Tesztelés Dabason

Ritka jó alkalom egy időközi képviselő-választás két általános parlamenti választás között. Miután a várhatóan egy év múlva sorra kerülő országgyűlési választás előtt a dabasi voksolás jelenti a pártok utolsó időközi megméretését, érdemes alaposan megvizsgálni, hogy a vasárnapi eredmények miként viszonyulnak a közvélemény-kutatások által jelzett trendekhez. Egy időközi szavazás ugyanis a különböző felmérések „éles helyzetben” történő tesztelését is jelenti.Mint ismeretes, Pest megye 14-es számú választókerületében azért kellett kiírni a szavazást, mert tavaly ősszel autóbalesetben elhunyt a körzet egyéni országgyűlési képviselője – egyben Ócsa polgármestere –, a fideszes Buza Attila. Az erőviszonyok ismeretében a választás legfontosabb kérdése, hogy megtartja-e mandátumát a vezető kormánypárt, vagy sikerül elhódítania azt a kormányváltásra készülő MSZP-nek. A Fidesz jelöltjének győzelme szimbolikusan azt üzenné, hogy a választók alapvetően elégedettek a kormány politikájával, míg a szocialista siker azt sugallná: a társadalom változást sürget. Érthető tehát, hogy mind a Fidesz, mind az MSZP igen intenzív kampányt folytatott a választókörzetben.Az első forduló eredményei visszaigazolták a felmérések azon adatait, amelyek szerint magas a bizonytalan választók aránya. Aggasztó jel, hogy a társadalom egy igen jelentős része tartósan elfordulni látszik a politikától. A 28 százalékos részvételi arány még akkor is elgondolkodtatóan alacsony, ha figyelembe vesszük, hogy a dabasi körzetben sohasem születtek részvételi rekordok, illetve egy időközi választáson általában kevesebben vesznek részt, mint az általános választásokon. Ahhoz, hogy a második forduló érvényes legyen – ami legalább 25 százalékos részvételt jelent –, a következő két hétben további intenzív kampány szükséges a pártok részéről. Jó tudni, hogy általános vélemény szerint a magasabb részvétel inkább a Fidesznek, az alacsonyabb pedig inkább az MSZP-nek és a MIÉP-nek kedvez.A részvételi arány ellenére a pártok többsége számára komoly tanulságokat hordoznak a mostani eredmények. Mindenekelőtt ismét bebizonyosodott, hogy a magyarországi pártstruktúra fokozatosan és feltartóztathatatlanul halad a kétpólusú modell felé. A koalíció és a vezető ellenzéki párt jelöltje toronymagasan emelkedett ki a mezőnyből, a többi aspiráns legfeljebb visszalépésével vagy talpon maradásával szólhat bele a „nagyok” vetélkedésébe.A dabasi választás első fordulója egyértelmű siker a Fidesz számára, mert azt jelzi: valós az a közvélemény-kutatások által jelzett tendencia, hogy a vezető kormánypárt az utóbbi hónapokban jórészt ledolgozta hátrányát a szocialistákkal szemben. A kormányoldal egésze számára az a legfontosabb tanulság, hogy amennyiben sikerül megállapodniuk a koalíciós pártoknak közös jelöltek állításában, úgy a választás végkimenetele szempontjából döntő jelentőséggel bíró egyéni körzetek jelentős részében maguk mögé utasíthatják baloldali vetélytársukat.Egy évvel a választások előtt egy kormányváltást sürgető – ráadásul folyamatosan előre hozott szavazást emlegető – ellenzéki párt számára szinte kötelező a győzelem egy időközi voksoláson, ehhez képest a Dabason elért második hely mindenképpen kudarcot jelent a szocialisták számára. Kevés szó esik róla, de a képviselő-választással egy időben megrendezett ócsai polgármester-választáson a Fidesz jelöltje egy MSZP által is támogatott független politikust magabiztosan