Minimálbér hátrányok nélkül?

A gazdasági növekedés és a kormány különböző támogatásai lehetővé teszik, hogy a januártól negyvenezer forintra emelt minimálbér kifizetése – a szakszervezetek véleményével szemben – ne a munkavállalók számára hátrányos foglalkoztatás mellett valósuljon meg – mondta lapunknak Őry Csaba, a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára.Évtizedeken keresztül sajnos a „nyugati árak, keleti bérek” kitétel volt jellemző Magyarországra. Most először vannak olyan feltételeink, hogy ez ne legyen evidencia – szögezte le Őry Csaba. Mint arról lapunkban korábban már beszámoltunk: a szakszervezetek és a munkáltatók – más-más szempontok alapján – már most beigazolódni látják a minimálbér-emeléssel kapcsolatos aggodalmaikat: a részmunkaidős foglalkoztatást, illetve a kis- és a középvállalkozások tönkremenetelét. A munkavállalói oldal szerint már decemberben elkezdődtek az elbocsátások és a szerződésmódosítások, valamint a papíron négy-hat, a gyakorlatban nyolcórás foglalkoztatás.A munkaadók a létszámstruktúrák felülvizsgálatáról, kényszervállalkozások alapításáról számoltak be. Mindkét oldal úgy ítélte meg: azzal, hogy erősíti a munkaügyi ellenőrzést, a kormány elismeri az emelésnek a munkaerőpiacra gyakorolt negatív hatásait.– A gazdasági növekedés és a kormány különböző támogatási rendszerei – többek között a tb-járulékok és az adók csökkentése; az eszközjóváírások összegének emelése; a Széchenyi-terv, amely 30 milliárd forintot szán a kis- és a középvállalkozások támogatására – megfelelő alapot nyújtanak arra, hogy a radikális minimálbér-emelés ne a munkavállalóknak hátrányos munkáltatói intézkedések mellett valósuljon meg – szögezte le Őry Csaba. Hozzátette: az emelés az EU-csatlakozás szempontjából is előnyös, ugyanis a külföldi szakszervezetek – a lassítás érdekében – jelentős nyomást gyakoroltak kormányaikra, mivel tartottak az olcsó magyar munkaerőtől.Az államtitkár szerint a lépés évtizedek óta tartó törvénytelenséget is orvosol, hiszen az alacsony minimálbéren bejelentett munkavállalókat azon felül „zsebbe” fizették ki, így a munkáltatók több kötelezettség alól kibújtak. A be nem fizetett járulékok viszont az oktatástól, az egészségügytől, a nyugdíjtól vontak el pénzt. A munkaügyi ellenőrzés gyakorlati megvalósításával kapcsolatban – hogy a jogsértők ne készülhessenek fel – az államtitkár nem árult el részleteket, ugyanakkor megjegyezte: a magasabb minimálbér mellett korábban erősebb ellenőrzést is követeltek a szakszervezetek.– Most, amikor a kormány programjának megfelelően teljesíti a követeléseket, ezen lépéseket mégis negatívumként tüntetik fel az érdekvédők. A kérdés innentől kezdve viszont már másról szól – szögezte le Őry Csaba.