Pintér Sándor válasza a tűzoltóknak

A Belügyminisztérium (BM) több mint tizenhárommilliárd forintos fejlesztést hajtott végre 1998 és 2001 között az önkormányzati tűzoltószerveknél – közölte tegnap Pintér Sándor. A belügyminiszter tűzoltók és önkormányzati vezetők előtt jegyzőkönyveket és egyéb más dokumentumokat ismertetve hangsúlyozta: a tárca a szakszervezetekkel kötött közös megállapodás alapján változtatta meg a tűzoltók veszélyességi pótlékáról szóló kormányrendeletet.

Bákonyi Ádám
2001. 10. 25. 23:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Járműfejlesztésre, építési beruházásokra, eszköz- és laktanya-felújításokra, védőruhákra összesen 13,078 milliárd forintot fordítottunk 1998 óta, továbbá a PHARE-programon belül új műszaki mentőbázisok kialakítására került és kerül sor – közölte Pintér Sándor. Hangsúlyozta: az utóbbi években jelentős bérfejlesztés történt a tűzoltóság működési feltételeinek javítása céljából. Míg például egy középfokú szakirányú végzettségű szerparancsnoknak 1998-ban bruttó 73 710 forint volt az illetménye, ma 126 982 forintot vihet haza.
Egy felsőfokú állami és szakirányú végzettségű csoportvezető illetménye három éve 123 630 forint volt, jelenleg pedig 200 736 forint.
Mint ismeretes: november 8–11-re demonstrációt szervez a Hivatásos Tűzoltók Független Szakszervezete (HTFSZ) a tűzoltók veszélyességi pótlékáról szóló kormányrendelet módosítása miatt. Míg korábban úgymond alanyi jogon járt, a módosítást követően már csak a konkrét „vonulásokért”, tehát a veszélyelhárításban elvégzett munkaórákért adható a juttatás. A HTFSZ szerint a tűzoltókat ezzel 8–14 ezer forintos veszteség éri havonta.
A belügyminiszter ezzel kapcsolatban közölte: a fegyveres szervek szolgálati viszonyáról szóló, 1996-os törvényben nem létezik a veszélyességi pótlék intézménye. 1997-ben a BM akkori vezetése kötött olyan megállapodást a tűzoltó-szakszervezetekkel – amelyet kormányrendeletben rögzítettek –, hogy a készenléti szolgálatot ellátók délutáni és éjszakai műszakpótlék helyett veszélyességi pótlékot kapnak. Az időközben megalakult Fővárosi Tűzoltók Szakszervezete (FTSZ) viszont munkaügyi pereket kezdeményezett a műszakpótlék érvényesítésére – a kereseteknek a Legfelsőbb Bíróság 2000 májusában helyt adott.
Pintér Sándor tegnap bemutatta azt a június 19-én, a tűzoltó-szakszervezetekkel kötött megállapodást, amely kimondja: a veszélyességi pótlék többé nem alanyi jogon, hanem csak a tényleges tűzoltási, mentési, kárelhárítási feladatokat ellátó tűzoltóknak jár a pótlékra jogosító körülmények között végzett tevékenység időszakára.
A pótlék mértékét ugyanakkor – az FTSZ javaslatára – a tárca a kétszeresére emelte. Elmondása szerint bár a kormány visszamenőlegesen 6,7 milliárd forintos műszakpótlékot fizetett ki az önkormányzatokon keresztül a tűzoltóknak, emellett további 1,7 milliárd forintot már folyósított a megemelkedett bérek kifizetésére, a szakszervezetek továbbra is alanyi jogon követelték a veszélyességi pótlékot. A további jogviták elkerülése céljából a BM módosította a vonatkozó kormányrendeletet.
Pintér Sándor szerint kampány indult ellene. Elmondása alapján a szakszervezetek megfenyegették, hogy „kirázzák a székéből”. – Nem engedek fenyegetésnek, zsarolásnak – jelentette ki a tárca vezetője.
A belügyminiszter a meghívott tűzoltók és polgármesterek előtt hangsúlyozta: a minisztérium azonos elveket kíván érvényesíteni a rendőrök, a tűzoltók, a polgári védelmi dolgozók és a határőrök illetményének megállapításában. Pintér Sándor közölte, hogy a köztisztviselői életpálya – amely a rendvédelmi szervek, így a tűzoltók kiemelt illetményrendezését is szolgálja – bérfejlesztésre vonatkozó része hetven százalékban megvalósult.
Hangsúlyozta: ha a gazdasági helyzet lehetővé teszi, megpróbálja elérni, hogy a keresetfejlesztés hátramaradó részét – vagy annak egy bizonyos százalékát – januári fizetésükkel együtt kapják meg a tűzoltók.
Gálos Imre, a HTFSZ elnök-ügyvivője lapunknak elmondta: a tervezett demonstráció esetleges lemondásáról akkor lehet szó, ha a minisztériumtól konkrét javaslatot kapnak egy, a konfliktus korrekt rendezését célzó tárgyalás megkezdéséről. Gálos szerint ugyanakkor mindenképpen szükséges a nevezett kormányrendelet visszavonása.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.