Optimistább a közhangulat

Orbán Viktor miniszterelnök ma este tartja immár szokásosnak mondható országértékelő beszédét. Lapunk ennek kapcsán Schlett István, Török Gábor és Fricz Tamás politológusokat arra kérte, hogy foglalják össze, szerintük milyen társadalmi-politikai folyamatok jellemezték a tavalyi évet.Tavaly optimistábbá vált a közhangulat, mint az elmúlt tíz évben bármikor. Véleményem szerint ez az egyik legfontosabb pozitív társadalmi folyamat – közölte Schlett István politológus. Hozzátette: az emberek derűlátását támasztják alá a különböző közvélemény-kutatási eredmények, s azok az adatok, amelyek szerint növekedett a házasságkötések, a születések és a lakásépítések száma. Ugyancsak a közvélemény optimizmusát bizonyítja, hogy többen vettek fel hiteleket, és dinamikusan növekedett az autóvásárlások száma is. – Természetesen ebben jelentős szerepet játszik a gazdasági növekedés, de nem elhanyagolható az az önbizalom sem, amelyet a kormány sugall – fogalmazott Schlett István.Véleménye szerint pozitív folyamat az is, hogy a társadalmi béke fennmaradt, s némileg csökken a társadalmi feszültség mértéke. – Ennek két oka lehet: a közvélemény hozzászokott az érdekkülönbségekhez, vagy növekedett a megállapodási hajlandóság – tette hozzá a politológus.A negatív folyamatok közül Schlett István az FKGP körül zajló botránysorozatot tartja a legaggasztóbbnak. Leszögezte: mindezek nemcsak a kisgazdapártra, a koalícióra, hanem a teljes politikai elitre és végső soron a társadalomra is károsan hatnak. A sorozatosan napvilágra kerülő korrupciós vagy korrupciógyanús ügyek, a szakszerűtlenség, az ostobaság, a stílustalanság mind-mind a demokrácia deficitjeként jelentkeznek; az egész politikai elitet tönkretehetik. Megjegyezte, ha a közvélemény bizalma tovább csökken a politikában, akkor mindez radikalizálódáshoz, illetve a jogállamiság létének veszélyeztetéséhez vezethet.– Vagyis a politikának mielőbb megoldást kell találnia a problémára, egy legyintéssel, semmittevéssel mindezt már nem lehet megoldani, a kivárás pedig nem józan taktika – hangsúlyozta Schlett István.Aggasztónak tartja azt is, hogy nem erősödött a szabálykövető magatartás, mai nemcsak a politikai elitre, hanem az élet minden területére jellemző. – Egyre gyakoribb jelenség, hogy következmények nélkül lehet megszegni a szabályokat, elég, ha a közlekedési morálra gondolunk, de említhetném a képviselői vagyonnyilatkozatokkal kapcsolatos jogvitát is – mondta Schlett István. Megjegyezte: mindenki a joghézagokra, a rossz törvényekre hivatkozik, holott a törvények uralma és a törvénytisztelet a demokrácia egyik alapelve. – Ezen a folyamaton változtatni kell, ez mindenkinek érdeke és feladata – szögezte le Schlett István, aki kevesli az erre tett erőfeszítéseket, mind az állami szervek, a politikai elitek, mind a civil szervezetek, az egyházak és az egyes emberek részéről.A szakember a politikai hangnem eldurvulásával kapcsolatos félelmeket eltúlzottnak érzi, véleménye szerint ez az értelmiség politikaellenességéből fakad. – Természetes folyamat, hogy a politikai élet szereplői ütköztetik érveiket, vitáznak – jegyezte meg.– Nem értek egyet azokkal a véleményekkel, amelyek szerint diktatorikus kormányzás folyik Magyarországon – nyilatkozta a Magyar Nemzetnek Török Gábor politológus. Úgy vélte, azzal sincs komoly gond, amit a Fidesz vezette koalíció tett a törvénykezés terén, hiszen „meg kell adni a lehetőséget, hogy egy politikai irányzat saját prioritásainak megfelelő döntéseket hozzon”. Török Gábor szerint a probléma az, amit nem tett tett meg a kormány. Példaként említette az adó- és egészségügyi reformot. A politológus értékelése szerint a Fidesz vezette koalíció első évében „valódi, jó szakmapolitikai döntések születtek, azóta viszont csak szimbolikusak, mintha