Rogán Antal (Fidesz) azonnali kérdésében arról érdeklődött: megfelel-e a valóságnak, hogy Eörsi Mátyás (SZDSZ) és Bauer Miklós – Bauer Tamás (SZDSZ) édesapja – közös ügyvédi irodája 1994–98. között több állami vállalat, így a Mafilm, a Hungalu Rt., illetve a Rába Vagon- és Gépgyár privatizációjával kapcsolatban megbízásokat kapott. Ezek a megbízások 400 ezer forintos havi átalányra és 35 ezer forintos óradíjra vonatkoztak, valamint több tízmillió forint átjátszását tették lehetővé az ÁPV Rt. irányába. Rogán Antal szerint a Hungalu Rt. képviseletéért 25 millió forintot kapott Eörsi és Bauer irodája. Úgy fogalmazott: gyűlöletbeszéd helyett észérvekkel folytatott kampányt kellene folytatnia az ellenzéknek, főként, ha az alaptalanul vádaskodók olyan ingatag erkölcsi alapon állnak, mint Eörsi Mátyás.
Bogár László, a Miniszterelnöki Hivatal államtitkára sem megerősíteni, sem megcáfolni nem kívánta a fideszes politikus információit. Hozzátette: a képviselők számára hozzáférhetőek az ÁPV Rt.-vel kapcsolatos dokumentumok.
Az Országgyűlés tegnap leszavazta Szabó János honvédelmi miniszter Font Sándor (MDF) interpellációjára adott válaszát. A képviselő arra várt választ: mikor kapják meg elmaradt munkabérüket az 1951 és 1956 között katonai behívóval kényszermunkát végzett tartalékosok és sorkatonák. A miniszteri válaszra 101 igen szavazat érkezett, 96-an nemmel voksoltak, hatan pedig tartózkodtak. Igennel a Fidesz-frakció (90 fő) és tizenegy kisgazda képviselő szavazott, míg az MSZP (62 fő), az SZDSZ (6 fő), az MDF (4 fő), a MIÉP (10 fő), valamint néhány Torgyán-párti kisgazda és az FKGP-frak-cióból kivált független képviselő elutasította a miniszteri választ. Három MDF-es, két MSZP-s és egy független képviselő tartózkodott. Font Sándor szerint egy honvédelmi minisztériumi rendelettel hatálytalanítani kellene az ominózus katonai behívókat, ezzel ugyanis el lehetne ismerni, hogy azok csak a kényszermunka leplezésére szolgáltak. A politikus kitért arra is: jelenleg mindössze tízezer érintettről van szó. Szabó János válaszában elismerte, hogy szükséges lenne rendezni a problémát, ám ehhez szerinte a kárpótlási törvényt kell módosítani. Emlékeztetett arra is: a kényszermunkát végzők nem töltöttek több időt szolgálatban, mint azok, akik fegyveres szolgálatot láttak el. Szabó János politikai indíttatású akciónak ítélte válaszának leszavazását. Elmondta: megfelelő feleletet fog adni erre a lépésre.
Kovács Kálmán (SZDSZ) azt kifogásolta, hogy a kormány által létrehozott Diákhitel Központ a Postabanknak ajándékozta a diákhitelprojektek finanszírozásának lehetőségét. Úgy vélte, a döntéssel „megfosztották a bankpiac többi szereplőjét az egyre bővülő, de már az induláskor is évi körülbelül 300 ezer főt számláló piac megszerzésének lehetőségétől”. Tállai András pénzügyminisztériumi államtitkár válaszában leszögezte: a diákhitel államilag működtetett rendszer, ezért joggal várható el, hogy az állam felügyeletet gyakoroljon rajta. Hozzátette: a Postabanknak nincs kizárólagos lehetősége a diákhitel finanszírozásában. Az államtitkár felhívta a figyelmet arra is, hogy a képviselő felszólalásában nem a diákok érdekeiért emelt szót, hanem a kereskedelmi bankok haszonszerzéséért aggódott.
