Lejárató titkosszolgálati akció?

A zámolyi romákkal kapcsolatos események orosz titkosszolgálati operatív akciók eredményei – írta február végi számában a Jane’s Intelligence Digest. A cikk hírszerzői forrásokra hivatkozva állítja, hogy a zámolyi romákat felbátorították: EU-szervek előtt állítsák azt: üldözik őket és megsértik emberi jogaikat. Tegnap Párizsban sajtókonferenciát rendeztek a politikiai menedékjogra váró romák ügyéről. Noel Mamere zöldpárti honatya felkérte Franciaországot, hogy vizsgálja felül az európai uniós csatlakozásra jelölt Magyarországról alkotott pozitív véleményét.A világszerte legrangosabbnak tartott brit biztonságpolitikai kutatóintézet folyóirata, a Jane’s Intelligence Digest cikke szerint Putyin elnöksége alatt Moszkva bevett módszerei közül is a legkártékonyabb az, amit a Cseh Köztársasággal szemben alkalmaztak, és amit átültettek Magyarországra is. (A cikk teljes fordítása Hétvégi Magazinunk 29. oldalán olvasható.) A folyóirat szerint a zámolyi cigány közösséget a jelek szerint felbátorították arra is, hogy kérjenek politikai menedéket. Ennek célja pedig a megbízható hírforrások szerint az, hogy Magyarország sokkal rosszabb fényben tűnjön fel a jelenleg folyó, létfontosságú EU-csatlakozási tárgyalásokon.A Magyar Nemzet értesülései szerint a Jane’s Intelligence Digest állításai megalapozottak. Ezt alátámasztja az a titkosszolgálatokra jellemző munkamódszer, hogy az ilyen jellegű lejárató, operatív akciókat egy harmadik országot képbe hozva szokták végrehajtani. A zámolyi romák utazási költségét – mint ismert – Izraelből finanszírozták.A volt szovjet titkosszolgálat ügynökei közül – tekintetettel a letelepedett egymillió oroszra – számosan élhetnek Izraelben is. Az sem elhanyagolható körülmény, hogy Franciaországban szélsőbaloldali magyar emigránsok léptek fel a zámolyi romák támogatóiként.Nem tudok az „orosz barátokról”, és nevetségesnek tartom ezt a felvetést – jelentette ki Krasznai József, a zámolyi romák szószólója. – Eddig az MSZP-vel hoztak minket összefüggésbe, úgy látszik, fordult a kocka. Mint mondta: a kivándoroltak mindannyian felvilágosult romák, akiknek nincs szükségük irányításra, mint pár évvel ezelőtt. Hangsúlyozta: nagyon büszke a teljesítményére, hiszen elsőként ő mert szembeszállni a kormánnyal a cigányok ügyeiért, és ezek az írások csak be akarják őt „feketíteni”. – Nem kell külföldi segítség, egyedül is meg tudunk szólalni. Magyarország kitörölhetetlen fájdalmakat okozott mindannyiunknak – mondta.Osztojkán Béla, az Országos Cigány Önkormányzat alelnöke nem tartja lehetetlennek a Jane’s Intelligence Digest állításait.– Csak találgathatok, de szerintem a zámolyi romák egyedül nem tudták volna egészen addig vinni az ügyüket, hogy már nemzetközi szinten is foglalkozzanak velük. Ehhez valamilyen nagyobb segítség kellett a háttérből – fogalmazott Osztojkán. – Ennek az ügynek nem így kellett volna alakulnia – fűzte hozzá –, hiszen itthon is el lehetett volna intézni a cigányok problémáját. Elismerte ugyanakkor, hogy előfordulnak konfliktusok romák és nem romák között, és az is igaz, hogy a többségük a létminimum alatt él, de politikai jogaikat nem sérti senki. Ezért nem kellett volna Strasbourgig vándorolniuk.Kovács Zoltán, az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának alelnöke a Magyar Nemzettől értesült a brit folyóiratban megjelent állításokról. Elmondta, hogy a titkosszolgálatokat felügyelő tárca nélküli miniszter, Demeter Ervin soron következő beszámolóján megkérdezi majd, hogy rendelkeznek-e információkkal a magyar szolgálatok a brit folyóiratban megjelent állításokról. De erről – tette hozzá Kovács Zoltán – nem kaphat tájékozatást a sajtó – ezek a meghallgatások zárt ülésen történnek.A Szovjetunió felbomlása és a keleti demokráciák létrejötte óta Franciaország mind ez ideig nem adott politikai menedékjogot a közép- és kelet-európai országokból érkező állampolgároknak. Ezzel ugyanis azt mondaná, hogy ezeket az országokat nem tartja demokratikusnak.Monostory Attila, a Zámolyon meggyilkolt csákvári fiatalember családjának ügyvédje elmondta: kutatásai során figyelemre méltó esetre