Keresztdöntésért közmunka

Rongálás vétségében találta bűnösnek első fokon a Pesti Központi Kerületi Bíróság tegnap azt az öt budapesti volt gimnazistát, köztük két fiatalkorút, akik tavaly november 1-jén ledöntötték a Regnum Marianum fogadalmi templom helyén álló fakereszt emlékművet. Az ítélet előtt még meghallgatták az ötödrendű N. Dánielt. A fiatalember elmondta, hogy amikor kijöttek az előzetes letartóztatásból, tettestársa úgy értékelte a helyzetet: „Ez igen, most már férfiak vagyunk!”

Négy fiatalembert 20, egyet – a negyedrendű vádlottat – pedig 12 napi közérdekű munkabüntetésre ítélt a bíróság, amelyet könnyű fizikai munkakörben kötelesek letölteni. Az ügyész az elsőrendű vádlott esetében garázdaság és önkényuralmi jelkép használatában való bűnösség kimondásáért, a többi vádlott esetében pedig súlyosbításért, míg a védők a büntetés enyhítéséért, illetve felmentésért fellebbeztek.
N. Dániel kihallgatásakor elmondta: a „keresztelés” L. Gábor Sándor ötlete volt, mert nem tetszett neki a kereszt. Egyéb motivációra a fiatal nem emlékezett.
A perbeszédekben az ügyész kiemelte: semmilyen vallási csoport jelképét nem lehet megrongálni Magyarországon. A fiatalok tette kihívóan közösségellenes volt, mert egy vallási csoport szimbólumát távolították el, megsértve ezzel a keresztény hívőket. Az ügyész szerint a fiatalkorú J. Dávid esetében, aki az emlékmű talapzatára rajzolt egy ötágú vörös csillagot és a Budapesti Felszabadítási Front feliratot, tiltott önkényuralmi jelkép használatának vétségét is megvalósította. Az ügyész az elsőrendű J. Dávidnak és a másodrendű P. Krisztiánnak főbüntetésül próbaidőre felfüggesztett fogházbüntetést, míg a harmadrendű L. Gábor Sándor, a negyedrendű Z. Ádám és az ötödrendű N. Dániel esetében pedig próbaidőre felfüggesztett börtönbüntetést javasolt.
A védők úgy vélték: a fiúk tettének csekély társadalmi súlya volt, az inkább valamiféle bátorságpróbának, lázadásnak minősíthető. A bíróság ítéletében kiemelte: egyházi és vallási jelképek nem élveznek büntetőjogi védelmet.