A Bászna Gabona károsultjai közül tegnap közel hatvan gazdálkodó már megkapta a százszázalékos kártérítést – közölte Papp Zsolt, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke a közösségi oldalán. Mint írta, a Magyar Államkincstár folyamatosan indítja a kifizetéseket. Hozzátette, a kamara azon dolgozik, hogy a Bászna Gabona által megkárosított termelők mihamarabb hozzájussanak a pénzükhöz.
Fotó: Facebook, a Bászna Gabona Zrt. közösségi oldala
Bászna Gabona: közbelépett a kormány és az agrárkamara
Ahogy arról a Magyar Nemzet is beszámolt, a kormány kiemelt jelentőségűvé nyilvánította a Bászna Gabona Zrt. felszámolását, így a megkárosított gazdák gyorsabban juthatnak hozzá a nekik járó pénzhez.
A kormány már korábban is egyértelművé tette: nem engedi, hogy felelőtlen gazdálkodás miatt a terményüket beszállító gazdák munkája kárba vesszen vagy a következő termelési ciklus kerüljön veszélybe.
Méltányossági alapú, rendkívüli kárrendezést nyújtanak azért, hogy a beszállítói lánc valamennyi tagja hozzájusson ahhoz, ami megilleti.
A kárrendezés iránti kérelmeket a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarához kell benyújtani február 26-ig. Már 236 gazdálkodó jelezte kárigényét, mintegy 3,2 milliárd forint összértékben. Ők zömében olyanok, akiket húszmillió forintnál kisebb összegben károsított meg a Bászna Zrt., ami azt mutatja, hogy annál jelentősebb segítséget jelent az állami helytállás.
Letartóztatták a Bászna Gabona Zrt. vezérigazgatóját
A Nyíregyházi Törvényszék szerdai közleményében azt írta: a különösen jelentős értékre elkövetett sikkasztás bűntette és más bűncselekmények miatt indult eljárásban a nyomozási bíró egy hónapra rendelte el a Bászna Gabona Zrt. csaknem tízmilliárd forintos sikkasztással gyanúsított vezérigazgatójának letartóztatását. A megalapozott gyanú szerint a férfi egyedüli, önálló képviseletére feljogosított vezérigazgatója volt a mátészalkai Bászna Gabona Zrt.-nek, melynek fő tevékenysége gabona, feldolgozatlan dohány, vetőmag-nagykereskedelem, valamint ezen termékek raktározása és tárolása volt.
A bírósági közlemény szerint 2025 márciusa és decembere között a gyanúsított tizenöt gazdasági társasággal kötött adásvételi szerződést és raktározási megállapodást, azonban a vevők által rábízott termények jelentős része a cég telephelyein nem volt fellelhető, a kitárolási kérelmeket nem vagy csak részben teljesítették. Ezzel a gyanúsított összesen több mint 9,927 milliárd forint értékben károsította meg a sértetteket.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!