Szőgyényi József a bíróság elutasító hatórozatát megfellebbezte, ám a jogerős döntést már nem az ő címére kézbesítik. A bíróság a kisgazda politikus szabadon bocsátását elutasító végzésében a védelem érvelését – amely szerint Szabadi a több mint 40 kihallgatott tanú egyikével sem kívánt kapcsolatba kerülni a nyomozás során, ezért nem kell félni a tanúk megfélemlítésétől, illetve az összebeszéléstől – nem fogadta el, hiszen valóban nem került kapcsolatba Szabadi a tanúkkal, ám olyan tanúvallomás is született, amely arról számolt be, milyen vezetési stílust alkalmazott velük szemben az államtitkár. Sőt, a nyomozás során több adat is felmerült arra vonatkozóan, hogy a kisgazda államtitkár beosztottjai féltek főnöküktől. A bíróság a védelem azon érvelésével sem ért egyet, ami szerint olyan adat sincs, amely alátámasztja, hogy Szabadinak lehetősége lett volna az iratok megsemmisítésére. A bíróság ezzel kapcsolatban megállapítja: a nyomozás adatai szerint Szabadi az FVM-ből való távozása előtt megsemmisített, illetve megsemmisíttetett a beosztottjaival különféle iratokat. A bírósági végzés arra is kitér, hogy Szabadi már a nyomozás alatt a még meglévő politikai kapcsolatait igyekezett arra használni, hogy „megfélemlítse” az eljáró nyomozókat. Ennek kapcsán Szőgyényi elmondta: szó sem volt ilyenről, hiszen akkor miért nem tettek a nyomozók feljelentést ezzel kapcsolatban is Szabadi ellen. A bírósági végzés kimondja továbbá: az előbbieket figyelembe véve nem alaptalan a bíróság azon feltételezése, hogy Szabadi szabadon hagyása esetén az eljárás sikerét veszélyeztetné.
A Világgazdaság információja szerint a Concordia és a Tartalékgazdálkodási Kht. ügyeiben is megállapítható Szabadi Béla felelőssége, így számítani lehet arra, hogy az ügyészség ezen ügyek kapcsán is kéri a politikus mentelmi jogának felfüggesztését. Horányi Miklós, a Legfőbb Ügyészség osztályvezető ügyésze lapunknak elmondta: ez egy folyamatban lévő ügy, amelyről az ügyészség jelenleg nem kíván nyilatkozni.
A kormány megvédi a nyugdíjasok juttatásait