Mint arról lapunk már beszámolt, az elmúlt napokban házkutatással és bírságokkal fenyegették meg a Bákó megyei faluban azokat a csángó családokat, akik saját házaikban biztosítottak feltételeket a magyar nyelv iskolán kívüli tanításának. Az akció folytatásaként a közegészségügyi felügyelőség tett látogatást azokon a helyszíneken, ahol magyartanítás zajlik, és hatósági jóváhagyás hiányára, valamint nem megfelelelő felszereltségre hivatkozva bírságokat helyeztek kilátásba, ha a szükséges átalakítások nélkül órákat tartanak a házakban. Szilágyi Zsolt, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) képviselője lapunknak elmondta, igyekeznek rákényszeríteni a román kormányt arra, hogy az érvényben lévő törvény értelmében biztosítsa a csángók anyanyelvű oktatását. A politikus ugyanakkor úgy vélte, kötelességük a helyzetet a nemzetközi közvéleménynek is bemutatni, a Bukarestbe akkreditált nyugati országok diplomatái már egyébként is érdeklődtek az ügy iránt. A csángók helyzete az Amerikai Egyesült Államok figyelmét is felkeltette, tavaly maga a bukaresti amerikai nagykövet járt Klézsén, hogy információkat gyűjtsön.
A közegészségügyi felügyelet ellenőrei több tízmillió lejes bírságot helyeztek kilátásba arra az esetre, ha a szükséges átalakítások és jóváhagyások nélkül órákat tartanak a házakban. A hatóság egyébként olyan jóváhagyást követel a magyartanítást befogadó családoktól, illetve intézményektől, amellyel a tavalyi tanévben a romániai állami iskolák egyharmada nem rendelkezett.
Hosszú jogi gerillaharc kezdődik a csángók magyar nyelvű oktatásának újraindítása céljából – nyilatkozta lapunknak Hegyeli Attila, a csángóföldi magyar oktatási program vezetője. „Úgy tűnik, mi vagyunk az egyedüli kivételek, akiknek Romániában be kell tartaniuk a törvényeket” – fogalmazott Hegyeli. Hozzátette: értelmezés kérdése, hogy kinek mit jelent a szervezett forma. Ha két ember összejön egy házban, akkor az már szervezett formának számít? – teszi fel a kérdést a vezető. Mint mondta, nem fognak megijedni, neki is kezdtek a szükséges engedélyek beszerzésének. A klézsei polgármester ugyanakkor már kerek perec kijelentette, ő nem állítja ki azt az engedélyt, amelyet neki kellene kibocsátania. A csángóföldi magyar oktatási program ezért most egy profi jogásztársaságot keres, amely képviselné az érdeküket. A megoldáshoz azonban főleg politikai segítségre van szükség, s éppen ez ügyben járt Hegyeli Attila tegnapelőtt a Romániai Magyar Demokrata Szövetség ügyvezető elnökénél. Takács Csabától határozott ígéretet kapott arra, hogy az RMDSZ politikai vonalon mindent meg fog tenni, hogy újrainduljon az oktatás. Szükség is lesz a szövetség támogatására, hiszen mint Hegyeli mondta, főleg politikai kérdés, hogy hány hónap múlva indulhat újra a képzés.
