Lépfene a Szovjetunióban

Lépfene-baktérium került a levegőbe 1979 márciusában a szverdlovszki biológiai fegyvert kikísérletező és előállító Biopreparat üzemben, megfertőzte a várost, és legalább száz ember halálát okozta.

2001. 10. 19. 23:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Az akkori hivatalos szovjet jelentések szerint csupán a területen természetesnek mondható, állatoktól származó megbetegedések történtek – állítja két évvel ezelőtt megjelent könyvében Ken Alibek mikrobilógus. A biológiai hadviselés szakértője 1988 és 1992 között a szovjet állami gyógyszerészeti hivatalnak álcázott Biopreparat igazgatóhelyettese volt. A cég Kazahsztán és Oroszország területén több mint negyven telephelyen fejlesztett ki és gyártott titkos fegyvereket vírusokból, baktériumokból és méreganyagokból. A három műszakban üzemelő 19-es számú telep feladata a szárazlépfene-fegyver előállítása volt. Az egyik, rendszeresen tisztított és cserélt szűrőt egy alkalommal valaki elfelejtette visszatenni a helyére: a következő műszakban a kivezetőcsövek lépfeneport okádtak a városra. Egy nappal később már az üzemmel szemközti kerámiagyár összes munkása megbetegedett, egy hét alatt mindannyian meghaltak. Az utolsó megbetegedés másfél hónappal a baleset után történt.
A KGB igyekezett eltussolni az esetet. Hivatalosan kilencvenhat ember megbetegedését és hatvanhat halálát ismerték el, de egy ott dolgozó kutató szerint legalább százöten vesztették életüket. Amikor a szovjet hatalom látta, hogy már nem lehet eltitkolni a történteket, elterelő hadműveletekhez folyamodott: a város lakosait szórólapokon figyelmeztették, hogy fertőző húst árultak a feketepiacon, több száz kóbor kutyát pedig agyonlőttek azzal, hogy a fertőzött hús körül ólálkodtak.
Hogy a fertőzés nyomait még jobban eltüntessék, a szverdlovszki kommunista párt vezetője parancsba adta: a város köztisztasági dolgozói súrolják és nyessék le a fákat, permetezzék és mossák le az utakat, a háztetőket. Ez végzetes hibának bizonyult, mert a már leülepedett lépfenespórák ismét felkavarodtak, az egész városban szétszóródtak, újabb megbetegedéseket okozva. Ken Alibek szerint az akkori szovjet katonai vezetés jó része feltehetően nem volt tisztában azzal a veszéllyel, amelyet a lépfene-baktériumokkal végzett kutatások jelentenek, de sokan közülük azt sem tudták, milyen erős fegyvert fordítottak saját maguk ellen.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.