Megkezdődött a katonai válaszcsapás

Az Egyesült Álllamok Nagy-Britanniával közösen tegnap katonai csapásokat indított Afganisztánban. Kabul és a déli Kandahár mellett támadás érte a keletebbre fekvő Dzsalálábádot és több más város katonai célpontjait is. Egyes információk szerint ebben a térségben bujkál jelenleg Oszama bin Laden, az egyesült államokbeli terrortámadások legfőbb gyanúsítottja.

Kabulban helyi idő szerint éjjel repülőgépek zúgása hallatszott, majd menydörgésszerű robbanások rázták meg az afgán fővárost. Az első becsapódás után csaknem azonnal megszűnt a városban az áramszolgáltatás. Tudósítások szerint közel tíz harci gép intézett támadást Kabul ellen. A pakisztáni székhelyű afgán AIP hírügynökség, egy tálib személyiséget idézett, aki szerint amerikai gépek a kabuli repülőtérhez közeli területet és a főváros északi részét lőtték. A Reuters hírügynökség híre szerint az egyik lövedék a kabuli védelmi minisztérium közelében csapódott be. Az Afganisztánra mért ellencsapás során támadás érte a hatalmon lévő tálibok fellegvárát, Kandahárt is. A CNN szerint a légicsapások megsemmisítették a város repülőterét, illetve egy parancsnoki harcálláspontot.
A vasárnap indított légi műveletek során tegnap éjszakáig 15 szárazföldi bázisú amerikai bombázó, valamint 25 – repülőgép-hordozóról felszállt – vadászgép hajtott végre támadást afganisztáni célpontok ellen, és 50 manőverező robotrepülőgépet (cirkáló rakétát) indítottak különböző, részben tengeri indítóhelyekről – derült ki Donald Rumsfeld amerikai védelmi miniszter és Richard Myers tábornok, az amerikai vezérkari főnökök egyesített bizottságának elnöke közös washingtoni sajtóértekezletén. A műveletek kezdeti szakaszában zömmel olyan, jórészt légvédelmi, katonai irányítási célpontok ellen hajtanak végre támadásokat, amelyek – ha nem iktatják ki ezeket az objektumokat – veszélyt jelenthetnek a további műveletekre nézve. Rumsfeld megerősítette, hogy a „veteránnak” számító B–52-es óriásbombázók mellett B–1-es és B–2-es bombázókat is alkalmaztak. Ez utóbbi géptípus nagy hatósugarú, radarral igen nehezen felderíthető bombázó. A B–2-esek amerikai területen levő támaszpontról szálltak fel a küldetés teljesítésére, és Amerikába térnek viszsza, leszállás nélkül. Megkezdődött ugyanakkor a humanitárius segélycsomagok leszórása is azokra az afganisztáni területekre, ahol remélhető, hogy a segély valóban a rászorultakhoz jut el. Arra a kérdésre, hogy vannak-e Afganisztán területén amerikai katonák, Donald Rumsfeld azt mondta: nem kíván folyamatban levő műveletről nyilatkozni, de ha jelentős számban lennének ott amerikai katonák, akkor az már ismertté vált volna.
George W. Bush elnök beszámolt arról, hogy a most megindított katonai akció csupán egy része – újabb frontvonala – annak a terrorizmusellenes küzdelemnek, amely a diplomácia, a hírszerzés, a terroristák javainak és pénzforrásainak befagyasztása, az ismert terroristák letartóztatása terén már korábban kibontakozott, méghozzá 38 ország részvételével. „Ma Afganisztánra összpontosítunk, de a harc ennél szélesebb. Minden nemzetnek választania kell. Ebben a konfliktusban nincs tere a semlegességnek. Ha bármely kormányzat támogatja a törvényteleneket és az ártatlanok gyilkosait, akkor maga is törvényen kívülivé és gyilkossá válik. És amelyik erre a magányos útra lép, az saját pusztulása felé indul el” – figyelmeztetett az amerikai elnök. Terrorakciónak minősítették az Afganisztánt uraló tálibok az afganisztáni célpontok elleni vasárnapi amerikai csapásokat. Egy tálib hivatalos forrás azt is kijelentette, hogy készen állnak a dzsihádra, a szent háborúra. George W. Bush amerikai elnök televíziós beszédben jelentette be, hogy az Egyesült Államok katonai csapásokat indított a terroristák táborai ellen. Az amerikai elnök hangsúlyozta, hogy a csapások precízen kiválasztott katonai célpontok, tálib katonai létesítmények és terroristatáborok ellen irányulnak. Bush bejelentette, hogy az Afganisztán elleni katonai műveletben Nagy-Britannia is részt vesz. Egy washingtoni katonai illetékes szerint az első amerikai légitámadások a terroristák kiképzőtáborait, a légvédelmi állásokat és a légitámaszpontokat célozták.
Az Egyesült Államok nyugati szövetségesei közül elsőként Németország biztosította feltétel nélküli támogatásáról az amerikai ellencsapást. Bush egyébként még a támadás előtt tájékoztatta Vlagyimir Putyin orosz és Jacques Chirac francia elnököt.
Tálib hivatalos forrásokból közölték, hogy Afganisztán déli részében lezuhant egy azonosítatlan repülőgép.
Továbbiak a 8. és 9., Vezércikk a 7. oldalon