Az említett oktatási program hét, moldvai csángók által lakott faluban zajlik. Klézsén, illetve a községhez tartozó Budán és Somoskán körülbelül száz gyermek jár rendszeresen az iskolai órák után tartott magyarórákra. A képzés a Romániai Magyar Pedagógusszövetség és a Csángó Magyarok Szövetségének közös programja, amelyet a magyar Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma támogat. A moldvai csángó falvakban az Európa Tanács ajánlásai és a román törvények ellenére sem engedélyezték, hogy az állami iskolákban tartsanak magyarórákat, figyelmen kívül hagyva az erre vonatkozó szülői igényeket. A Klézsén történt fenyegetések kapcsán aggodalmának adott hangot a Határon Túli Magyarok Hivatala is. Amikor a múlt héten megkezdődött a klézsei magyar alternatív oktatáson részt vevők megfélemlítése, akkor Szilágyi Zsolt és Sógor Csaba, a csángók felkért RMDSZ-es képviselői megkeresték a román oktatási minisztert, és tiltakoztak az eljárás ellen, illetve felkérték, hogy lépjen közbe az akció megszűnéséért. A miniszter aszszony ekkor azt mondta, hogy intézkedni fog. „Sajnálattal tapasztaltuk, hogy éppen az ellenkezője történt, és felélénkültek azok az akciósorozatok, amelyek célul tűzték ki a házi körülmények között megtartott, a román állam költségvetését semmiképpen nem terhelő magyar nyelvű oktatás megszüntetését” – nyilatkozta lapunknak Szilágyi Zsolt parlamenti képviselő. Hozzátette: – Ki kell mondanunk, továbbra is üldözik azokat, akik az anyanyelvüket szeretnék megtanulni, illetve oktatni akarják a magyart, tehát a Romániában érvényes törvények a helyi elöljárók viselkedése miatt nem alkalmazhatók a csángók lakta településeken.
Szilágyi felhívta ugyanakkor a figyelmet arra, hogy Románia jelenleg olyan nemzetközi szerződéseknek az aláírója, amelyek elvileg megtiltanák ezt a fajta viselkedést. Bukarest tehát nemcsak az általános emberi jogi és oktatásra vonatkozó egyezményeket nem tartja be, és nem alkalmazza Bákó megyében a csángók esetében, de figyelmen kívül hagyja az Európa Tanács (ET) múlt heti állásfoglalását is. Az ET miniszteri bizottsága ugyanis elfogadta azt a határozatot, amely előírja, hogy a román államnak kötelessége biztosítani a csángóknak a magyar nyelvű oktatást. A román politika hagyományos kétarcúságát tükrözi, hogy míg a román honatyák Strasbourgban aláírták ezt a dokumentumot, addig Bákóban teljesen ellentétes gyakorlatot alkalmaznak. „Talán az effajta politika miatt áll Románia az utolsó helyen az Európai Unióhoz csatlakozni kívánó országok listáján” – hangoztatta Szilágyi Zsolt.
Romániában következetesen tagadják a csángók magyar eredetét. Bizonyos Dumitru Zaharia történészprofesszor egy nemrég adott bukaresti rádióinterjújában kijelentette, a romániai Moldvában élő csángók románok, magyar népesség pedig – a szó igazi értelmében – még Magyarországon sem létezik. A professzor szerint semmilyen vita nem lehet arról, hogy a csángók románok. A magyarok maguknak követelik ugyan őket, de a magyarok maguknak követelik az egész világot – hangsúlyozta Zaharia, aki egyebek mellett olyan érvekkel igyekezett igazolni álláspontját, hogy az egykori Pannónia területén nem is éltek magyarok, csak szlávok, románok és németek.
A román professzor szerint a csángó kérdést a XVIII. század végén találta ki az akkori gyulafehérvári katolikus érsek, akinek megbízásából egy csíksomlyói katolikus pap kiötlött egy elképzelt moldvai utazást és az ottani településeknek, valamint az ott élőknek magyar nevet adott.
Szilágyi Zsolt RMDSZ-képviselő elmondta, a csángók etnikai üldözése évtizedek óta tart Romániában, politikai rendszerektől és kormányoktól függetlenül ennek a népcsoportnak az etnikai elnyomása az állami szinten programozott asszimilációs politika részét képezi.
Tájékozódás. A magyar Külügyminisztérium aggodalmát fejezi ki a Klézséről érkező hírek kapcsán – nyilatkozta lapunknak Horváth Gábor külügyi szóvivő. Mint mondta, megfelelő módon, a bukaresti magyar nagykövetség útján tájékozódnak az ügyről, és az összegyűjtött információk birtokában döntenek majd a szükséges intézkedésekről.
kényszersorozás
A kényszersorozók továbbra is vadásznak +videó
