Kevés elbocsátás a minimálbér miatt

Egyelőre nem bocsátják el alkalmazottaikat a minimálbéremeléstől erősen érintett vállalkozások vezetői, de minden módszert alkalmaznak, hogy kompenzálják a növekvő terheket. A lapunk által készített előzetes felmérés szerint leginkább a részmunkaidős állást alkalmazzák mint kibúvót.A legjobb esetben munkaköri feszültségeket szül a minimálbéremelés – így összegezhetők a lapunknak nyilatkozók eddigi tapasztalatai. Az érintettek szerint január 1-jétől a legáltalánosabb védekezés a 4, illetve a 6 órás részmunkaidő bevezetése. Van, aki szerint fölerősödtek azok a folyamatok, amelyekben az eddig főállásban dolgozó munkatárs vállalkozói igazolvány ellenében jut „béréhez”. Azok az élőmunkaigényes területeken, amelyeket a minimálbér-emelés a legérzékenyebben érint, ennek bevezetésével párhuzamosan eddigi járandóságokat vonnak meg.Legkorábban márciusban, áprilisban szolgálhat adatokkal a társadalombiztosítás arról, hány embert jelentettek át az elmúlt évben részmunkaidőbe. A tb-nek évente kell adatot szolgáltatnia, ezért tavasszal csak az előző évi változásokat tudja közölni. Az APEH-nek a változásokat ugyan havonta kell jelenteni, a részmunkaidősöket azonban a hivatal nem tartja nyilván. Vitatott, hogy a munkaadók már tavaly elkezd-ték-e azokat az átalakításokat, amelyekre a minimálbér emelése miatt kényszerülnek.A munkaadók lehetőleg kerülik a direkt leépítést, vagy azt, hogy az eddig a cégnél végzett tevékenységet vállalkozásba adják ki. Ezt a véleményt erősíti a Központi Statisztikai Hivatal kimutatása is, amely – legalábbis október végéig – nem tud számot adni arról, hogy gyorsabb ütemben szaporodnak-e a kisvállalkozások, mint korábban. Regisztrált betéti társaság októberben 184 400 volt, egy évvel korábban valamivel több mint 169 ezer. Tavaly a hivatal 7750 közkereseti társaságról tudott, míg 1999 októberében 5167-ről. Két évvel ezelőtt majdnem 658 ezer egyéni vállalkozás volt, tavaly októberben viszont csaknem 677 ezer.Általános a vélekedés, hogy a legérintettebb ágazatok a mezőgazdaság, a kiskereskedelem és a könnyűipar. A Magyar Nemzet által megszólaltatottak közül ennek megfelelően a Ruházati Ipari Szakszervezet alelnöke, Hernádvölgyi Andrea tudott a legtöbb konkrét „ellenintézkedésről” beszámolni.Alapvetően három csoportba sorolta a szervezethez tartozó 28, mintegy 23 ezer főt foglalkoztató céget. A multicégeknél a bérek most is magasabbak, őket nem érinti a minimálbér-emelés. Egy másik, kevésbé érzékeny réteg a bérek differenciáltságán lesz kénytelen változtatni, azaz a minimálbérek emelésével szemben a magasabb kategóriások bérét nem tudja olyan mértékben emelni.A harmadik réteg – és ez a nagyobb rész – megszorításokra kényszerül, főleg a kiszolgáló részlegeket alkalmazza ezentúl részmunkaidőben, a termelésben alkalmazottaktól pedig elveszi a megvonható juttatásokat, csökkenti a hétvégi pótlékok összegét.Az Autonóm Szakszervezetek Szövetségének elnöke tapasztalatai szerint a hozzájuk tartozó közüzemi, közlekedési társaságoknál feszültséget okoz a bérek differenciáltságának csökkenése. Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke szerint a négyórás részmunkaidős állás bevezetése a legjellemzőbb, illetve az, hogy az alkalmazott vállalkozást kényszerül létrehozni.Az Ipartestületek Országos Szövetségének alelnöke, Nádai László úgy értesült: az építőiparban jellemzőek az elbocsátások, igaz, azzal az ígérettel, hogy a szezonban újra alkalmazzák a most munkanélküli-segélyre kényszerülőket. Másrészt a cégek a teljesítményelvárásokat növelve kompenzálják a bér-, illetve tehertöbbletet, és olyan is van, aki alvállalkozóként alkalmazza az eddigi munkavállalót.Antalffy Gábor, a Kereskedők és Vendéglátók Országos Érdekképviseleti Szövetségének ügyvezető elnöke szerint az alkalmazott haszonkulcsok miatt a vendéglátók ki tudják termelni a bér- és járuléktöbbletet, ha kis- mértékben árat emelnek, a kereskedők ezt azonban nem tehetik, mivel nagyon éles a harc a piacon.Főleg vidéki boltoknál tapasztalható – mondta –, hogy hatórás munkaidőben alkalmazzák az eddigi nyolcórás alkalmazottat, és az ellenőrzésen sem buknak meg, mivel a nyitva tartást is kurtítják. Másutt elbocsátások vannak, de cserébe az elbocsátottat, illetve családtagjait segítőként alkalmazzák, így az illető ugyanakkora összeghez jut, mint eddig. Többször fordul elő az is, hogy az alkalmazotti státust alvállalkozóira cseréli a munkáltató.