Lovas Pétert, a Vektor Pénzügyi Rt. tulajdonosát hallgatták meg a Tocsik-perben tegnap a Fővárosi Bíróságon. A bíróság előtt elmondta: az ÁPV Rt. rendszeresen „sportot űzött” a bírósági ítéletek teljesítésének megtagadásából, így ezzel a tudattal ültek le tárgyalni az 1995 őszén a Dunaferr belterületi földjeinek kiadásáról szóló precedensértékű legfelsőbb bírósági ítélet után. Lovas felidézte: a Vektor azzal az ajánlattal kereste meg az önkormányzatokat, hogy fölmérik, minden nekik járó vagyonelemet megkaptak-e az 1990–1992-es privatizációk kapcsán. Kiderült, hogy az önkormányzatok egy része nem kapta meg teljes egészében a belterületi földek ellenértékét a hatókö-rükben működő cégek magánosítása után. A Vektor Rt. mintegy kétéves munkával gyűjtötte össze az őket megbízó önkormányzatok igényeit alátámasztó adatokat. Így szinte kész lista alapján kezdhettek tárgyalásokat a belterületi földek megváltásáról Tocsik Mártával, akit Liszkai Péter, az ÁPV Rt. volt jogi igazgatója úgy mutatott be 1995 decemberében, mint egyeztetéseikben a privatizációs szervezet képviselőjét.A Vektor Rt. igazgatója emlékeztetett arra: az önkormányzatok érdeke az volt, hogy belterületi földjeik ellenértékeként minél előbb pénzhez jussanak, az ÁPV Rt. viszont elsősorban részvényekkel szándékozott számukra fizetni. Azt azonban az igazgató is elismerte, hogy bírósági gyakorlat híján „hasraütésre” állapították meg az önkormányzatoknak járó földek ellenértékének jelentős összeget kitevő kamatait. Lovas leszögezte: a Tocsik Mártával folytatott egyeztetéseken a fő szempont a megegyezésen volt, hiszen örültek, hogy a vagyonkezelő végre egyáltalán rendezni kívánja a helyzetet. Az alku során a Vektor Rt. többnyire az eredeti igényekben szereplő osztalékokból, ügyvédi díjakból, a legtöbbet pedig a cégek átalakulása során az önkormányzatok számára ki nem fizetett részesedés után járó kamatokból engedett.
Köszönetet mond a 20 éves Lidl Magyarország