Tánc a bővítés körül

Bővítenének is hamarjában, meg nem is – lényegében ez derült ki a legutóbbi EU-csúcson elhangzott nyilatkozatokból, noha az új tagállamok felvételével összefüggő kérdések hivatalosan nem szerepeltek a napirenden Gentben. Számos olyan témakör – a szeptember 11-i terrortámadások nyomán kialakult helyzet értékelése, Afganisztán sorsa, az euró bevezetése és az Európai Unió jövője – állt ugyanakkor a figyelem középpontjában, amelyek nyilvánvalóan befolyásolják a bővítési folyamatot.
Már jó ideje és sokan feszegetik a kérdést, hogy vajon a szeptember 11-i terrortámadások milyen hatással vannak, illetve lesznek a tagjelöltek felvételére. A választ eddig leginkább ködösítették a felek, holott kézenfekvőek a variánsok: a politikai, biztonsági érdekeket, a terrorizmus elleni harc célkitűzéseit szem előtt tartva vagy gyorsan lép a közösség, vagy a kivárás mellett dönt – például a várható gazdasági megtorpanás ürügyén. Igazából még Gentben sem dőlt el, hogy végül is melyik változat mellett tennék le a garast a tizenötök állam- és kormányfői.
Ha lenne kurázsi az Európai Unióban, most kapva kapna az alkalmon és gyorsítaná a bővítést, amelynek első hullámára – a dolgok jelenlegi állása mellett – így is leghamarabb 2004-ben kerülhet sor. A terrorizmustól való félelem, a biztonság iránti igény a közvélemény szemében elfogadhatóbbá tenné a védőernyő kiterjesztését, azaz az új tagok felvételét. Ráadásul ezt hatásosan deklarálni a decemberi laekeni csúcson lehetne. A genti csúcson azonban éppen mintha visszatáncolt volna a közösség. Először Romano Prodi szólta el magát, amikor bevallotta, hogy több oldalról is nyomás nehezedik az általa vezetett Európai Bizottságra a lassítás érdekében. Azután a soros elnökséget betöltő Belgium miniszterelnöke, Guy Verhofstadt igyekezett javítani a képen: a borongós gazdasági és politikai helyzet még fontosabbá teszi a bővítést, mondta, és még azt is kilátásba helyezte, hogy akár már az év végi csúcson megnevezhetik az első kör tagjait. Ezt kontrázta meg Hubert Védrine francia külügyminiszter, aki élből közölte: szerinte kétséges, hogy bármelyik tagjelölt képes lenne megfelelni a megszigorított biztonsági követelményeknek, a szorosabb rendőrségi és igazságügyi együttműködésnek. Őt követte belga kollégája, Louis Michel és Günter Verheugen bővítési biztos közös helyreigazító, szépítő manővere, amellyel egyértelművé tették: ugyan az év végi laekeni csúcson bátorító jelzéseket küldhetnek a tagjelölteknek, de egyelőre szó sincs valamiféle felvételi lista összeállításáról.
Itt tartunk most. Növekedni látszik a második variáns esélye. Hogy milyen okból, az persze módosulhat. A Frankfurter Allgemeine Zeitung a minap a ciprusi kérdést emelte ki, ami miatt megakadhat az EU-bővítés folyamata. „Vagy Ciprussal együtt kerül sor a bővítésre, vagy egyhamar nem lesz semmilyen bővítés” – idézte a frankfurti lap Verheugen bővítési biztos szavait, aki maga is elismerte: a lehetőség ablaka kezd lassan becsukódni.