Bizonyították Tőkés László ártatlanságát

Tőkés László nem volt a hírhedt Securitate ügynöke, sőt, a politikai rendőrség a lelkipásztor megfigyelése mellett annak elszigetelésén és hírbe hozásán is ügyködött – derült ki tegnap a román átvilágító bizottság jelentéséből. Az erdélyi Krónika című napilap értesülését az RMDSZ tiszteletbeli elnöke úgy kommentálta: „Úgy érzem, most zárult le a Securitate üldözése. A sok híresztelés után végre pontot tehetünk a ’89-et követő évtized végére.”Tizenöt dossziét kellett áttanulmányoznia a Securitate Irattárát Vizsgáló Országos Tanács szakembereinek ahhoz, hogy megállapítsák, a református püspök nem működött együtt a volt kommunista diktatúra titkosrendőrségével. A vizsgálatot az átvilágító bizottság azután rendelte el, hogy a román sajtóban többször is cikkeztek a lelkész úgynevezett besúgó múltjáról. A vizsgálati osztály jelentését az országos tanács tizenegy tagú kollégiuma egyhangúan fogadta el, miután a tagok maguk is belenézhettek a dossziékba. Az erdélyi Krónikának a bizottság magyar tagja, Csendes László így fogalmazott: „Nagyon kevés kérdésben hozott egyhangú döntést korábban a bizottság, most azonban senki sem fogalmazott meg ellenvéleményt.” Egy másik bizottsági tag, Horia Roman Patapievici úgy véli, Tőkés László emelt fővel viselte meghurcoltatásait.Az átvizsgált Securitate-dossziék közül már az elsőből kiderült a titkosrendőrség szándéka, hiszen a megfigyelést megindító ügyiratban rögzítették: cél a lelkész elszigetelése és diszkreditálása. A vizsgálat eredményéről írásban is tájékoztatni fogják a püspököt és a bukaresti második kerületi bíróságot, ahol február 23-ra tűzték ki Tőkés Lászlónak az AP hírügynökség ellen indított rágalmazási perének következő tárgyalását. A lelkész azért perelt, mert az 1998 nyarán egy hírben közölte, hogy a püspök maga is beismerte: együttműködött a Securitatéval. A hírt átvevő Time magazin később kártérítést fizetett a püspöknek. Tőkés szerint Romániában a rendszerváltást követő esztendőkben is tovább élt az a kommunista gyakorlat, amely szerint nem a vádló bizonyítja a megfogalmazott vádpontokat, hanem ő kényszerül minduntalan ártatlansága bizonygatására.Kincses Előd, a püspök ügyvédje a Magyar Nemzetnek „bírói túlkapásként” minősítette azt, hogy a bukaresti bíróság a rágalmazottat kötelezte a bizonyításra és nem a rágalmazót. – Sajnálom, hogy hat hónapnak kellett eltenie ahhoz, hogy kiderüljön védencem ártatlansága – nyilatkozta az ügyvéd.