Kisemmizett kisrészvényesek

Pótnyomozásban vizsgálja a rendőrség a City Kárpótlásijegy Befektetési Rt. 1995–96-os tevékenységét, amelynek folytán vagyonának 80 százalékát elvesztette, így több mint 1,1 milliárd forinttal megkárosított több száz, többségében vidéki, nyugdíjas kisrészvényest.A kisrészvényes feljelentők szerint a City Bróker Kft. 1995-ben elhatározta: részvénytársaságot alapít, azért, hogy kárpótlási jegyekért cserébe saját City-részvényt bocsásson ki. A kiadott tájékoztató szerint a cég ígéretet tett jövendő befektetőinek, hogy – mivel a kárpótlási jegyek értéke jelentősen esett – a tömegével felvásárolt jegyekkel a piaci árnál kedvezőbb feltételekkel tudnak majd azokkal a privatizációban részt venni.A csupán egyoldalas, szűkszavú prospektus szerint a kárpótlási jegyeket több mint 100 százalékos árfolyamon veszik meg a tulajdonosoktól, a City-részvényekért cserébe, amelyeket három éven belül a tőzsdére visz a City Kárpótlásijegy Befektetési Rt.Igaz, senki sem kérte a tájékoztató több mint negyvenoldalas eredetijét, ám általános szabály, hogy mielőtt bárki befektetési tájékoztatót tár a nyilvánosság elé, a szakfelügyelettel jóvá kell hagyatnia. Noha akkoriban nem volt befektetőket védő törvény, mégis felmerül a kérdés: miért engedélyezte az akkori Pénz- és Tőkepiaci Felügyelet egy olyan (félre)tájékoztató kiadását, amely a reális piaci árakhoz képest tízszer magasabb árat ígér a kisbefektetőknek?Az akkor névértéküknek alig 18 százalékát érő kárpótlási jegyeket 174,2 százalékos árfolyamon vette meg a City Bróker, pontosabban cserélte el az általa kibocsátott papírokra. A tulajdonosok közölték, hogy a felvásárolt kárpótlási jegyekkel részt vesznek a privatizációban, s kilátásba helyezték: a társaság három éven belül olyan vagyonhoz jut, amely lehetővé teszi, hogy tőzsdére vigyék a cég saját részvényeit. Sőt, biztosították a kisbefektetőket arról is, hogy a társaság saját részvényei a kárpótlási jegyek áránál jóval magasabb áron lesznek majd eladhatók, így már rövid távon megfelelő jövedelemre számíthatnak.Így 1996 júniusától augusztusig több mint egymilliárd forint névértékű City Bróker-részvényt jegyeztek a kárpótlásijegy-tulajdonosok. A társaság azonban hamar túladott a saját, értéktelen papírjaiért elcserélt kárpótlási jegyein, mintegy 17–21 százalékos árfolyamon, s 1996-ra saját vagyonának 80 százalékát is elveszítette – a kisbefektető-feljelentők szerint hűtlen kezelés miatt. Ez úgy történhetett meg, hogy 15–21 százalékon számított névértékű kárpótlási jegyért különféle – Eravis, Otopex, Pannonholding stb. – részvényt vásároltak, ezzel – az ígéretekkel ellentétben – jelentősen leértékelve a kárpótlási jegyekért adott saját részvényüket. De ez sem volt elég, mert az így megvásárolt részvényeket, kötvényeket, üzletrészeket egy másik – vélhetően saját – cégnek továbbadták, mintegy húszszázalékos névértéken, ezzel még nagyobb kárt okozva saját vagyonuknak. Ezzel megadták az utolsó döfést saját részvényük elértéktelenítésének.A társaság 1995-ös beszámolója szerint több mint 1,115 milliárd forint, kamatokkal növelt címletértékű kárpótlási jegyet értékesített részben kötvény, részvény, üzletrész vásárlással, részben a kárpótlási jegyek piaci áron való – 17-21 százalékos – közvetlen eladása során. A feljelentés szerint tehát megállapítható, hogy a társaság már az első évben – 1995-ben – túladott a saját részvényei jegyzésekor felvásárolt összes kárpótlási jegyen. Feltételezhetően a jelentős vagyonvesztéssel járó tranzakció nem a City Rt. részvényeseinek érdekeit szolgálta, hanem a társaság köré épült „cégcsoport” – Citadella Rt., Pannonholding Rt. stb. – érdekeit. A társaság élén az eltelt idő óta megszámlálhatatlan tulajdonos működött, de ez csak a jéghegy csúcsa. A cég főrészvényese mintegy 70 százalékos szavazati joggal rendelkezik, így a cég ügyeibe nincs beleszólása a kisrészvényeseknek. A kisemmizett, többségében kisnyugdíjas kárpótolt eddig egy fillért sem látott vissza pénzéből. A jelenlegi vezetés éves közgyűlésein arra hivatkozik: nem ők, hanem a régi, 1995-ös tulajdonos vásárolta fel a kárpótlási jegyeket, így tőlük kell követelni az elmaradt osztalékot. A részvénytársaság elnökét külföldi tartózkodása miatt lapzártánkig nem tudtuk elérni, de egyéb vezetőt sem tudott kapcsolni a VI. kerületi iroda titkárnője.Rendőrségi információink szerint a kisrészvényesek már 1997-ben feljelentették a társaságot, azonban az ügyészség eddig rendre visszadobta az ügyet bizonyítékok hiányára hivatkozva. Jelenleg pótnyomozás folyik, s az igazságügyi könyvszakértő véleményén múlik, hogy néhány hónap múlva megszülethessen a vádemelési javaslat.