Bukarest szomszédgondjai

Románia egyetlen jó szomszédja a Fekete-tenger – így a román mondás, mely az utóbbi években igencsak aktuálissá vált. Nem elég a bukaresti vezetésnek, hogy a jövő évi NATO-csatlakozás valószínűsége igencsak közel áll a nullához, s hogy az Európai Unióba igyekvő országok között Romániának már az utolsó előtti hely is elérhetetlennek tűnik, újabban a szomszédos államokkal való kapcsolattartás vált a román diplomácia egyik kényes gócpontjává.
A magyar–román viszony lehűlése lényegében a 2000-es romániai választásokat követően kezdődött. A Ion Iliescu és Adrian Nastase nevével fémjelzett új bukaresti hatalom az első perctől ferde szemmel nézett a magyar kormányra, amiért az partneri viszonyt épített ki az előző, jobbközép román kabinettel. A státustörvény már csak a kézenfekvő indokot jelentette a Nastase-csapatnak ahhoz, hogy egyértelműen a nacionalista szavazóbázis kielégítésének irányába terelje az államközi kapcsolatokat. Az elmúlt esztendőben a legnagyobb fordulat mégis a hosszú ideig „testvéri” államnak tekintett Moldovával fenntartott kétoldalú viszonyban következett be. Adrian Nastase miniszterelnök néhány hete lemondta chisinaui látogatását, miután a moldovai igazságügy-miniszter a belügyekbe való beavatkozással vádolta meg Bukarestet. A kétoldalú viszony fél év óta romlott meg jelentősen, miután a Chisinauban hatalomra került kommunisták a román helyett az úgynevezett moldáv nyelvet minősítették hivatalossá, az iskolákban pedig Románia történelme helyett Moldova történelmének oktatását tették kötelezővé. Kijev és Bukarest között néhány hónappal ezelőtt mélyültek el a nézeteltérések, miután Ukrajna hozzákezdett a két ország által vitatott hovatartozású kontinentális talapzat kiaknázásához, és elmaradt az ukrán–román kisebbségi vegyes bizottság megállapodásának aláírása is. Nem felhőtlen a viszony Bulgáriával sem. Adrian Nastase kormányfő Szófiából hazatérve úgy nyilatkozott, Románia és Bulgária egyfajta tandemet alkotva célozza meg az európai integrációt. Szófiából azonban határozottan cáfolták, hogy ilyenfajta megállapodás született volna.
Bukarestben nem tagadják a diplomáciai feszültségeket, bár a megközelítés némileg sajátos. Gheorghi Prisacaru, a román szenátus külügyi bizottságának elnöke szerint az ország uniós és NATO-csatlakozását igyekeznek meggátolni azok a külső és belső erők, amelyek azt terjesztik, hogy Romániának problémái vannak szomszédaival. Prisacaru szerint a nézeteltérések minden esetben a szomszédos ország magatartása miatt keletkeztek.