A budapesti Máron Áron kollégiumban 900 határon túli diák lakik, emellett közel 120 férőhelyet tartanak fenn olyan részképzésben részt vevő hallgatóknak, akik folyamatosan érkeznek 1–6 hónapos időtartamra. A fővárosi intézmény után megnyílt Szegeden a 150 fős diákotthon, szeptember 25-én pedig beköltözhetett 100 diák a közel kétszázmillió forintos beruházással készült pécsi kollégium háromágyas, zuhanyozóval, hűtővel és internetes csatlakozással felszerelt szobáiba. Itt kapott helyet a Grastyán Endre Társadalomtudományi Szakkollégium harminc magyarországi hallgatója is – sorolta az eddigi eredményeket a főigazgató. Debrecenben várhatóan november közepén megnyílik szintén száz fővel az ottani szakkollégium.
Horváth Tamás elmondta: a szakkollégium idén februárban megnyitott központi szolgáltató irodájának (KSZI) ügyfélkörébe az ösztöndíjas bentlakókon kívül két-háromezer hallgató tartozik. Az iroda az ösztöndíjakkal kapcsolatos felvilágosításokon kívül többek között az idegenrendészeti igazolások kiállításával és a pályázati lehetőségek ismertetésével segíti a hozzájuk forduló határon túli diákokat. A KSZI munkatársai kérésre kiállítják a nemzetközi diák- és egyéb igazolványokat, utazási ajánlatokat tesznek, de a hallgatók vonat- és buszjegyeket is vásárolhatnak a helyszínen. Az irodához kapcsolódik a több mint 1500 ösztöndíjasra vonatkozó ARION egységes hallgatói adatbázis. A diákok mintegy 50 százaléka erdélyi, a többiek a Vajdaságból, a Felvidékről és kisebb számban Kárpátaljáról érkeztek. Vannak az ösztöndíjasok között horvátországi, szlovéniai vagy úgynevezett szórványmagyarok is. Az utóbbiak között a csángó magyaroktól egészen Kazahsztánba és más távoli országokba elszármazott magyar anyanyelvű diákok is előfordulnak.
– A kollégium fő célja, hogy a diákok hazájukban boldoguljanak, azonban a visszatérők aránya a becslések szerint 20-30 százalékra tehető – jelezte Horváth Tamás. A többiek egy része Magyarországon talál magának megélhetési lehetőséget, sokan továbbmennek Nyugat-Európába vagy a tengerentúlra. A kárpátaljai teológusok például valamennyien otthon vállalnak munkát. Ezzel szemben a bombázások idején átjött vajdasági fiatalok körében a hazatérési arány alacsony volt. Az erdélyiek az említett 20-30 százalék alsó sávjához tartoznak, a felvidékiek közül viszont már többen választják az otthoni boldogulást. Nagyon eltérő a szakok szerinti hazatérési arány is: a pedagógusok körében magasabb, az informatikusoknál nagyon alacsony.
– A kormányprogramnak a határon túli magyarsággal foglalkozó legfontosabb tétele a szülőföldre való visszatérés – emlékeztetett Horváth Tamás. Hozzátette: ezt a státustörvény úgy segíti majd, hogy bevezetése után azokat a magyarországi teljes képzésben részt vevő hallgatókat kell elsősorban szakkollégiumi ösztöndíjban részesíteni, akik vissza akarnak térni a hazájukba. Ezzel párhuzamosan a kinti magyar felsőoktatási intézményeket is fejleszteni kell, amelyre jó példa a közelmúltban megnyitott erdélyi egyetem. Azt is fontosnak tartja, hogy a jövőben a korábbihoz képest jóval nagyobb számban jöhessenek a hallgatók olyan jellegű részképzésre, amelyek elismertethetőek hazájuk felsőoktatási intézményeiben.
