Elkészült a vádirat Papa ellen

A Fővárosi Főügyészség benyújtotta a vádiratot Sándor István, azaz Papa és öt társa ügyében a Fővárosi Bíróságra – közölte lapunkkal Borbély Zoltán, az ügyészség szóvivője. Sándor tegnap az adatvédelmi biztosnál kezdeményezte, hogy szüntessék meg az ellene folyó büntetőeljárás iratainak 85 évre szóló titkosítását.

Az egykori KBI-s főnyomozót és társait kétrendbeli, vezető beosztású hivatalos személy által, egy esetben pedig kötelességszegéssel elkövetett vesztegetés bűntettével, folytatólagosan elkövetett hivatali visszaélés bűntettével és hamis tanúzásra való felbujtással vádolják. Papa vádlott-társai, Cs. Imre, P. János, A. M. Ali, K. László és B. Róbert szerepe összefügg a vádirat által megfogalmazott bűncselekményekkel. A másodrendű Cs. Imrét az ügyészség még szolgálati titoksértés bűntettével és hivatalos személy által elkövetett közokirat-hamisítással is vádolja. A hivatali visszaélés vádpontja egy rablási és egy emberölési ügyhöz kapcsolódik. A vádirat szerint Sándor István közreműködött abban, hogy a bűncselekmények felderítésében eljáró hatóságok elől – jelen ügyben szereplő – a vádlott-társára nézve terhelő bizonyítékokat visszatartotta, így jogtalan előnyt biztosított számára. A vesztegetés vádját két esetben látta bizonyítottnak az ügyészség. Az egyik alkalommal Sándor István vádlott-társával két közös céget alapított, de lánya nevét használta föl. A cég nemigen prosperált, ám Sándor 300 ezer forintot kapott azért, hogy a cégek alapítási költségeit kifizesse. Egyszer pedig azért vett át 500 ezer forintot, hogy intézkedjék: a rendőrség ne vegyen őrizetbe egy súlyos bűnt elkövető személyt.
A hamis tanúzásra való felbujtás bűntette egy adócsaláshoz köthető. Az ORFK KBI-hez Sándor bizonyítékként akart terhelő iratokat eljuttatni, előre megrendezett forgatókönyv szerint. K. László ötödrendű vádlott segítségével rávette B. Róbert hatodrendű vádlottat, hogy mondja azt a nyomozóknak, a terhelő iratokat a gyanúsítottaktól kapta, ám a szembesítés során kiderült: a hamis tanúzásra Sándor István vette rá. A Sándor István terhére rótt bűncselekmények maximális büntetési tétele 12 év. Az ügy bonyolultsága miatt az ügyészség nem a helyi, hanem a Fővárosi Bíróságra utalta az ügyet.
Az ügy titkosítása miatt Sándor és ügyvédje, Hegedűs László az adatvédelmi biztoshoz fordult, hogy oldják fel a titkosítást. Ezzel kapcsolatban elmondta: nem történt bűncselekmény, és az államtitokká nyilvánítás feltételei sem állnak fenn, így azt kérik az adatvédelmi biztostól, szüntesse meg a titkosítást.