A magyar webpiacon számos on-line újság és portál gondoskodik az információáramlásról. A konkurencia óriási, az internetezők száma azonban kicsi. Magyarországon jelenleg egymillió a rendszeres internetezők száma. A világháló körülbelül 210 ezer háztartásban elérhető. A felhasználók egy része azonban csak e-mailezésre használja a netet, igaz, mások az alapvető információkat is innen szerzik be. Ám a kutatások szerint az emberek többsége elsődleges információforrásnak még mindig a televíziót tekinti, és a leghitelesebb médiumnak a hagyományos újságokat tartja. A Tárki adatai alapján (www.tarki.hu) tudjuk, hogy a közélet eseményeiről az emberek 92 százaléka a tévéből értesül – főként a kereskedelmi csatornák adásaiból. A nemrég készített felmérésben a válaszolók kétharmada említette, hogy valamilyen rendszerességgel a rádióban követi a híreket. A megkérdezettek fele a napilapokból szerez információkat.
– Szeptember 11-én az internet bebizonyította, hogy krach esetén fel tudja venni a versenyt a kereskedelmi tévék képeslaparcú bemondóival – mondja Uj Péter, az egyik leglátogatottabb magyar internetes hírportál, az Index hírigazgatója. A hangzatos kijelentés ellenére azonban a tapasztalatok azt mutatják: az elmúlt hetek sikerei ellenére a honi on-line hírszolgáltatók még jó darabig az új média gyermekbetegségeivel küszködnek majd.
A hazai internetpiac szereplőinek száma nehezen határozható meg. A neten keresgélve mindig találunk olyan tartalomszolgáltatót, amelynek oldalaira korábban még nem jutottunk el. A linkeknek köszönhetően így hosszú órákat tölthetünk a képernyő előtt. Az internetguruk mondják, „a dolog” úgy van kitalálva, hogy ne tudjunk szabadulni a hálóból, mert a portál üzemeltetője akkor tudja értékesíteni hirdetési felületeit, ha a felhasználók minél több oldalt töltenek le az adott internetes helyről. Az internetes portálok általában keresési lehetőséget, hírszolgáltatást, kapcsolatot (e-mail, chat, fórum), szórakozást és vásárlási lehetőséget nyújtanak.
Az első ilyen magyar site-ok – az Internetto vagy később az Index – inkább elektronikus újságként üzemeltek, csak később bővítették szolgáltatásaikat. Külföldön ez épp fordítva történt. A magyar on-line oldalak erőssége talán épp emiatt az írott tartalom, amely azonban a nyomtatott sajtóban dolgozó egyes zsurnaliszták szerint egyelőre nem vetekszik a klasszikus újságokéval. Igaz, mások szerint ez nem baj, hiszen az elektronikus lapoknak új hangvételre, új típusú újságírókra van szükségük.
Bár néhány éve még sokan hitték Magyarországon, hogy a jövő az internetes újságoké, feltevésük egyelőre nem igazolódott be.
– Az elképzelés, hogy az on-line lap olcsó, friss, tömeges olvasottságú, és mindennek a tetejében még a sajtóbirodalmaktól is független lesz, megbukott – ismeri el Uj Péter. – Korábban az volt a gazdasági recept, hogy agreszszív üzletpolitikát kell folytatni, új befektetőket találni, majd gyors nyereségre szert tenni. Az „internetlufi” azonban, ahogy a világ más részein, Magyarországon is kipukkadt. Az is veszélyes, hogyha marketingmenedzserek kezén, pénzügyi racionalitásból, üzleti alapon szerveződnek a portálok – figyelmeztet a hírigazgató.
A magyar piac annyira kicsi, hogy a külföldi cégeknek egyelőre nem éri meg a médiának ebbe a szegmensébe befektetniük. Az Index esetében Csepi Lajost, az Állami Vagyonkezelő Rt. volt vezérigazgatóját vélhetőleg azért választották vezetővé, hogy a neve befektetőket hozzon a céghez, ez azonban csak részben sikerült. A vezetés próbálkozott az Index tőzsdére vitelével és egy közös cseh–lengyel–magyar portál létrehozásával is, de ezzel kudarcot vallott. A német tulajdonú cég ezért néhány hónapja kénytelen volt megválni munkatársainak jelentős részétől. Merthogy az on-line lap készítése tényleg nem olcsó mulatság: az Indexnek évi 400 millió forintnyi reklámbevétel kell ahhoz, hogy el tudja tartani magát.
– Itt nincs keresztfinanszírozás, mint a nyomtatott sajtó esetében, és nem áll mögöttünk a Matáv vagy az MTM-SBS, mint más portálok mögött – mondja Uj Péter.