A szülőföldjükre viszatérő és ott munkát vállaló diákok pályakezdési segítségként az Oktatási Minisztérium által adományozott hazatérési ösztöndíjban részesülnek. 2000 februárjától a korábbi évekhez képest sokkal feszesebb, intenzívebb és aktívabb kapcsolattartást építő ösztönző rendszer alakult ki. Erre azért volt szükség, mert kiderült, hogy voltak olyan hallgatók például Erdélyből, akik angol szakosként kapták meg az ösztöndíjat, majd az első év után felvették a román szakot, a második év után leadták a magyart, és román szakosként végezték el a tanulmányaikat magyar ösztöndíjjal. Közben azonban beadtak egy magyar állampolgársági kérelmet vagy egy letelepedési engedélyt. Ezt a fajta jogosulatlan ösztöndíjazást megszüntették, bevezették az említett hazatérési ösztöndíjat, illetve a szakkollégiumi képzést. Az utóbbinak az a célja, hogy olyan készségekkel, képességekkel rendelkezzenek az ebből a rendszerből kikerülő hallgatók, amelyek ma már a munkaerőpiacon nélkülözhetetlenek. Ezek között említette az angol-, a németnyelv-tudást, az informatikai készségek fejesztését és a végzős hallgatók számára a karrierfejlesztés tantárgyat. Hozzáfűzte: térítésmentesen felvehető egy-két éves kurzus a közép-európai kisebbségek kérdéskörét érintő tantárgy is.
Aki legalább egyéves nyelvi oktatásban részt vesz a szakkollégiumokban és állami nyelvvizsgát tesz, annak a költségeit megtéríti a szakkollégium – emelte ki az intézmény vezetője. A vidéki városokban ezek a képzések mind elismertek az egyetemeken, ami azt jelenti, hogy a diákok kreditpontokért közismereti tantárgyakként is tanulhatják azokat. A budapestieknek ezt nem tudják biztosítani, mert – mint fogalmazott Horváth Tamás – több egyetemi nyelvoktatási központban tanulnak.
A Márton Áron Szakkollégium megszervezte azokat a szolgáltatásokat, amelyekkel segítheti a határon túliak speciális problémáinak megoldását. Emellett határon túli politikusok részvételével fórumokat és kollégiumi napokat rendeznek, amelyek egy-egy régió bemutatkozását szolgálják. A diákok az ösztöndíjazásukkal kapcsolatos információkat helyben megkapják.
A Márton Áron Szakkollégium az elmúlt időszakban négy újszerű szociológiai kutatást végzett el az Apáczai Közalapítvány támogatásával. Ezek a határon túli oktatási politikához, az ösztöndíjrendszerhez, az ösztöndíj-politikához adnak rendkívül fontos háttér-információt. A vizsgálatot a diákok bevonásával végezték el, amelynek során felmértek közel 1500 határon túli magyar, illetve részben magyar oktatási és tudományos intézményt. Egyik céljuk, hogy a támogatásokat megszavazó döntéshozók tisztán lássák az adott intézményrendszert, a magyar oktatók és hallgatók arányát és a technikai felszereltséget. A másik cél abból fakad, hogy a státustörvényben több olyan tervezett intézkedés szerepel, amely bizonyos támogatások a feltételét a határon túli magyar intézményrendszerhez kapcsolja. Horváth Tamás példaként említette: akkor kaphat támogatást a szülő, ha magyar iskolába jár a gyermeke. A gyermek pedig diákkedvezményben részesülhet. A felmérés nagyrészt elkészült, azonban ki kell még bővíteniük az alapiskolákról és az óvodákról szóló adatokkal. Jelenleg az adatbázis 1500 és 1600 intézményt tartalmaz. Közülük 56 tudományos intézet, 73 felsőoktatási intézmény és közel 1500 magyar, illetve részben magyar közoktatási intézmény. A végső adatok a közeljövőben az interneten keresztül kerülnek nyilvánosságra.
orosz-ukrán háború
Zelenszkij szerint a NATO képes reagálni orosz dróntámadásra anélkül, hogy belesodródjon a háborúba