ügyvezető kormány működne Magyarországon”. Úgy vélte, ennek oka lehet, hogy a nagy reformok végigvitele sok ellentétet szült volna a társadalom különböző csoportjai között.Török Gábor szerint a tavalyi év jelentős fordulatot hozott a belpolitikában. Úgy vélte, a pártpreferenciák ugyan nem változtak jelentősen, ám a kormány megalakulásától tavaly őszig a koalíciós pártok határozták meg, hogy mi legyen a politika napirendjén, azóta viszont nem. A kormánypártok deffenzívába mentek át – állapította meg Török Gábor. Ráadásul a kisgazdapárt körüli események miatt a koalíciós együttműködés is megváltozott, kényszerkoalíció alakult ki. A politológus szerint a kialakult helyzet semmilyen tekintetben sem használ a Fidesznek, úgy véli, a kisgazda szavazók nem csatlakoznak a legnagyobb koalíciós partner táborához. Sőt, kárt okoz a Fidesznek, mert lényegesen nehezebben tudja kommunikálni az eredményeket, hiszen a történtek elterelik a figyelmet a sikerekről. Megjegyezte azt is: tíz évvel a rendszerváltozás után a gazdaság és a politika olyan mértékben elvált egymástól, hogy a botrányok nem tudják azt befolyásolni. Úgy vélte viszont, hogy azok lehetőséget adnak arra, hogy az MDF és az SZDSZ némileg megerősödjön, ami feltétlenül jelenti, hogy létrejön egy harmadik politikai erő. Úgy vélte, igaz ez a megállapítás a MIÉP-re is; véleménye szerint Magyarországon egy radikális párt támogatottsága soha nem haladhatja meg az 5-10 százalékot.Tavaly megerősödött az 1998-as kormányváltás után, a Fidesz vezetésével létrejött politikai és társadalmi centrum, amely a régi, örökölt társadalom politikai centrumával szemben valós erőt jelent – fejtette ki értékelésében Fricz Tamás politológus. Hozzátette: a második centrum megerősödése mind a politikai, mind a gazdasági és kulturális területen, illetve a civil szférában alternatív mozgástereket hoz létre. Az önérvényesítési törekvések sokoldalúan, nem csak egy politikai centrum égisze alatt juthatnak érvényre, amely vitalitást ad a társadalomnak.A szakember szerint az új társadalmi-politikai centrum kialakításával magyarázható az a durva, illetve arrogáns parlamenti hangnem, amelyet a Fidesz időnként alkalmaz. Hozzátette: az új centrum kialakítása nem kis erőfeszítést igényelt, és a különböző egyezkedések gátolták volna a folyamatot. Az időnként durva hangnemet az ellenzék is viszonozta, vagyis mindkét tábor egyaránt felelősnek tekinthető – tette hozzá. Fricz Tamás rámutatott arra is: az új centrum megerősödésével az erős hangnem feleslegessé, diszfunkcionálissá válik és háttérbe szorul.– Jelentős változás, hogy a tavalyi évben érezhető gazdasági növekedés, fejlődés indult el az országban – mondta a szakember. Mindennek eredményeként ez az első kormány, amely enyhítheti a társadalmi feszültségeket, pozitív irányba befolyásolja a közvélemény hangulatát. Emlékeztetett rá, hogy a kormány elkezdte, és idén folytatja a különböző társadalmi csoportok igényeinek kielégítését. Példaként említette a bér- és nyugdíjemelést, az otthonteremtést, a szociális támogatások emelését. – Természetesen vannak területek, ahol a változás némileg elmaradt, ilyen például az adóreform – jegyezte meg Fricz Tamás. Hozzátette: az egészségügyi reformra – az új miniszter hivatalba lépésével – még lát esélyt.– A tavalyi év értékelésekor fontos megemlíteni a korrupciós ügyeket, az olajszőkítést, amely sajátos módon az egész politikai elitre rányomta a bélyegét – mondta a politológus. Az olajbizottság munkája csodát ugyan nem hozott, de a társadalom számára azt mutatta, hogy a politikai elit felismerte a problémát és szembenéz azzal – fűzte hozzá. Emellett nyilvánvalóvá vált az is: a tét a politikai elit lejáratódása, amellyel szemben a politikusok egységesen léptek fel, és a tisztességes politizálás fontosságát közvetítették.

---