Négy év alatt húsz rendőr vált áldozattá

Rendőröket ért támadások statisztikáját készítette el az ORFK ellenőrzési főosztálya. Szomorú apropója a kimutatásnak, hogy épp az elmúlt pénteken halt meg egy rendőr szolgálatteljesítés közben, akit egy autós gázolt el. A hivatalos személy elleni erőszak alakulásáról az ORFK 1997. január 1-je és 2001. június 30-a közötti időszakot vizsgálta. Kiderült: idén már 146 esetben támadtak intézkedő rendőrre, többnyire puszta kézzel, de 18 esetben felfegyverkezve is. A vizsgált időszakban összesen 154 rendőrt érintettek ezen támadások. Legtöbbször – 64 esetben – könnyű sérüléssel megúszták, ám húsz eset rendőrhalállal végződött. Idén négy rendőr esett áldozatul az erőszaknak. A támadók közül 157 férfi, 17 nő volt.

Az ORFK ellenőrzési főosztálya az idei évi támadások elkövetésének módozatait is megvizsgálta. Többnyire puszta kézzel támadtak, de 18 alkalommal felfegyverkezve is. Gépkocsival 16 esetben, csoportosan hatszor, csoportosan felfegyverkezve pedig négyszer követtek el hivatalos személy elleni erőszakot. Krőzsel Károly, az ORFK ellenőrzési főosztályának vezetője szerint megdöbbentően sokféle támadó eszközt használnak kollégái ellen a bűnözők: lőfegyver, fejsze, kés, kasza, kapa, lapát, vascső, vasvilla, bárd, csavarhúzó, italosüveg, borotvapenge, szék, erőgép, rakodógép, de nem egy esetben kutyát uszítanak a fellépő rendőrökre. A vizsgált időszakban, 1997 óta növekvő tendenciát mutat a rendőrök ellen autóval végrehajtott támadások száma. Ezen nem a figyelmetlenségből vagy gondatlanságból elkövetett balesetokozást kell érteni, hanem azt, hogy az elkövető szándékosan hajt neki a közutakon intézkedő rendőrnek – emelte ki Krőzsel Károly. A szolgálati feladatok ellátása során elhunyt rendőrök száma évről évre változik. A legtöbb haláleset 1999-ben volt, amikor hét egyenruhás vesztette életét, a legkevesebb pedig 1997-ben: ekkor két rendőr lelte halálát az utcákon.

Az ORFK szakértői a rendőrök sérüléseivel kapcsolatban megállapítják: idén 64 könnyebben és két súlyosan sérült rendőrt regisztráltak az ellenük intézett támadások kapcsán. Ez a szám a korábbi évek statisztikájához képest még jónak számít. A támadások fő okait is igyekeztek feltárni a szakemberek. Krőzsel Károly elmondta: kollégái arról számoltak be, hogy egyesek igen agresszívan reagálnak a rendőri intézkedésre. Gyakran tiszteletlenek a munkáját végző rendőrrel, s olyan megalázó hangnemben beszélnek vele, ami eleve befolyásolhatja az intézkedést – véli Krőzsel.

A rendőrök sem mindig kellően felkészültek a konfliktusok kezelésére. Többször előfordul, hogy az intézkedő nem méri fel jól az adott helyzetet – például egy tömegverekedéskor nem kellő erővel lép fel, azaz kevés erősítést kér –, így olyan konfliktusba kerül, amelynek ő lehet a szenvedő alanya. De a provokációknak sem ülhetnek fel az intézkedő rendőrök, ehelyett a lélektani hadviselést kell alkalmazniuk – véli Krőzsel Károly. A fiatal életkor és a tapasztalat hiánya is gondot jelent egy-egy konfliktushelyzet megoldásakor. Sőt, a fizikai felkészültség hiányával is találkoztak már az ORFK szakemberei.