Négylábú segítőtársak

A Budapesti Készenléti Mentőkutyás Szolgálat a napokban kapja meg hivatalosan is a X. kerületi önkormányzattól azt a népligeti romépületet, ahol a kutyák és vezetőik gyakorlati felkészítését tartják. Ha a megállapodás létrejön, a romépület mentőkutyákat kiképző központnak is helyet ad a jövőben, amit a készenlétieket működtető alapítvány tart majd fenn.A készenléti mentőkutyásokat riasztják minden olyan budapesti eseményhez, ahol robbanásveszély fenyeget, ahol a romok alatt ragadt embereket kell felkutatni, ahol a rendőrség nyomkövető kutyái már elvesztették a keresett személy szagmintáját, vagy ahol a már élettelen eltűntet keresik. Bekapcsolódtak a munkába Soproni Ági, a meggyilkolt színésznő földi maradványainak felkutatásánál, s ők találták meg Jurányi doktor holttestét is a nagykovácsi erdőben. A törökországi földrengésnél több száz eltűnt személyre bukkantak: az a kislány is a budapesti mentőkutyásoknak köszönheti életét, akit több napi keresés után sikerült élve kimenteni a romok alól.2000-ben összesen ötven riasztást regisztráltak, így elmondható: legalább hetente egyszer szükség van munkájukra. Az egész országban csak nekik van megkülönböztető jelzéssel ellátott, a legkorszerűbb technikával felszerelt mentőkutyás autójuk. Ez a jármű, s a csoport felszerelése mintegy 6-7 millió forintot ér. A szolgálat senkitől nem kap – az államtól sem – támogatást. Mindent maguknak kell beszerezniük: csupán évi 5-600 ezer forint adományból „gazdálkodhatnak”, amit a szolgálatot működtető Magyar Katasztrófakutyákért Alapítvány kap.– Az éjjel-nappal riaszthatóság fenntartásához, valamint a heti három-négy nap gyakorlatozáshoz évi ötmillió forint kellene – mondta lapunknak Pribil Sándor, az alapítvány elnöke, a szolgálat mentésvezetője. – Ha pedig megnyílik a mentőkutyákat kiképző központ, a költségek tovább növekednek.A csoport tagjai közül csak Pribil Sándor tűzoltó, a többi mentős fotósokból, kereskedőkből, ápolókból verbuválódott öszsze – és természetesen különböző fajtájú kutyákból. A legtöbb négylábú segítőtárs német juhászkutya, de Pribil Sándor tapasztalt Eddie nevű keresőkutyája golden retriever fajtájú. – A lényeg az, hogy apportíroztatható legyen, a többi már csak a kiképzőn múlik – árulja el a mentésvezető. Az sem érdekes, hogy kan-e vagy szuka: egészséges és agilis legyen. Ez utóbbi kettő vonatkozik a csoport „kétlábú tagjaira” is. A kutyás mentőcsoport tagjainak csaknem fele nő. A csoport kizárólag a keresésre koncentrál, a konkrét mentés nem feladata. A keresést azonban lehetetlen körülmények között végzik: télen-nyáron, hóban-fagyban, vízben, romok közt, csatornában. A tűzoltókkal ellentétben azonban ők ritkábban kerülnek életveszélybe. Ha mégis, a Máltai Szeretetszolgálat mentőszolgálata adja az egészségügyi hátteret minden eseménynél.A budapesti mentőkutyásoknak az új évben is kiemelt feladatai lesznek. Az Angol Királyi Állatvédő Liga állatmentő szolgálat létrehozására kiírt pályázatán vesznek részt: ha ezt elnyerik, ők lesznek hazánkban az első hivatalos állatmentők. Együttműködést kötöttek a szánhúzó kutyások egyesületével, s ha a közös kiképzés sikerrel jár, olyan helyeken is ők lépnek majd színre, ahová sem autó, sem lánctalpas jármű, sem helikopter nem tud eljutni. Pribil Sándor elmondása szerint a lényeg továbbra is az, hogy bármikor riasztható legyen a csoport, s ennek a feltételnek semmi akadálya nem lehet. Éppen ezért kocsijukban búvárruhát, alpintechnikai mentőágyat, vízhatlan váltóruhákat is tartanak, hogy bárhol történik is baj, rajtuk ne múljon a mentés.