A Műegyetemen kutatni a szakma csúcsát jelenti

A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem építőmérnöki karán az elmúlt fél évszázadban nagyon megváltozott az oktatás szerkezete – mondta Farkas György dékán, aki több mint harmincöt évet töltött el az intézményben.Kezdetben még a szakokon belül is megkötötték, hányan lehetnek a közlekedés-, a szerkezet- vagy a geodéta tankör tagjai – emlékezik vissza a kar vezetője. Ez a rendszer működött a nyolcvanas évek közepéig, amikor egy reform következtében megszűntek az ezzel kapcsolatos kötöttségek. Ettől kezdve főleg a szerkezet- és közlekedésépítés iránt érdeklődtek a hallgatók. Farkas György szerint ennek az az oka, hogy ezek az éptőmérnöki pálya leglátványosabb területei. Annak idején a jelenlegi dékán is azért választotta ezt a szakot, mert megtetszett neki az 1966-ban átadott Erzsébet híd mint városképformáló tényező. Úgy gondolta, hogy építőmérnökként később képes lesz olyat alkotni, amire egyszer majd büszke lehet. Szerinte az efféle választási szempont a mai hallgatókra is jellemző.Mára a Műegyetemen a réginél jóval szabadabb oktatási rendszer alakult ki, ahol a hallgatók maguk döntik el, milyen szakirányokat választanak. A dékán tapasztalatai szerint az új szemlélet a diákok tanulmányaiban is jelentkezik. Nem tartja valószínűnek, hogy a várható anyagi haszon befolyásolja a hallgatók szakválasztását. Az utóbbi időben a gazdaság fellendülése miatt emelkednek ugyan a bérek a szakmában, de nem érik el a közgazdászok, a jogászok vagy más felkapott szakmák anyagi elismertségét. Egy kezdő mérnök fizetése 110 és 160 ezer forint között van, attól függően, melyik karon végzett. A legjobban az informatikusok keresnek, a legkisebb anyagi megbecsülésük az építész- és építő-, valamint a közlekedésmérnököknek van.– Az egyetemen a doktori iskolák hallgatói között ma is sok tehetséges fiatal tanul – jelezte a dékán. Ők már ismerik az informatika és az információelmélet területén az új technológiákat, például a legkorszerűbb kábelhidakat. Ezeket két pilonról ferdén vezett felfüggesztő- kábelekkel építik, nagy fesztávolsággal. Tervezésük olyan jellegű informatikai és számítástechnikai ismereteket igényel, amelyeket a fiatalok könnyebben magukévá tesznek. Magyarországon még nincs ilyen híd, a szlovákiai Pozsonyban viszont magyar tervek szerint épült egy a Dunán.Farkas György szerint a Műegyetemen maradó fiatalokat az is befolyásolja, hogy a kutatási lehetőségek a szakma csúcsát jelentik. Az intézmény oktatói emellett a szakmai munkában is részt vehetnek. A cégek, vállalatok, tervezőirodák a komolyabb feladatokkal, problémákkal általában az egyetemhez fordulnak segítségért. Példaként megemlítette, hogy a rövidesen felépülő szekszárdi, dunai közúti híd tervezési munkájának független ellenőrzését a kar hidak és szerkezetek tanszéke végzi.A múltban is bőven akadt munkájuk az egyetem oktatóinak – jelezte a dékán. A bicskei hőerőmű hűtőtornyai száz méter fölöttiek voltak. Ezek tervezésére, méretezésére nem voltak képesek a cégek. A szükséges kutatásokat ebben az esetben is az egyetemen végezték el. Az M0-s autópálya déli szakaszán épült hidak tervezésekor és próbaterhelésekor is konzultációs partnernek hívták a kar szakértőit. Ugyanezen autópálya északi szektorán lévő hídjaink tervezésében is közreműködtek. A pálya nagyobb hídjainak technológiai tervezéséből, ellenőrzéséből és szakértői véleményezéséből sem maradtak ki. A hallgatókat ilyenkor technikusként vonják be a munkába. Segítenek a mérésekben, a jegyzőkönyvek vezetésében és az értékelésben.Az M7-es autópálya most kezdődő felújítása is sok technológiai problémát vetett fel. Azzal fordultak az egyetem szakembereihez, hogy egy vékony aszfaltburkolattal fedjék le, vagy a betonlapok billegése miatt törjék fel az egészet, és azt bedarálva építsenek új utat – mesélte a dékán. A szakértők véleménye azonban más volt, a legutóbbi konszenzus szerint a táblákat először stabilizálni kell, utána pedig aszfaltburkolatot kap a balatoni autópálya. Volnának más lehetőségek is, de az építők szeretnék, hogy lehetőleg magyar cég, hazai gyakorlattal és módszerekel végezze el a munkát.A dékán reméli, hogy az új Duna-hidak építésében a mostani hallgatók is részt vesznek majd. Az M3-as, M5-ös M7-es autópályát folytatni kell a határig, az M0-s körgyűrűt is be kell zárni, hogy teljesíteni tudja funkcióját. Az utakon lévő hidak tervezése is a jövő építészeire vár.– Az építészmérnök művész, aki az épület „felöltöztetésével”, illetve funkciójával foglalkozik – emelte ki Farkas György. Az építőmérnök egyrészt ennek statikai megtervezésén fáradozik, másrészt az összes egyéb, az infrastruktúrához kapcsolódó más létesítmény – mint a hidak, utak, szennyvíztisztító telepek, víztisztítók, csatornák, közművek, antennatornyok, erőművek stb. – tervezése is feladata.A dékán szerint ha olyan szerkezetről van szó, amelynél fontos a megjelenés és a reprezentáció, az építőmérnök szolgálja ki az építészt. Előfordul, hogy az építész megálmodik valamit, de ahhoz, hogy álma megvalósuljon, meg kell izzadnia az építőmérnöknek. Olyan szerkezetet kell kitalálnia, amelyet meg is lehet építeni. Az építőmérnök az, akinek a munkája a természet átalakításában a leginkább megjelenik, ezért óriási a felelőssége.– Úgy kell lakhatóvá tennünk környezetünket, hogy közben ne tegyük tönkre. Ne a létesítmény legyen a cél, hanem az, hogy az egyidejűleg az embert, illetve a környezetet is szolgálja – fogalmazott a kar vezetője.

---