Demszky egy paksamétával a hóna alatt jelent meg a bírói tanács előtt, amely a Tocsik-ügyként elhíresült csalási és hanyag kezelési ügy a fővárosra vonatkozó háttéranyagát tartalmazta. A főpolgármester úgy vélte: az önkormányzatok tapasztalatlanságával visszaélve, az állami kézben lévő ÁPV Rt. magánjogi szerződéseket erőltetett a kiszolgáltatott önkormányzatokra, ami törvénytelen és alkotmányellenes. Demszky elmondta, hogy a Főpolgármesteri Hivatal az 1000-es Ügyvédi Irodát bízta meg 1994-ben, hogy képviselje érdekeit a belterületi földek ellenértékének megszerzésében. Elmondta: Suchman Tamás egykori privatizációs minszter 1996 februárjában levélben kereste meg azzal, hogy a belterületi földek miatti több száz pert állítsa le, mert peren kívüli egyezséget kötne, a tárgyalásokat Tocsik Márta irányí-taná az ÁPV Rt. részéről. Megegyezés ezek során nem született, mert a főváros nem engedett az igényekből. Demszky a sikertelenséget úgy értékelte, hogy az állam zsarolta az önkormányzatokat.
Tocsik Márta kifejtette: az 1000-es Ügyvédi Irodával és a fővárosi önkormányzattal azért nem tudtak megegyezni, mert hatalmi arroganciával léptek fel. Mint mondta: teljesen mindegy, hogy régen tanácsnak, ma pedig fővárosi önkormányzatnak hívják a hivatalt, ugyanolyan hatalmi tényező manapság is. Elmondása szerint a főváros igényében hét olyan cég szerepelt, amelyhez a fővárosnak semmi köze sem volt. A Tocsik-per holnap folytatódik.
Nem szeretnénk, ha csak a liberális, baloldali hangok hallatszódnának