Sortűzper: Biszku vallomást tett

Biszku Bélát, az egykori MSZMP Budapesti Központi Bizottságának első titkárát, az 1956. december 6-i, hírhedt „vörös zászlós felvonulás” egyik szervezőjét hallgatták meg tegnap a Fővárosi Bíróságon a Nyugati téri sortűzper tárgyalásán, egy volt karhatalmista, valamint a katonai szakértő után. Biszku kijelentette: azzal a céllal szervezték a tüntetést, hogy az utcát visszafoglalják az ellenforradalmároktól. „Ez sikerült is” – értékelte az eseményeket a volt kommunista vezető.

A polgári lakosság háború idején való védelméről szóló 1949-es genfi egyezménybe ütköző háborús bűntettel – a büntető törvénykönyv szerint több emberen elkövetett emberölés bűntettével – vádolja a Budapesti Katonai Ügyészség Mátai Ottó nyugállományú rendőrezredest, az 1956. december 6-án a Nyugati téren lezajlott, a vádirat szerint öt emberéletet követelő sortűz miatt.
Biszku Béla vallomásában elmondta: Kiss Dezső csepeli párttitkár „elvtársával” ment a Nyugati térre, ahol a többieket – a felvonulókat – várták. Közben Földes László a Nyugati pályaudvarnál egy röpgyűlést tartott, amely után „elvtársával” visszatértek a Szabadság térre. Bírói kérdésre Biszku elmondta: a „békés” kormány melletti tüntetőket provokálták, de lövöldözést nem tapasztalt, és sérülésekről sem hallott. A bíró ezzel kapcsolatban felolvasta Biszku nyomozati vallomását, amely szerint Biszku a rendőrségen úgy vallott: „Beszéltek róla, hogy volt a Nyugati téren valami lövöldözés.” Ezt végül Biszku a tegnapi tárgyaláson is fenntartotta.
A katonai szakértő a tárgyaláson elmondta: a tömegek nem tudtak beletörődni, hogy szovjet megszállás alá került az ország, ezért történhettek meg az ismert atrocitások. A vörös zászlós tüntetőket szovjet és magyar fegyveres karhatalmisták kísérték, mégis leköpdösték, szidalmazták, kővel dobálták őket a felvonulás útvonalán. Sőt, még civil ávósok is figyelték a környéket azért, hogy a hangadókat kiemeljék a tömegből, megfigyeljék az utcán tartózkodók reakcióját, valamint jelentsék ezeket. A szakértő politikai szándékot látott a tragédia hátterében, mégis úgy fogalmazott: az akkori felső vezetés nem látta a következményeket.
Az ügyész új bizonyítási eljárást indítványozott: kérte a bírói tanácsot, hogy a legközelebbi tárgyaláson vonuljon ki a helyszínre, hogy az eseményeket rekonstruálhassák. A bíróság az indítványnak október 12-i dátummal helyt adott.