrök D. K.-t verik egy hajdúhadházi bárban.A határellenőrzés folyamán ha valaki menekültstátusért folyamodik, az illetékesek gyakran figyelmen kívül hagyják a szóbeli kérelmet – írja az összefoglaló. Hozzáteszi: sok határsértőt Ukrajnába irányítottak. A legújabb szabályozást viszont már körültekintően alkalmazzák. Egy kongói demokratikus köztársaságbeli menekültet, aki Libanonból érkezett Ferihegyre, kérése ellenére két nap múlva visszafordították Bejrútba. Az ő ügyében a MEJOK, egy jogvédő szervezet kívánt közbenjárni, de a határőrség megakadályozta munkáját.Bár a magyar kormány csatlakozott az 1998-as egyezményhez, amely betiltja a kínzást, több alkalommal hosszú időre méltatlan körülmények között tartják a menekülteket. Sokszor idősek és gyermekek szenvedik el az őrök nemtörődömségét. Nem kielégítő tolmácsolás, nehézkes ügyintézés jellemzi a menekültstátusért folyamodók helyzetét – állapítja meg az Amnesty International.Kaltenbach Jenő kisebbségi ombudsman tavasszal a múlt évet elemző jelentéséről az Országgyűlésben a következő tájékoztatást adta: javult a rendőrség és a roma kisebbség kapcsolata. Nem sikerült ugyanakkor előbbre lépni abban, hogy a rendőrség állományába bekerülő cigány fiatalok oldják a testület egyszínűségét. Úgy vélte, áttörés történt a nyilvános szórakozóhelyekre való belépéssel kapcsolatos diszkrimináció kérdésében, ugyanis a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség a múlt évben először hozott megfelelőnek tűnő szankciókat azon üzemeltetőkkel szemben, akik nem akarták beengedni a roma vendégeket.Magyarországon egyetlen kisebbség, így a romák sem szenvednek üldöztetést – áll az Igazságügyi Minisztérium mint a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatalt felügyelő tárca 2000 augusztusában kelt nyilatkozatában.Ha bármely kisebbséghez tartozó személy vagy csoport úgy érzi, hogy jogait megsértették, szabadon igénybe veheti a hazai jogorvoslati lehetőségek egész sorát: a közigazgatási és rendőri hatóságok, az ügyészség, a bíróság, az Országgyűlés kisebbségi ügyekkel foglalkozó állandó bizottsága, a kisebbségi ombudsman és az Alkotmánybíróság mellett az előző évtizedben állami támogatásban is részesülő kisebbségi jogvédő civil szervezetek sora kezdte meg tevékenységét – olvasható a tájékoztatóban.A tárca visszautasítja a zámolyi romák strasbourgi beadványának megalapozatlan, hazánk nemzetközi megítélésének rontására is alkalmas állítását, amely szerint „a magyar kormány nem tudja és nem is akarja megakadályozni a romák üldöztetését”.A kormány a cigányság társadalmi integrációja céljából államilag finanszírozott középtávú romaprogramot hajt végre. A 2000. évben a magyar állami költségvetésben nevesített roma célú költségvetési kiadások mintegy 7,2 milliárd forintot tesznek ki.Az állam oktatási és nevelési programok megvalósítására 1,7 milliárd forintot, tehetséges, ám szegény sorsú cigány tanulók ösztöndíj-támogatására százmillió forintot, tartósan munkanélküli romák felzárkóztató képzésére 529,5 millió forintot, a romák részvételére a közmunka- és a közhasznú munkaprogramokban másfél milliárd forintot, a szociális földprogramra 85,5 millió forintot, a közalapítványi roma pályázatokra körülbelül ötszázmillió forintot, a Gandhi Közalapítvány részére kétszázmillió forintot, az Országos Cigány Önkormányzat éves költségvetési támogatására 148,9 millió forintot, a roma helyi kisebbségi önkormányzatok támogatására több mint 431 millió forintot fordít. Ezeken kívül a hazai romák állampolgári jogon további sok-sok milliárd forint támogatást élveznek – például segély formájában.Magyarországon törvények garantálják a nemzeti és etnikai kisebbségek anyanyelvű médiájának működését, működtetését. Hazánk az Európa Tanács Nemzeti kisebbségek védelméről szóló keretegyezménye és a Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Chartája ratifikálásával vállalta, hogy megfelelő intézkedéseket tesz azért, hogy a közszolgálati feladatokat ellátó média kisebbségi nyelveken készült műsorokat is programjába iktasson.Magyarország belső jogrendszerében is több törvény foglalkozik kiemelten e kérdéskörrel. Ezekből következően a Magyar Televízió valamennyi, a kisebbségi törvényben nevesített tizenhárom nemzetiségnek készít anyanyelvi műsort. A Magyar Rádió 1998-tól valamennyi magyarországi nemzeti, etnikai kisebbség számára sugároz anyanyelvi rádióműsort.A nemzeti etnikai kisebbségek írott sajtójának támogatását a Magyarországi Nemzeti és Etnikai Kisebbségekért Közalapítvány biztosítja, a szervezet népcsoportonként legalább egy országos terjesztésű újság költségvetési támogatására nyújt anyagi fedezetet, a cigány kisebbség számára több lap költségvetési támogatását adja.Ez utóbbi kisebbség sajátos helyzetére tekintettel és az ezzel kapcsolatos kiemelt tájékoztatás céljából önálló civil sajtóiroda működik Roma Sajtóközpont néven.