Székely-ügy: befejeződött a nyomozás

A Székely-ügyben befejeződött a nyomozás – nyilatkozta lapunknak adott interjújában Sódor István fővárosi főügyész. Mint mondta: Boros Imre miniszter feljelentése nyomán megindult ugyan az ügyészi vizsgálat, de a napokban nem várható, hogy újabb politikus mentelmi jogának a felfüggesztését kérik. Sódor István beszélt az ügyészség és a bíróság szervezeti viszonyáról, illetve jövőbeli terveiről is.Milyen változásokat szorgalmaz a jövőre nézve a Fővárosi Főügyészségen, illetve jelenleg mivel nincs megelégedve?– Javítani kell a különböző ügyészi szakágak közötti együttműködést. Elég gyakran előfordul, hogy egyes ügyekben több szakág is érintett, de az ügyészek mégsem egyeztetnek. Számos büntetőügynek vannak például közigazgatási vonatkozásai. A munka hatékonyságának növelése érdekében gondolkodom azon is, hogy egyes kiemelt bűncselekmények esetében olyan munkacsoportokat hozzunk létre, amelyekben több szakág képviselői is részt vesznek.– A Fővárosi Főügyészség mutatói viszonylag jók. A vádak 96 százaléka bizonyul megalapozottnak és az ügyek feldolgozása is megfelelő ütemben halad. A közvéleményt foglalkoztató ügyekben azonban nem mondható el ugyanez. Mi ennek az oka?– Szakmai munkánkat jellemző statisztikai mutatók egyértelműen jók, a valóságnak megfelelően tükrözik a színvonalat. Munkánk időszerűségét jellemzi, hogy a büntetőeljárás során az ügyek az ügyészi szakban vannak a legrövidebb ideig. A rendőrségnél, illetve a bíróság előtt hoszszabb időt vesz igénybe az eljárás. Ennek ellenére az eljárás egyes ügyekben nálunk is hoszszabb lehet.– A Székely-ügyben az ügyészség már többször meghosszabbította a nyomozást.– Igen, vannak ügyek, amelyek feltárása a bonyolultságuk miatt kissé elhúzódik.– Mitől bonyolult a Székely-ügy? Egy akció során megvesztegetésen értek egy politikust.– Az nem feltétlenül teszi könnyebbé a bizonyítást, hogy valakit tetten érnek a bűncselekmény elkövetése közben. A korrupciós ügyek vizsgálata általában hosszabb időt vesz igénybe, mint az átlagos ügyek felderítése. Az eljárás során számos tanút kellett meghallgatniuk az ügyészségi nyomozóknak, és bizony a vallomások többször ellentmondásban voltak egymással. A körülmények tisztázása, a bizonyítékok begyűjtése sok időt vesz igénybe.– A pénzátadásról készített hangfelvétel használhatatlan. Legalábbis ezt hangoztatja Székely Zoltán ügyvédje. Valóban értékelhetetlen ez a bizonyíték?– Ez egy folyamatban lévő ügy, ezért nem szeretnék az eljárás egyes részleteiről nyilatkozni. A bizonyítékokat majd a bíróság fogja értékelni.– Vonatkoztassunk el akkor a konkrét ügytől. Ha egy ügyészségi akció során valaki hibát követ el és az egyik bizonyíték – például a hangfelvétel – használhatatlan lesz, követi-e azt felelősségre vonás?– Mielőtt bárkinek a felelősségét feszegetnénk, meg kell vizsgálni, hogy a bizonyítási cselekmény miért nem sikerült. Technikai okból, vagy emberi mulasztásból.– Hogy áll a konkrét ügyészségi eljárás?– A Székely-ügyben a nyomozás befejeződött.– A képviselő továbbra is előzetes letartóztatásban marad?– Emlékezetem szerint Székely Zoltán előzetes letartóztatását június közepéig hosszabbították meg. Miután az ügyészség megkapja a nyomozati iratokat, ismét mérlegeli majd a körülményeket és amennyiben úgy értékeli, hogy a letartóztatás okai megszűntek, nyilván szabadon engedik majd a politikust.– Több cikk jelent már meg arról, hogy újabb parlamenti képviselő mentelmi jogának a felfüggesztését kéri majd az ügyészség. A médiumok Szabadi Bélát, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) volt államtikárát említették. Valóban lehet erre számítani?– Boros Imre miniszter feljelentése nyomán megindult ugyan az ügyészi vizsgálat, de az ügyben még senkivel szemben nem fogalmazódott meg az alapos gyanú. Nem tartom persze kizártnak, hogy a jövőben ez megtörténik.– A nyár folyamán az ön irányítása alatt kezdi meg működését a Központi Ügyészségi Nyomozó Hivatal.– Az új hivatal a Fővárosi Főügyészségre telepítetten alakul meg. Ez már önmagában azt jelenti, hogy a feladataink kibővülnek az eddigiekhez képest. Annál is inkább így lesz ez, mert a Központi Ügyészségi Nyomozó Hivatal nemcsak a fővárosi, de nagyobb jelentőségű, országosan kiemelt ügyekkel foglalkozik majd. A tervek szerint a törvényességi felügyeletet a jelenlegi elképzelések szerint a Legfőbb Ügyészség nyomozásfelügyeleti főosztályának egyik részlege végezné.– Ha már holnap megkezdené működését a hivatal, mely ügyeket csoportosítaná oda?– Nem kívánok konkrét példákat megnevezni.– Korábbi beszámolójában említette, hogy jobb kapcsolatra lenne szükség az ügyészség és a bíróság szervezete között. Milyen formában lehetne a helyzeten javítani?– A jelen pillanatban is korrekt kapcsolat van a fővárosban a bíróság és az ügyészség között. A büntető törvénykönyv gyakori változása a jogászok között is szakmai konflikusokat eredményez. Szerintem szükség van arra, hogy ezeket a vitás kérdéseket az ügyészek és a bírók közösen vitassák meg. Iyen jellegű együttműködés korábban volt és jelenleg is szükségét látnám a szakmai kollégiumok egyeztetésének.– A bíróságok és az ügyészségek viszonyáról árulkodik az Országos Igazságszolgáltatási Tanács nemrégiben megfogalmazott bírálata, miszerint a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Ügyészségen nem kellően előkészítettek a vádemelések. Miért van ilyen viszony a két szervezet között?– Az OIT panaszát az ügyészség kivizsgálta és tudomásom szerint alaptalannak találta. Azt, hogy az igazságszolgáltatási tanács miért szánta el magát ilyen lépésre, nem tudom, erre nyilván ott tudnának válaszolni. Fontosnak tartom megjegyezni, hogy arányait tekintve a rendőrséghez képest egyre többen fordulnak hozzánk, ami azt jelzi, hogy az elmúlt időszakban a társadalom bizalma növekedett az ügyészség iránt.– Jelenleg is tart a fővárosi fantomcégek feltérképezése. Milyen stádiumban van ez a folyamat?– Terveink szerint az év végéig befejeződik a budapesti fantomcégek kiszűrése. Ennek lényege: amennyiben a társaságok székhelyének felkutatása, képviselőinek megkeresése nem jár eredménnyel, kezdeményezzük a bíróságon a vállalkozások cégnyilvántartásból való törlését. Az előzetes adatok szerint több mint tízezerre tehető a fővárosban bejegyzett fantomcégek száma.