Magyaróvári sortűz

2001. 06. 12. 22:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A fokozott harckészültség miatt a katonák kénytelenek voltak megvédeni a mosonmagyaróvári határőrlaktanyát 1956. október 26-án – hagzott el szinte egységesen a védők részéről a mosoni sortűzper tárgyalásán tegnap, a Fővárosi Bíróság katonai tanácsában, a védőbeszédekben. Az ügyvédek a négy vádlott felmentését kérték a bizonyítékok hiánya miatt. A harmadrendű vádlott – egykori sorkatona – védelmében elhangzott: a budapesti Kossuth téri eseményeket az akkori politikai jobboldal szervezte, így őket terheli a felelősség a forradalom halálos áldozataiért. Ítélet jövő hét elején várható.Bűncselekmény hiányában az 1956-os mosonmagyaróvári sortűz elsőrendű vádlottja, Dudás István volt laktanyaparancsnok felmentését kérte az emberiség elleni bűntett vádja alól tegnap ügyvédje, a Fővárosi Bíróság Katonai Tanácsa előtt elmondott védőbeszédében. A vádirat szerint Dudás István karjelzésére kezdődött el a legalább 50, de többek szerint 157 halálos áldozatot követelő lövöldözés, amelyben részt vett a másod-, a harmad- és a negyedrendű vádlott.A tárgyaláson Dudás István ügyvédje főleg a tanúvallomások ellentmondásait feltáró védőbeszédében úgy vélekedett, hogy a laktanya több tisztje is a tömeg elé ment, hogy megállásra bírják az embereket. Ezt jelezhették felemelt karjukkal, de nem jártak sikerrel, leengedték. Ezt vélhették tűzparancsnak a tanúk.Az ügyvéd szerint nem lehet a Szovjetunióban speciális határőrakadémiát végzett Dudás „hadonászását” tűzparancsnak megítélni, de azt is vitatta, hogy a vádlott egy, a tűzparancsnak ellenszegülő katonát lelőtt volna. Az egykori laktanyaparancsnok védelmében a szomszédos laktanyaparancsnok vallomását, valamint a helyi párttitkár Dudás számára mentő vallomását hozta fel.A másodrendű vádlott ügyvédje, mivel az előző tárgyaláson az ügyész ejtette a vádat, az eljárás megszüntetését kérte védencével szemben.A harmadrendű vádlott védelmét ellátó Bognár Péter szerint nem jogi, hanem politikai kérdésről van szó a mosoni „koncepciós perben”. Az 1956-os események az ügyvéd szerint nem ellenforradalomnak indultak, de az lett belőle, mivel az egyetemista tüntetők közé beszivárgó elemek uszították a kommunista kormány ellen a népet. A Nagy Imre képviselte konszolidációs törekvések egy pillanat alatt szertefoszlottak a restaurációs törekvések miatt.Ráadásul Nagy Imre már kihirdette a statáriumot, így a laktanyában tartózkodó katonáknak kötelességük volt megvédeni azt. Ezért Bognár is bűncselekmény hiányában kérte védence felmentését.Szinte valamennyi védő vitatta a vádirat egyik alapját képző 1948-as genfi konvenció alkalmazhatóságát. Hiszen az ügyvédek szerint a mosoni események nem minősülnek nemzetközi konfliktusnak, hanem zendülésnek, ráadásul a tömeg sem volt fegyvertelen.A védők szerint a tömeg nem tartozott a védett személyek közé. Bognár Péter, a harmadrendű vádlott védője úgy véli, csak 1989-ben került be a konvenció a magyar alkotmányba, s így – mivel jogszabálynak nincs visszaható hatálya – visszamenőlegesen nem alkalmazható. Ítélet jövő hét elején várható.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.