A városokban több a lakásbetörés

Budapesten kétszer-háromszor több lakásba vagy családi házba törnek be átlagosan, mint az országban. Azaz míg a fővárosban tavaly 156 főre esett egy lakásbetörés, addig például Heves megyében csak minden 405., országosan pedig minden 341. lakost ért ilyenfajta inzultus – írja az Országos Bűnmegelőzési Tanács megbízásából készített tanulmányában Kövér Ágnes, az Országos Kriminológiai és Kriminalisztikai Intézet munkatársa.

Akár más bűncselekményeknek, a lakásbetörőknek is kedvez a nagyvárosi környezet – állítja a kutató több mint kétszáz egri és budapesti lakásbetörés vizsgálata kapcsán. A veszélyeztetett lakások közül a betörők által legkedveltebbek a lakótelepiek. A rendőrségi tapasztalat az, hogy a sikeres betörés helyszínére a rablók akár több alkalommal is szívesen visszatérnek. A tapasztalatok szerint ha egy tömbházba már bejutottak a betörők, akkor attól sem riadnak viszsza, hogy egyszerre három-négy lakást is kirámoljanak.
Családi házakban a betörők legszívesebben éjszaka vagy kora hajnalban, legritkábban pedig délelőtt és délután „dolgoznak”. A lakótelepi lakásokba viszont – bár az éjszakai látogatások száma sem elhanyagolható – legszívesebben reggel, délelőtt vagy kora délután törnek be.
A tanulmány szerzője és a rendőrségi tapasztalatok szerint azonban a betörések száma egy kis odafigyeléssel jelentősen csökkenthető.
Jellemző, hogy a lakásbetörések fele nappal történik. Minden bizonnyal azért, mert a lakótelepeken élők nem figyelnek a házban zajló eseményekre, nem ismerik szomszédaikat. Nem ellenőrzik a házban mozgó gyanús személyeket, sőt mivel nem tudhatják, hogy éppen szomszédjuk költözik-e vagy sem, azzal sem törődnek, ha bútorokat cipelő, majd azokat teherautóra pakoló idegeneket látnak. A kutató szerint ugyancsak megnehezítené a betörők dolgát, ha a lakótelepeken is létrehoznák a családi házas övezetekben jól működő szomszédfigyelő hálózatokat. Az is védelmet nyújtana, ha a tömbházakban bejelentenék és kifüggesztenék a költözések időpontját, a tulajdonos nevét és a lakás számát.
A lakások kétharmadát a hengerzár manipulálásával, 15 százalékát pedig az ajtó befeszítésével törik fel. A kutató szerint a hengerzár köztudottan az egyik leggyengébb zárfajta. Ennek ellenére sokan használják a jóval biztonságosabb, de drága zárak helyett.
Családi házaknál a leggyakoribb az ablak benyomása, az ajtó és az ablak befeszítése, vagy a lakat leverése. A kutató szerint már rácsok ablakra szerelésével, tehát egyszerű és olcsó módon megelőzhető lenne a behatolások jó része.
A vizsgálat kimutatta, hogy a betörések egynegyedében viszonylag kicsi – öt- és ötvenezer –, egynegyedében pedig nagy – százezer és félmillió forint közötti – értéket visznek el a betörők. Jómódú családi házas környéken ugyanakkor 37 százalékban történtek nagy értékre elkövetett betörések.
A betöréskor gyakran keletkezik jelentős kár rongálás miatt is, sőt előfordul, hogy az elkövetők vandál módon tönkreteszik a lakásban azt, amit nem tudnak mozdítani. A vizsgált esetek során kiderült: a betörők érdeklődési köre nem csupán a helyszíntől függ, hanem családi házak és lakások esetében is különbözik. Így a kirabolt egri családi házak mintegy feléből ékszert vittek el a betörők a lakásokból, habár csupán az értékek 11 százaléka állt ékszerekből.
Az egri családi házakból elvitt értékek rangsora: ékszer (48 százalék), műszaki cikkek (20 százalék), bútor (10 százalék), élelmiszer, használati tárgy (11-11 százalék). A lakótelepi lakásokból elvitt tárgyak aránya: bútor 57 százalék, ruhanemű 13 százalék, ékszer 11 százalék. Budapest központi lakásaiból viszont leggyakrabban – az esetek kétharmadában – műszaki cikkeket visznek el, és ezután csupán 9 százalékos aránnyal következik a készpénz és az ékszer. Míg Egerben a sértettek 43 százaléka 65 év körüli, a budapestiek többsége 45 évesnél fiatalabb. A vizsgálat szerint az egri áldozatoknak majdnem a fele ismerte az elkövetőt, az esetek harmada történt elhagyatott házban, 28 százalékban pedig gyenge volt a zár.
A kutató szerint nem árt figyelembe venni a körülményeket, amelyek szinte vonzzák a betörőket: az átalakítás előtt álló házrész, nem biztonságos vagy elhagyatott környék, rossz világítás. A betörőnek ugyancsak előnyös, ha hoszszú, elhagyatott folyosó vezet a lakáshoz, a ház esetleg elhagyatott vagy romos, vagy ha csak a külső kaput zárják a házban.
A kutatató szerint érezhetően csökkentené a betörések számát, ha a helyi média, az önkormányzat és a rendőrség folyamatosan tájékoztatná a lakosokat az éppen veszélyeztetett utcákról, az elkövetési módokról és a megelőzés lehetőségeiről. Pakson és Egerben egy hasonló bűnmegelőzési kísérlet nyomán sikerült is nagymértékben visszaszorítani a hasonló bűncselekményeket.