Forradalmi sajtó

Új műfajt talált fel Martin József, amikor arra vállalkozott, hogy az 1848–49-es magyar nyelvű sajtóban tallózva a korabeli „friss hírek” történetét írja meg. Olyan tükröt tart ez a kis kötet az olvasó elé, amelyben nyomon követhetők a század nagy történelmi fordulópontja, a magyar nemzetállam megszületése mellett a korabeli hétköznapok apró eseményei is. A szerző valóságos kincsesbányára lelt az Országos Széchényi Könyvtárban. „Változatos, nyelvileg leleményes, a külföld dolgaiban is roppant járatos” szerkesztőelődök – köztük Jókai, Kossuth, Táncsics – munkáját kísérte figyelemmel. Maga is elámult azon, amint az előszóban írja, hogy amikor nem volt sem telefon, sem fax vagy telex, „kíváncsiságuk a világ megismerésére néha talán nagyobb volt, mint a mienk manapság, amikor szinte az egész világ besurran szobánkba, képernyőinkre”.Nyomon követhetjük az 1848-ra teljes fegyverzetben készen álló sajtóból a forradalom dicsőséges napjait és a szabadságharcba átforduló kétségbeesett küzdelmet. Megtudhatjuk, „hogy az egyes szerkesztők hogyan hajladoztak a politikai széljárással, vagy milyen igazságtalanul bánt el az egyik radikális lap – szakmánk nem nagy dicsőségére – a még közlekedési posztot betöltő Széchenyivel”, és rendkívül tanulságos adalékokkal ismerkedhetünk meg a „Görgey-kérdést” illetően. Olvashatunk arról, hogyan zörrent össze Petőfi és Jókai, mit játszottak a színházak, mit árultak a boltok, milyen hirdetésekkel csalogatták a vevőket, vállalkozókat.Martin József a forradalom 150. évfordulójára kezdte írni a Magyar Nemzet hasábjain élvezetes cikksorozatát azzal a szándékkal, hogy a „hivatalos” megemlékezések hangját kerülve valami mást, újat nyújtson a publikumnak. A sorozat első darabja 1998. március 11-én jelent meg, az 59. 1999. június 18-án, majd a szerző arra kényszerült, hogy megváljon a laptól. Ezt követően a Népszava Szép Szó című melléklete fogadta be a cikkeket, szám szerint még tizenötöt. Hogy ez a legszélesebb olvasóközönség érdeklődésére számot tartó anyag „az egykori hétköznapok, a bátrak és a gyávak, hősök és köpenyegforgatók, politikusok és kávéházi szolgák, nemzeti történelmünk e kivételesen fénylő korszakának” világáról könyv formában is megjelenhetett, azt Nemeskürty István tette lehetővé. Az általa vezetett Millenniumi Kormánybiztosi Hivatal vállalta a kiadás költségeit.(Martin József: 1848. Március idusától az aradi Golgotáig. Hungarovox Kiadó, Budapest, 2000. Ára: 990 forint)