Tasnádi perbe szállt a jó híréért

Elutasította a bíróság az ORFK halasztási kérelmét a perben, amelyet Tasnádi Péter indított az ORFK ellen, a személyiségi jogait sértő sajtónyilatkozatok miatt. Tasnádi páncélozott autóval érkezett a Pesti Központi Kerületi Bíróságra, több tucat készenléti rendőr, fegyőr kíséretében. A per tárgyát Orbán Péter országos rendőrfőkapitány 1999. október 18-i, a Nap-keltében tett nyilatkozata képezte. Orbán elmondta, hogy Tasnádit halált okozó testi sértésre való felbujtással vádolják, és hogy Komáromi István Pest megyei főkapitányt harmincmillió forinttal akarták megvesztegetni, hogy kiengedjék Tasnádit az előzetes letartóztatásból. Emiatt Tasnádi – saját jó hírnevének sérelme miatt – perelt, s 250 ezer forint nem vagyoni kártérítést követel.Tasnádi jogi képviselője, Szikinger István szerint a főkapitány az ártatlanság vélelmének megsértését követte el, és tudatos lejárató kampányt kezdett ügyfelével szemben, amivel a közvéleményt és az igazságszolgáltatást is befolyásolta.Az ORFK jogi képviselője viszont állította: Orbán Péter nem nevezte meg nyilatkozatában Tasnádit, aki akkor már alaposan gyanúsítható volt a cselekmények elkövetésével, a főkapitány ennek ellenére nem állította, hogy Tasnádi el is követte a tetteket. Ellenkeresetében az ORFK jogi képviselője kérte a bíróságot, hogy függessze fel a tárgyalást addig, amíg Tasnádi április 24-én kezdődő büntetőügye le nem zárul, hiszen a két per egymással összefügghet. Ellenkező esetben – ha a büntetőügy nyomozati anyagát is bevonják a perbe – zárt tárgyalást kezdeményeznek.Az ORFK ellenkeresete szerint alkotmányossági aggály is felmerül annak kapcsán, hogy mely jog az erősebb: a személyhez fűződő, avagy a tájékoztatási kötelezettséghez való jog. Ezért az ORFK képviselője az eljáró bíróságtól azt kérte: az Alkotmánybíróság döntse el, mely jogszabály az erősebb.A Pataky Árpád vezette bírói tanács elutasította az ORFK kereseti kérelmét, mert szerinte a személyhez és a tájékoztatási kötelezettséghez fűződő jogok egymás mellett alkalmazhatók, ezt számos bírói tapasztalat támasztja alá. „A jelen eljárásban kizárólag azt vizsgálja a bíróság, hogy akkor, amikor a közlés megtörtént, összhangban állt-e az a büntetőeljárás akkori állásával” – fogalmazott Pataki Árpád bíró.A bíróság viszont sem közvetlenül, sem közvetve nem foglalkozhat azzal, hogy a cselekmények megtörténtek-e vagy sem – ez a Tasnádi ellen büntetőügyben eljáró bíróság feladata lesz.Szikinger István elmondta: a büntetőügyet nem befolyásolja a polgári peres ügy, hiszen Orbán Péter sajtónyilatkozata attól függetlenül megtörtént, s ez sértette ügyfele személyiségi jogait.Orbán Péter, az országos rendőrfőkapitány lapunknak elmondta: a független magyar bíróságra bízza a döntést, sértett-e személyiségi jogokat Tasnádival szemben. Nem hiszi, hogy a televízióban elhangzottak befolyásolnák az igazságszolgáltatást. A főkapitány szerint a független magyar bíróság tények alapján ítélkezik, és nem hagyja magát befolyásolni sem a médiától, sem mástól, mint ahogy nem befolyásolta a rendőrségi eljárást az a sajtóban megjelentetett tavalyi közlemény sem, amelyet több mint két tucat ismert ember írt alá, Tasnádi ártatlanságát hangoztatva. (H. L. L.)