Az ingatlancsalási ügyek nagy kihívást jelentenek a bűnüldöző szerveknek – olvasható a Belügyi Szemle legfrissebb számában. A szerző több ajánlást is megfogalmaz visszaszorításukra. A fővárosi helyzet katasztrofális, hiszen nem egy esetre csak 3-4 év múlva derül fény.Tóth Sándor lakásmaffiával foglalkozó tanulmánya szerint a jól megszervezett, előre kitervelt lakáscsalást több lépcsőben hajtják végre igen dörzsölt bűnözők. Tisztában vannak a jogalkotás gyengeségeivel, s rendkívül jól használják a „kiskapukat”. Az elkövetők között írástudatlanok, módos befektetők és ügyvédek is találhatók. Számos esetben maguk a sértettek járulnak hozzá áldozattá válásukhoz.A fővárosi bérlők között számottevő azok aránya, akik jövedelmükből képtelenek fenntartani magukat, illetve lakásukat. Őket találják meg a lakásmaffia felhajtói, s ügyintézésre szóló meghatalmazást íratnak velük alá, amellyel helyettük intézkedhetnek. Kisebb cserelakást ígérnek, mondván, az értékkülönbözetből kifizetik a tartozást. Az áldozattal kiüríttetik lakását, így kínálják cserére. Békés megyében, Borsodban ma is több ily módon odakerült család nyomorog. A pórul jártak gyakran ügyvéd előtt írták alá a teljes körű megbízásokat, amit később már nem lehet visszacsinálni. Ügyvéd előtt akár elolvasás nélkül is aláírnak mindent – állítja Tóth Sándor. Erőszakot csak akkor alkalmaznak, ha már minden papír megvan. Ilyenkor azért fenyegetnek, sőt ütnek, hogy áldozatuknak véletlenül se jusson eszébe a rendőrséget értesíteni. Nem ritka az olyan erőszak, amit a szerző egy 1998-as eset kapcsán említ: akkor egy kislányt kínoztak meg, hogy így kényszerítsék ki szülei lakáscseréjét.A magántulajdonú üres lakások tulajdonosai számíthatnak arra, hogy az ingatlant a bűnözök észreveszik, s egy napon új lakóval, vagy lecserélt zárral találkoznak. Ilyenkor a csalók figyelnek arra, hogy a szomszédok ne lássák a vevőket, s jóval a piaci ár alatt kínálják a lakást. Ha viszont albérlőként költözik a csaló a lakásba, még a szomszédok gyanakvásától sem kell tartania. Meghirdeti az ingatlant, mobilszámot ad meg, amit külön erre az „akcióra” használ, s az adásvételkor hamis adatok kerülnek a szerződésbe.Szaporodnak az ingatlantulajdont veszélyeztető befektetési csalások is. Az elkövetési mód rendszerint azonos. Az áldozatok pénzzavarba került adósok, akiket megkörnyékeznek a felhajtók. Gyors, kedvező kölcsönök ígéretével hálózzák be. Ügyvéd előtt közlik, hogy a kölcsön fedezete a lakás, de nem kölcsönszerződést íratnak alá vele, hanem adásvételit. A szerződés a földhivatalban köt ki, s bejegyzik a szabályos adásvételi szerződéssel rendelkező új tulajdonost. Ritka ugyan, de előfordul, hogy a károsultnak lehetőséget biztosítanak a visszavásárlásra, vagy engedik, hogy bérelje saját lakását. A bíróságon kérheti a károsult a szerződés érvénytelenségének kimondását, ám az esélye erre szinte a nullával egyenlő, hisz a csaló aláírt szerződéssel bizonyítja jogosultságát.Tóth Sándor szerint a legfontosabb a megelőzés. Az, hogy komolyan vegyék az emberek aláírásuk súlyát. Megoldás lehet az ügyvédi törvény szigorítása is. Ugyanis egy 1994-es előírás szerint nem lehet ingatlan-adásvételt ügyvédi ellenjegyzés nélkül megkötni. Az sem ártana, ha az ügyvédi kamarák kiszűrnék a bűnözőket segítő kollégákat, hiszen az ügyvédek ellen folyó eljárások csak ritkán jutnak el a vádemelésig. Márpedig csak akkor függesztik fel az ügyvéd tevékenységét, ha a büntetőeljárás eljut a vádemelésig, s három évi szabadságvesztésnél súlyosabb büntetés fenyegeti a vádlottat. A szerző tapasztalata szerint a kamarák nem ítélik túl súlyosnak a bűnöző ügyvédek szerepét. A csaló dolgát könnyíti a személyes adatokat is tartalmazó ingatlan-nyilvántartás nyíltsága is, amit bárki ingyen és nyomtalanul megtekinthet. Az is furcsa, hogy a fővárosi földhivatal környékén nepperek működhetnek háborítatlanul. Javulhatna a helyzet, ha csak a tulajdonos kaphatna másolatot ingatlana tulajdoni lapjáról.
Köszönetet mond a 20 éves Lidl Magyarország