A béremelés a magyar gazdaság túlélésének záloga – de mit hoz a jövő?

2010 az Európai Unióban óta a harmadik leggyorsabban növekedett a magyar családok jövedelme. A tavalyi év második felében a családi adókedvezmény növekedése és a háromgyermekes édesanyák októbertől esedékes szja-mentessége miatt a nettó átlagkeresetek növekedése a bruttóénál nagyobb lett – októberben például kereken tíz százalék, azaz a nettó átlagkereset 5,5 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit.

Nem tört meg az elmúlt időszakban a béremelés Fotó: Kallus György

Pénteken közli a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) a 2025 novemberi bruttó átlagkereseti adatokat. A tavalyi év 11. hónapjának vonatkozó adatára az októberi, illetve az első tíz havi adatok alapján már következtethetünk, hiszen a keresetek éves alapú változásában jellemzően csak kis volatilitás van, szemben az ipari vagy építőipari adattal. Októberben a bruttó átlagkereset 8,7 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit, míg az első tíz hónapban az emelkedés 9,1 százalékot tett ki, ami 4,2-4,3 százalékos átlagos keresetemelkedést jelent.

Októberben a bruttó átlagkereset 8,7 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. / Fotó: Kallus György

Az elemző mondja: szép teljesítmény a GDP-hez viszonyított átlagkereset-növekedés

Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza lapunk érdeklődésére hangsúlyozta: figyelembe véve, hogy a tavalyi gazdasági növekedés 0,3-0,4 százalék körül lehetett, a reálkeresetek ekkora mértékű növekedése mindenképpen szép teljesítmény. Alapvetően és hosszú távon az a közgazdasági alapvetés, hogy a gazdasági növekedésnek és a reálbérek változásának együtt kell mozognia. Ez persze mint a reálbérek GDP-t érdemben meghaladó növekedéséből is látszik, rövid távon nem mindig igaz – mutatott rá az elemző, megjegyezve, hogy  ennek több oka is lehet. 

Az egyik az, hogy a régiós bérhányad jellemzően elmarad a nyugat-európai átlagtól, azaz a cégeknek van miből bért emelniük. A másik fő ok pedig az, hogy a multinacionális vállalatok házon belüli elszámolása sokszor nem a termék vagy szolgáltatás tényleges értéke, hanem belső szabályok vagy költségalapon történik, így a külföldi megrendelő többet tud fizetni az adott termékért vagy szolgáltatásért, hiszen az attól még így is versenyképes marad.

A kkv-k számára jelentheti a legnagyobb problémát a magasabb bér kitermelése

Ugyanakkor Regős Gábor kiemelte, hogy a magasabb bér kitermelése a legnagyobb problémát a kkv-k számára jelentheti, akik nagyobb arányban élnek a belső piacról – itt van leginkább szükség a fejlődésre, a hatékonyság növekedésére, a hozzáadott érték növekedésére. 

De miért is emelkedtek ekkora mértékben a tavalyi évben a bérek? – tette fel a kérdést az elemző, kifejtve: 2025-ben a minimálbér 9, a garantált bérminimum pedig 7 százalékkal emelkedett – bár az utóbbi érint jóval több munkavállalót, úgy tűnik, hogy mégis csak számít az előbbi is, sokan azt veszik irányadónak. Egy másik ok lehet az is, hogy a munkaerőpiac több területen továbbra is feszes, még ha összességében ez a feszesség csökkent is – fűzte hozzá.

Az szja-mentesség és a családi adókedvezmény is megdobta keresetnövekedést

Regős Gábor kitért arra is, hogy az átlagbér növekedésében fontos szerepe volt annak is, hogy az első 10 hónapban a költségvetési szféra átlagos béremelkedése 9,7 százalék volt, de nem sokkal maradt el ettől a versenyszféra átlagosan 8,8 százalékos béremelése sem. Érdekesség, hogy az októberi adatokat tekintve már nagyobb volt az eltérés – jegyezte meg a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza. 

Az év második felében 

• a családi adókedvezmény növekedése 
• és a háromgyermekes édesanyák októbertől esedékes szja-mentessége 

miatt a nettó átlagkeresetek növekedése a bruttóénál nagyobb lett – októberben például kereken tíz százalék, azaz a nettó átlagkereset 5,5 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit – idézte fel.

Az év utolsó hónapjaiban is folytatódhatott az átlagkeresetek inflációt meghaladó növekedése

Hozzátette: a bérek emelkedése a magyar gazdaság túlélésének záloga. Ugyanis szerinte, ha ez nem történik meg és marad a nyugat-európainál jóval alacsonyabb bérszínvonal, az a munkaerő további elvándorlását és így alacsonyabb foglalkoztatotti létszámot és GDP-t eredményez majd. Ehhez persze szintén nem ártana a gazdasági növekedés beindulása – véli Regős Gábor. A novemberi adatok az elemző várakozásai szerint az októberihez hasonlóan alakulhattak – azaz folytatódhatott az átlagkeresetek inflációt szignifikánsan meghaladó növekedése. 

„Mindeközben a minimálbér vásárlóereje 120 százalékkal több mint a duplájára emelkedett, és a magyar családok rendelkezésre álló jövedelme a harmadik leggyorsabban növekedett az Európai Unióban 2010 óta” – közölte György László gazdasági stratégiákért és a Tanítsunk Magyarországért program irányításáért felelős kormánybiztos napokban tett Facebook-bejegyzésében.