Balczó Zoltán (MIÉP) arra hívta fel a figyelmet, hogy tavaly a MÁV nagykanizsai pályagazdálkodási főnökségének vezetője beosztottjai számára részvételt írt elő egy szcientológus személyiségfejlesztő programon. Manninger Jenő közlekedési államtitkár elmondta: a MÁV Rt. vezetősége júniusban utasítást adott ki, amely szerint ezentúl továbbképzési tréningeket csak a vezérigazgató-helyettes engedélyével lehet szervezni. Balczó a választ elutasította, mert szerinte csak látszatintézkedések történnek, és nem valósult meg felelősségre vonás sem.
Eörsi Mátyás (SZDSZ) arra emlékeztetett, hogy a párt „több alkalommal próbált a miniszterelnöktől válaszokat kapni azokra a kérdésekre, amelyek azt firtatták, hogy az Orbán-bányabirodalom létrejöttében, felemelkedésében, töretlen gyarapodásában milyen szerepet játszottak az állami megrendelések és a pártvezetői, illetve miniszterelnöki hatalom”. Bogár László, a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára az egész ügyet a szociálliberális ellenzék rágalomkampányának központi elemeként említette. Szerinte az MSZP és az SZDSZ teljesítmény és program terén nem versenyképes, ezért számukra marad a „verbális terrorhadjárat”. A politikus kitért arra is: a bányabirodalomként emlegetett társaság 46 alkalmazottat foglalkoztat.
*
Élesen bírálta a kamerás megfigyelési rendszer szabályozásával foglalkozó, az Igazságügyi Minisztériumban készülő előterjesztést Fodor Gábor. A szabad demokrata képviselő napirend előtti felszólalásában úgy fogalmazott: a tervezet erősen korlátozza az információs önrendelkezési jogot, és személyiségi jogokat is sérthet. Hende Csaba, a tárca államtitkára válaszában visszautasította ezeket a vádakat. Felhívta a figyelmet: a kamerás megfigyelés szabályozásának szükségességére adatvédelmi biztosként még Majtényi László hívta fel a figyelmet. Hozzátette: a jogszabály a nyilvános helyeken, például bankokban, köztereken felszerelt kamerák működését és az elkészített felvételek kezelésének kérdését szabályozza majd.
*
Kilépett az FKGP országgyűlési képviselőcsoportjából Várhelyi András, aki döntéséről tegnap levélben tájékoztatta Szentgyörgyvölgyi Péter frakcióvezetőt és Áder János házelnököt is. A politikus lapunknak azzal indokolta lépését, hogy minden igyekezete ellenére, amelyet a Torgyán Józseffel szemben álló kisgazda erők összefogására fordított, nem sikerült megteremtenie az egységet. – Mostanra be kellett látnom, hogy az összefogásra csekély esély van, és ehhez az idő is kevés – fogalmazott Várhelyi András. Szent-györgyvölgyi Péter kisgazda frakcióvezető úgy vélekedett: Várhelyi András bizonyára jól meggondolta döntését, bár egy kicsit hirtelennek tűnt a kilépése a frakcióból. Információnk szerint az FKGP reform polgári platformjának több tagja is fontolóra vette, hogy távozzon a képviselőcsoportból. Amennyiben még három-négy képviselő így dönt, úgy a kisgazda frakcióban többségbe kerülnek a Torgyán Józsefhez hű politikusok, és várhatóan visszaveszik a pártelnököt a képviselőcsoportba.
Lapunk úgy értesült: a közeljövőben elképzelhető, hogy Kiszely Katalin korábbi kisgazda, jelenleg független képviselő belép a Fidesz-frakcióba.
***
Boros Imre, a PHARE-ügyeket felügyelő kisgazda tárca nélküli miniszter nem tud olyan hivatalos dokumentumról, amelyen MDF-es jelöltként szerepelne. A politikus úgy fogalmazott: a Fidesz és az MDF esetleges támogatását megtiszteltetésnek venné, hiszen mindig is az volt a célja, hogy a jobboldali egységet erősítse. Boros Imre azt is jelezte: több mint egy évvel ezelőtt a Zala megyei MDF-es szervezet már biztosította őt arról, hogy nem indít ellene képviselőjelöltet a választókerületben. Megjegyezte: 1998-ban a Fidesz nem indított jelöltet Zalaszentgróton, míg az MDF akkor a második forduló előtt visszaléptette emberét. A miniszter szerint csak az év végén derül ki, hogy milyen formában indul a 2002-es országgyűlési választásokon. (K. F.)
Robert Redford
Búcsúzik Hollywood a Sundance kölyöktől
