Az szja-mentesség és a családi adókedvezmény is megdobta keresetnövekedést
Regős Gábor kitért arra is, hogy az átlagbér növekedésében fontos szerepe volt annak is, hogy az első 10 hónapban a költségvetési szféra átlagos béremelkedése 9,7 százalék volt, de nem sokkal maradt el ettől a versenyszféra átlagosan 8,8 százalékos béremelése sem. Érdekesség, hogy az októberi adatokat tekintve már nagyobb volt az eltérés – jegyezte meg a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza.
Az év második felében
- a családi adókedvezmény növekedése
- és a háromgyermekes édesanyák októbertől esedékes szja-mentessége
miatt a nettó átlagkeresetek növekedése a bruttóénál nagyobb lett – októberben például kereken tíz százalék, azaz a nettó átlagkereset 5,5 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit – idézte fel.
Az év utolsó hónapjaiban is folytatódhatott az átlagkeresetek inflációt meghaladó növekedése
Hozzátette: a bérek emelkedése a magyar gazdaság túlélésének záloga. Ugyanis szerinte, ha ez nem történik meg és marad a nyugat-európainál jóval alacsonyabb bérszínvonal, az a munkaerő további elvándorlását és így alacsonyabb foglalkoztatotti létszámot és GDP-t eredményez majd. Ehhez persze szintén nem ártana a gazdasági növekedés beindulása – véli Regős Gábor. A novemberi adatok az elemző várakozásai szerint az októberihez hasonlóan alakulhattak – azaz folytatódhatott az átlagkeresetek inflációt szignifikánsan meghaladó növekedése.
„Mindeközben a minimálbér vásárlóereje 120 százalékkal több mint a duplájára emelkedett, és a magyar családok rendelkezésre álló jövedelme a harmadik leggyorsabban növekedett az Európai Unióban 2010 óta” – közölte György László gazdasági stratégiákért és a Tanítsunk Magyarországért program irányításáért felelős kormánybiztos napokban tett Facebook-bejegyzésében.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!