legyőzve szerezte meg az első helyet.Csak látszólag számít szenzációnak a MIÉP viszonylag jó szereplése. Bár a felmérések többsége szerint az ellenzéki párt inkább alulról súrolja a parlamenti küszöböt, az 1998-as választások példája azt mutatja, hogy a MIÉP „rejtőzködő” szavazói – különösen alacsony részvétel esetén – képesek meglepetést okozni. Dabas igazolta a Gallup legfrissebb adatait, amelyek szerint egy mostani választáson az MSZP és a Fidesz mellett csak a MIÉP jutna be az Országgyűlésbe. Kovács László nyilatkozata ismeretében biztosak lehetünk abban, hogy a közelgő választási kampány egyik, a baloldal által erőltetett témája a MIÉP szerepe lesz. Az MSZP elnöke vasárnap este riasztónak nevezte a párt által elért eredményt, ami szerinte a kormánynak a szélsőjobboldallal kapcsolatos „elnéző” magatartásának is köszönhető. Azon kérdés felett, hogy ugyan miért lenne érdeke az aligha a baloldaltól szavazókat elszívó MIÉP előretörése a Fidesznek, Kovács László nagyvonalúan elsiklott. Itt érdemes megjegyezni, hogy a szélsőbaloldali Munkáspárt elindult volna a választáson, ám jelöltje – a demokrácia minden magyarországi hívének örömére – nem tudta összegyűjteni a kellő számú ajánlószelvényt. A jelek szerint az MSZP-nek a kommunista múltját ma is vállaló Munkáspárttal kapcsolatos – kongreszszusi meghívásban, fehérgyarmati közös kampányban testet öltő – elnéző magatartása nem hozott ilyen eredményt. (Néhány MSZP-s politikusnak talán az is eszébe jutott, hogy a dabasi körzet volt az, ahol élből visszautasította a jelöltséget Németh Miklós.)A parlamenti pártok közül a legmegalázóbb kudarc vitathatatlanul az SZDSZ-t érte, amelynek jelöltje úgy végzett az ötödik helyen – 5 százaléknál kevesebb szavazattal –, hogy egy minipárt elnöke is megelőzte. Különösen fájdalmas lehet a vereség a szabad demokraták számára, hiszen ez volt az első hiteles visszajelzés a társadalom részéről a Demszky-féle új irányvonal fogadtatásáról. Pusztai Erzsébet feltehetően sikerként éli meg az általa elért negyedik helyet és a csaknem hatszázalékos eredményt, amely szerinte igazolja az általa vezetett MDNP létét. Ha így van, a politikus asszonyra feltehetően hasonló csalódás vár jövőre, mint amelyben 1998-ban is része volt. A futottak még kategóriába sorolható többi aspiráns közül legfeljebb a néhai Együtt Magyarországért Unió klónozásával létrejött Harmadik Oldal Magyarországért mozgalom jelöltjének tanulságos, bár korántsem váratlan igen gyenge szereplése érdemel említést.Mindent egybevetve az időközi választás alátámasztani látszik a felmérések többsége által jelzett tendenciát, miszerint jelentősebb átrendeződés figyelhető meg a pártok támogatottságában: a Fidesz és az MSZP már fej fej mellett küzd az elsőségért. (Néhány cég ugyanakkor mintha felfelé kerekítené az SZDSZ adatait és „lepontozná” a MIÉP-et.) Az év elején a támadások kereszttüzébe került a Tárki, amikor olyan felmérést hozott nyilvánosságra, amely szerint egy hónap alatt szinte teljesen elolvadt a szocialisták korábban tetemes előnye. Azóta megtörtént a Tárki „rehabilitációja”: a dabasi voksolás mellett több felmérés is igazolta az első pillantásra valóban szokatlan eredményt, a Szonda Ipsos márciusi adatai szerint például az összes választókorú körében a Fidesz beérte az MSZP-t. Most már csak az a kérdés: vajon a Tárki felmérésének hitelességét nyíltan kétségbe vonó baloldali publicisták elnézést kérnek-e rosszhiszemű tévedésükért?