teljes a nyugalom Magyarország egész területén – közölte Orbán Viktor miniszterelnök az afganisztáni célpontok elleni támadás kapcsán a Magyar Rádiónak nyilatkozva vasárnap este. Szavai szerint a támadás megkezdésének szinte második pillanatában a belügyminiszterrel áttekintették az ország biztonsági helyzetét, és Pintér Sándor tájékoztatása szerint a határőrségnél, a menekülttáboroknál, valamint a védett épületeknél a megerősített őrizet működik. Rendzavarás, rendbontás, rendkívüli esemény sehol nem történt. A rádiós interjú felvételének időpontjában az Amerikai Egyesült Államok magyarországi nagykövetének társaságában volt, aki „nem tud többet az eseményekről, mint amit a híradások eddig felfedtek”. A miniszterelnök megfogalmazása szerint nem NATO-alapon zajlik a támadás, az Amerikai Egyesült Államok saját akcióként vezényli azt, és abban angol csapatok is részt vesznek. Közölte: a támadással kapcsolatban a hivatalos tájékoztatást ma délelőtt a Brüsszelben összeülő NATO-értekezleten kapják meg a szövetségesek. A kormányfő Magyarország minden polgárától összefogást, egységet és nyugalmat kért.

Fontos, hogy Bush amerikai elnök egyértelművé tette: a háború nem Afganisztán, nem az iszlám, hanem a terrorizmus ellen folyik – hangsúlyozta a távirati irodának Kovács László, az MSZP elnöke. Dávid Ibolya igazságügy-miniszter, az MDF elnöke kijelentette: nem lehet hagyni, hogy egy kisebbség félelemben tartsa az egész világot. A válaszlépés kényszer, amelyet a terrorizmus kényszerített a világra – fogalmazott. Torgyán József kisgazda pártelnök egyetért azzal, hogy meg kell büntetni a terroristákat, de véleménye szerint ez nem történhet a civil emberek sérelmére. Az afgán hatalomnak elegendő ideje volt ahhoz, hogy kiadja a terrorizmus egyes vezetőit, de ezt nem tette meg – nyilatkozta az SZDSZ elnöke. Kuncze Gábor leszögezte: Afganisztán újjáépítésében is részt kell venni. Csurka István, a MIÉP elnöke úgy fogalmazott, hogy egyenlőtlen felek között tört ki a háború, amelynek bizonyos a kimenetele, sok ezer ember fog meghalni.

Az USA elleni terrortámadást követően eddig nem jutott a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) tudomására olyan információ, amely hazánkban tartózkodó személyek vagy magyarországi objektumok veszélyeztetettségére utalt volna – olvasható az NBH internetes honlapján. A hivatal a Ferihegyi nemzetközi repülőtérre munkatársakat delegált. A stratégiai jelentőségű vállalatok és objektumok – például MÁV, Matáv, Malév, Mol – vezetőivel egyeztetett az őrzésvédelem megszigorításáról. A szolgálat műveleti szervei soron kívül hallgatják meg a terrorizmust támogató országok listáján szereplő államokból érkezett, bevándorlási engedélyért folyamodó, illetve menedékjog iránti kérelmet benyújtó polgárait.