Onfim és a nyírfakéreg-kézirat titka

A nyírfakéreg-kézirat nemcsak a középkori írásbeliség ritka emléke, hanem egy gyermek, Onfim bensőséges világának tükre is. A XIII. századi Novgorodban élt fiú iskolai feladatai és fantáziarajzai hét évszázad múltán is élő tanúságai annak, hogyan találkozott az oktatás és a képzelet egy középkori gyermek kezében.

Nyírfakéreg-kézirat Forrás: (Wikipedia / Közkincs)

Onfim és a nyírfakéreg-kézirat titka

A nyírfakéreg-kézirat nemcsak a középkori írásbeliség ritka emléke, hanem egy gyermek, Onfim bensőséges világának tükre is. A XIII. századi Novgorodban élt fiú iskolai feladatai és fantáziarajzai hét évszázad múltán is élő tanúságai annak, hogyan találkozott az oktatás és a képzelet egy középkori gyermek kezében.

A nyírfakéreg-kézirat felfedezése

A múlt mindennapi életének rekonstruálása önmagában is nehéz feladat, ám még összetettebb, ha a gyermekek világát próbáljuk megérteni. A történelem ritkán őrzi meg hangjukat, de néha előbukkan egy-egy emlék, amely megtöri a csendet. Ilyen Onfim, a XIII. századi novgorodi fiú története is, akinek nyírfakéreg-kéziratai – az úgynevezett beresztyék – páratlan betekintést engednek a középkori gyermeki gondolkodásba.

Novgorod a középkori Oroszország egyik legvirágzóbb városa volt. Agyagos talaja évszázadokon át megőrizte a több mint ezer darabos nyírfakéregkézirat-gyűjteményt, amelyet a XX. század közepén fedeztek fel szisztematikus ásatások során. A kéregre írt levelek és jegyzetek különleges mikrovilágot tárnak elénk: a hétköznapi emberek, kézművesek, kereskedők és gyerekek életét.

A környék bőségesen kínálta az írható nyírfakérget, amely könnyen megmunkálható volt. A XIII. századi Novgorodban az írás nem csupán a papok és nemesek kiváltsága volt. A város lakói – köztük gyermekek is – rendszeresen használták ezt az anyagot tanulásra és üzenetküldésre. Ami akkor múlandónak tűnt, ma felbecsülhetetlen történeti forrás.

E gyűjtemény részei Onfim iskolai feladatai és rajzai is, amelyek egy hat-hét éves fiú mindennapjait örökítik meg. Paleográfiai vizsgálatok szerint a gyermek a cirill ábécét és szótagírást gyakorolta, gyakran imádságokkal, mint az ismert fohász: „Uram, segítsd szolgádat, Onfimot.”

Onfim rajzai

Onfim rajzai szabadon szárnyaló képzeletéről árulkodnak. A nyírfakéregre lovagokat, harcosokat és csatajeleneteket rajzolt. Az egyik legismertebb ábrázoláson egy lovas hős látható, aki lándzsájával legyőzi ellenfelét – a kép fölött pedig ott áll a felirat: „Onfim.” A kisfiú így saját magát örökítette meg győztesként, a hős szerepében.

Egy másik, különösen érdekes rajz egy hosszú nyakú, hegyes fülű, farkasszerű lényt ábrázol. Mellé Onfim ezt írta: „Én egy fenevad vagyok.” A képen olvasható dedikáció – „Üdvözlet Onfimtól Danilónak” – arra utal, hogy a rajz egy barátjának készült. A kutatók ezt a képet gyakran protoképregényként értelmezik: egy korai vizuális történetként, amelyben a fiú maga válik hőssé vagy szörnnyé a játék fantáziavilágában.

Sokáig puszta kuriózumként tekintettek Onfim firkáira, de ma már a középkori gyermekkor és az írott kultúra kutatásának kiemelkedő forrásai. A gyermeki vonások mögött spontaneitás és önkifejezés rejlik – olyan, amely hiányzik a kor kolostori kézirataiból.

Érdekes, hogy Onfim szinte minden lapon újra leírta a nevét. Ez a korai önazonosság jele, a szerzőség tudatos megélése. Rajzai és írásai így nem csupán tanulási gyakorlatok, hanem a személyes identitás megnyilvánulásai is.

Az írásbeliség tükre Novgorodban

A nyírfakéregkézirat-leletek révén a történészek pontosabb képet kaptak arról, milyen mélyen gyökerezett az írásbeliség a középkori orosz társadalomban. Ugyanazon rétegekben, ahol Onfim alkotásai előkerültek, kereskedelmi szerződéseket, magánleveleket és vallásos szövegeket is találtak. Ez arra utal, hogy az írás nem elszigetelt elittevékenység volt, hanem a mindennapi élet szerves része.

A gyerekek iskolákban tanulták meg az írás művészetét, fémből vagy csontból készült hegyes eszközökkel karcolva a friss nyírfakéregbe. A használt lapokat egyszerűen eldobták, de az agyagos talaj és a nedvesség csodával határos módon megőrizte őket évszázadokon át.

Onfim története emlékeztet arra, hogy a gyermeki képzelet és az írás hatalma képes túlélni az évszázadokat. A nyírfakéreg-kézirat nemcsak egy fiú üzenete a múltból, hanem annak bizonyítéka is, hogy az emberi önkifejezés legmélyebb gyökerei a játékban, az álomban és a tanulásban rejlenek.

 További történelmi témájú cikkeket a Múlt-kor történelmi magazin weboldalán olvashatnak. 

               

       

       
       

            További játékainkhoz kattintson ide!