időjárás 27°C Ábrahám 2022. augusztus 16.
logo

Újjáéledő múlt a skanzenben

Tar Zsuzsanna
2001.07.11. 22:00

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye változatos és sokszínű népi építezését mutatja be az 1979-ben megnyílt Sóstói Múzeumfalu egy falu szerkezetébe összefoglalva. A 7,5 hektáros területen már nagyobbrészt elkészült öt néprajzi tájegység együttese. Legnagyobb terjedelmű közülük a Nyírség, amelynek építészete leginkább az alföldire hasonlít. Három porta őrzi a táj déli, középső és északi részének épülettípusait, míg egy a Nyíregyháza környéki szlovákok (tirpákok) jellegzetes tanyatípusait mutatja be.Szatmár és Bereg területének legnagyobb részét erdők, ligetek borították be a XVIII. század végéig. A táj épületei nagyrészt favázasak, de igen sok a teljesen deszkából készült gazdasági építmény is. A hegyvidéki építkezés hatásaként magas, meredek hajlásszögű tetőkkel készített épületekkel is találkozhatunk ezen a vidéken. A múzeumban három szatmári és egy beregi porta a társadalmi rétegződés szerinti építkezést is bemutatja.A Rétköz mocsarakkal, tavakkal borított felszíne főleg a halászatnak és a vadászatnak kedvezett, ami az építkezésben is tükröződött, hatalmas istállók szolgáltak az állatok téli szálláshelyéül. A két rétközi porta egyike a módosabb, másika pedig a szegényebb emberek építkezését reprezentálja. A közösségi épületek az Észak-Tiszántúlra jellemző, orsós faluközpontban sorakoznak. A tér közepén látható a templom és harangtorony, míg az iskola, a bolt és a kocsma a déli, a tűzoltószertár az északi íven helyezkedik el.

Hírlevél feliratkozás
Nem akar lemaradni a Magyar Nemzet cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi naponta elküldjük Önnek legjobb írásainkat.