Megváltozik az orvosok etikai kódexe

Készül az orvosetikai kódex első javított kiadása. A változtatást elsősorban a társadalmi átalakulás és az orvostudomány fejlődése teszi szükségessé – jelentette ki lapunknak Ulbing István, a Magyar Orvosi Kamara etikai kollégiumának elnöke.Több kihagyandó pontot is talált az egykori Népjóléti Minisztérium az 1998-ban elfogadott etikai kódexben, részben ezeket egészíti ki most az etikai kollégium – mondja Ulbing István. – A mai felfogás szerint az etika nem az egyén magánügye, hanem érinti a társadalom egészét. Éppúgy az etika tárgyát képezhetik a közösségek kapcsolata, a különféle szervezetek és testületek vagy a társadalom morális problémái, mint az egyén vagy a társadalom közti morális kérdések. A kódex ezért olyan fejezetekkel is bővül, amelyek ezekkel az összetett kérdésekkel foglalkoznak.– Beilleszthető az orvosetika a polgári társadalom új szabályrendjébe?– A társadalom az orvosok által felállított etikai szabályok több pontjáról úgy tartja, hogy azok sértik a szabadságjogokat. Közvetlenül ide tartozik az etikai kollégium azon álláspontja, amely szerint az orvos kizárólag a szakterületével kapcsolatos legfontosabb információkat hozhatja nyilvánosságra, de a tevékenységet nem reklámozhatja. Ez az álláspont azonban ellentétben áll a reklámtörvénnyel, s a versenyhivatal a kamarára nézve bizonyos büntetéseket helyezett kilátásba. Ezt később visszavonta, mert kellő indokokkal igazoltuk, hogy az egészségügyi tevékenység reklámozása nem társadalmi érdek.– Egy induló folyamatnál megítélhető, hogy az erkölcsileg elfogadható lesz vagy sem?– Amennyiben a szándék tisztességes, a megvalósításba csúszhatnak olyan hibák, amelyek az egész tevékenységet megkérdőjelezik. A privatizáció például látványosan polarizálta a magyar társadalmat. Az egészségügyben a privát szolgáltatások drágák, szakmailag nem nyújtanak többet, mint az állami ellátás, bár tagadhatatlanul jobb hotelfunkciót, elegánsabb miliőt, személyre szabott szolgáltatást biztosítanak. Mivel ezek az intézmények csak egy szűk réteg számára hozzáférhetőek, alapjaiban megkérdőjelezik az igazságosságot, a szolidaritást és más etikai alapelveket.– Az orvostudomány új vívmányai milyen etikai változtatásokat tesznek szükségessé?– A tudomány fejlődésében ma már a konfliktusok nem technikai szinten, hanem az erkölcsi normát érintve merülnek fel. Ilyen égető kérdés a klónozás vagy a lombikbébiprogram. Ez utóbbi esetben például komplikált jogi, etikai problémát vet fel, hogy a több életképes petesejt közül milyen szempontok alapján választódjon ki az az egy, amelyet átültetnek az anya testébe, és mi történjék a megmaradtakkal.– A kódex konkrét etikai törvényt fogalmaz meg az ilyen esetekre?– A statútumban az eljárások elvi alapjait fektetjük le. Az az elfogadott álláspont, hogy minél közelebb áll egy orvosi beavatkozás a természetes folyamatokhoz – jelen esetben a természetes szaporodáshoz –, annál inkább preferálnia kell a szakmának. Az etikai kódex feladata tehát, hogy megteremtse az egészségügy belső szabályozásainak erkölcsi bázisát. Nem lehet mindent olyan konkrétan szabályozni, ahogyan azt esetleg a társadalom igényelné. Csak alapelveket tudunk megfogalmazni, amelyeket úgy konstruálunk meg, hogy időtállóak legyenek. Az erkölcs a törvényektől abban is különbözik, hogy akár évszázadokra is visszavezethető.