bukkant a francia menedékjog elbírálási gyakorlatáról. Franciaország 1992-ben két politikai menedékjogért folyamodó ceyloni tamil állampolgár kérelmét utasította el. Arra hivatkoztak, hogy a kérelmezők nem használták ki a belső jogorvoslati lehetőségeket. Ceylonban az idő tájt polgárháború dúlt. Az ügy a strasbourgi emberi jogi bíróság elé került, amely nem marasztalta el a francia államot. Monostory emlékeztetett rá: a zámolyi romák sem merítették ki a magyar jogorvoslati lehetőségeket.Időközben hazatért a csoport egyik tagja, Lakatos Melinda három kiskorú gyermekével, mert mint mondta: Magyarország az otthona, rájött, hogy ide tartozik. Az asszony és gyermekei továbbra is kapják a szociális támogatásokat, és az OCÖ rövid időn belül rendelkezésükre bocsátja az egyik, zámolyi romáknak felépített házat, amelyet hamarosan befejeznek. A család ötvenezer forint értékű tartósélelmiszer-támogatást kapott, és rövid időn belül másfél millió forint egyszeri támogatáshoz is hozzájut.Tegnap tartották meg Párizsban, a francia nemzetgyűlésben azt a sajtókonferenciát, amelyen részt vett Krasznai József, a Roma Parlament alelnöke és Zsigó Jenő, a szervezet elnöke. A két magyar résztvevőt Patrick Braounec, a kommunisták és Noel Mamere, a francia Zöldek egyik vezetője, a nemzetgyűlés tagja hívta meg. Képvi-seltette magát az Emberi Jogok Ligája, a Mozgalom a Rasszizmus Ellen – franciaországi szakszervezet –, és a Népek Barátságáért nevű, a zámolyi romákat támogató szervezet, valamint a CGT, a legnagyobb szolidaritási bizottság is. A résztvevők példákkal és állítólagos tényekkel próbálták bebizonyítani, hogy hazánkban cigányüldözés folyik, ezért nem térhetnek vissza a zámolyiak.A várakozással ellentétben mégsem jelent meg tegnap a Francia Nemzetgyűlésben megtartott sajtókonferencián Patrick Braounec, kommunista és Noel Mamere, a Zöld Párt egyik vezetője, pedig ők voltak a fő szervezők – hangzott el tegnap az m1 közszolgálati televízió Híradójában. A két képviselő és Alima Boumediene-Thiery, az Európai Parlament képviselője levélben közölte üzenetét a konferencia résztvevőinek. Noel Mamere honatya előtt ismert – áll az üzenetben –, hogy a romák emberi jogait megsértették Magyarországon. A francia képviselő ezért elítéli a magyar kormány lealacsonyító és diszkriminatív gyakorlatát a roma kisebbséggel szemben. A képviselő felkérte Franciaországot, hogy vizsgálja felül az európai uniós csatlakozásra jelölt Magyarországról alkotott pozitív véleményét, és minél előbb adja meg a menedékjogot a zámolyi romáknak. A sajtókonferencián a tájékoztatót Krasznai József, a zámolyi romák szóvivője és Zsigó Jenő, a roma parlament elnöke tartották. Krasznai ismertette a zámolyi romákkal az utóbbi három évben történteket, és reményét fejezte ki, hogy a francia menekültügyi hivatal hamarosan dönt a kérelmükről. Zsigó felvázolta a magyarországi romák általános társadalmi helyzetét, és arra kérte a magyar kormányt, hogy kérjen célzott segítséget az Európai Uniótól a magyar cigányság életkörülményeinek javítására. A találkozón az ózdi cigány kisebbségi önkormányzat három vezetője is szeretett volna részt venni, a szervezők azonban ezzel nem értettek egyet, ezért nem engedték be őket.Horváth Gábor, a Külügyminisztérium szóvivője az üggyel kapcsolatban lapunkkal közölte: a Külügyminisztérium szilárd meggyőződése, hogy a francia kormány pontosan ismeri a magyarországi romák valós helyzetét, és pontosan tudatában van annak, hogy Noel Mamere képviselő megalapozatlan állításával szemben a magyar kormány milyen erőfeszítésket tesz a cigányság integrációjáért, gondjaik enyhítéséért. Az Európai Unió részéről elismerik Magyarország emberi jogi, kisebbség jogi politikáját. Sőt, az Európai Bizottság a kormány roma politikáját is elismeri, és ennek következetes folytatását szorgalmazza. Horváth Gábor leszögezte: ha a demokrácia alapvető szabályaihoz hűen a kiutazott három roma képviselőnek is engedték volna, hogy véleményt nyilvánítsanak, akkor a francia képviselő is tisztán és tárgyilagosan láthatta volna a helyzetet, és nemcsak üzengetésre, hanem korrekt álláspont kialakítására is módja lett volna.