Ekkora reklámbevétel elérése meglehetősen merész elképzelés az internetes piacon. Bár Egri Gábor, a Magyar Kommunkációs Ügynökségek Szövetségének főtitkára szerint az internetes hirdetések száma dinamikusan nő, az on-line újságok tavaly a reklámtorta mindössze egyszázaléknyi szeletét kapták meg. (Ez a barterügyletekkel együtt megközelítőleg 1,5 milliárd forintot jelentett.) Nem csoda, ha szinte mindegyik vállalkozás veszteséges. Wavrik Gábor, az Internetto vezetője úgy véli, hogy a piacon legfeljebb négy-öt portál tud fennmaradni. A Korridor igazgatója, Kelemen Gábor ezzel szemben úgy látja, hogy a most gyengélkedő weblapok túlélik a krízist, a piac sok szereplőt is el tud tartani. A nyereséges működésre szerinte a legjobb megoldás az lenne, ha a portálhasználatért az internetezők előfizetési díjat pengetnének le. Az ellenfelek szerint a legnagyobb magyar portálokat, mint amilyen az Origo és a Korridor, a tulajdonosok feneketlen kasszája miatt nem rázza meg a válság, így nagy előnyük van a piacon. De a szebb napokat látott Internettónak is lehet még jövője, mivel mögötte a Matáv konkurense, a PanTel-Euroweb-csoport áll, bár a vállalat egyelőre csak kis piaci részesedéssel bír. Wavrik Gábor szerint a legtöbb vállalkozás célja most csak a veszteség elkerülése lehet. Azok a portálok kerülnek bajba, amelyeknek befektetői gyors hasznot reméltek. Két-három évig azonban nem várható nagy változás a piacon. A kizárólagos MTM-SBS-tulajdonú Korridor ez év végére a nullszaldót, jövőre pedig a nyereséget célozza meg, annak ellenére, hogy nem régóta működik – mondja a portál vezetője.
A látogatottsági adatok azt mutatják, hogy a Korridor messze le van maradva a versenytársaktól. Az Origo azonban annak ellenére veszteséges, hogy a legnépszerűbb site-ok egyike. Weyer Balázs főszerkesztő szerint a fórum kivételével mindenben jobbak, mint legnagyobb konkurensük, az Index.
Látogatottságban messze megelőzik a Korridort és a Stopot is. (A Webaudit felmérése szerint az Origo látogatottsága hétköznap átlagosan 400 ezer, az Indexé 270 ezer, a Korridoré 80 ezer, az Internettóé 15 ezer. Külön csoportba sorolhatók az olyan portálok, amelyek mögött nem áll nagy befektető, mint a százezres mutatóval büszkélkedő Habostorta vagy a 40-50 ezres Hunnia.net.) Kérdésünkre, hogy a Matáv jobban tűri-e a ráfizetést, mint más befektetők, Weyer Balázs határozott nemmel felelt. A bevételek elmaradását a főszerkesztő főként a hirdetők érthetetlen reklámstratégiájával magyarázta. Az ügynökségek ugyanis még mindig szívesebben hirdetnek az Origónál jóval kevésbé népszerű nyomtatott sajtóban, mint például a Magyar Hírlapban, amelynek hatodannyi olvasója van, mégis négyszer annyi a hirdetése, mint a portálnak. A logikátlannak tűnő stratégiát a hirdetők a médiatípus különbözőségével magyarázzák.
Egy internetes portál üzemeltetése nem különösebben nagy összeg, bár pontos adatot üzleti titokra való hivatkozással az üzemeltetők nem árultak el. Hallani havi négy-öt milliós költségről, de tízmilliós számlákról is.
– Az internetes portál üzemeltetésének legdrágább tényezője az újságíró – mondja a Korridor igazgatója. Az Origo főszerkesztője szerint azonban a hardver jelenti a legnagyobb terhet. Szakmai berkekben egyetértés van abban, hogy a legirigylésreméltóbb tőkével az Infostart nevű vállalkozás rendelkezik, a nagy fejlesztések ennél a portálnál várhatók. A két tulajdonos, az Inforádió Kft. és a kormányportál kivitelezőjének alvállalkozójaként is ismert Webigen Rt. 250 milliós alaptőkét adott össze, fele-fele arányban. A tartalomszolgáltatók nagy meglepetésére azonban a tőkeerős vállalkozás egyelőre nem jelent számottevő konkurenciát. Az Infostart látogatottsága ugyanis messze alatta marad az ismert website-okénak, szolgáltatásai egyelőre fejlesztés alatt állnak. Martin-Kovács Miklós tartalomfejlesztési igazgató elmondása szerint a rekordjuk napi 4000 látogatás volt, ami a piacvezető portálok több százezres adatainak csak a töredéke.
Mutatvány mutatókkal
Más kérdés, hogy mennyire megbízhatók a fent idézett forgalmi adatok. Webes mérést több cég végez Magyarországon. A Median-Webaudit, az AGB és a Matesz honlapján követhető a portálok nézettsége. Az auditorok oldalletöltést („page impression”), látogatót („unique user”), illetve látogatást („session”) regisztrálnak. A weboldal tényleges olvasóinak számát legjobban megközelítő adat a látogatás, amely megmutatja, hogy hányan klikkeltek az adott oldalra.
A puszta számok viszont, mint mindig, most is félrevezetők lehetnek. Ha egy tartalomszolgáltatónál egy nap a látogatási mutató 100 ezer, az még nem feltétlenül jelenti, hogy ennyien olvassák el az ott található tartalmat, vagy vesznek igénybe szolgáltatást, hiszen ugyanaz a felhasználó többször is lehívhatja az oldalt. De az is igaz, hogy egy gépről (azonos IP-címről) több látogatója is lehet a site-nak. A hirdetőknek azonban a mérési módszerből eredő esetleges problémákkal nem kell törődniük, a reklámstratégiánál a mutatók jól alkalmazhatók.
A konkurencia szerint az Origo (több százezres) látogatottsági adatai nem azért magasak, mert a híroldalt sokan olvassák, hanem mert sokan veszik igénybe a portál által kínált keresőt és levelezőprogramot. De a honlapok estében emelheti az adatokat egy apró stikli is. Ha a gyanútlan internetező böngészőprogramjába „gyárilag” valamelyik internetes portál van beállítva kezdőlapként, akkor minden alkalommal, amikor a világhálóhoz csatlakozik, önkéntelenül növeli a beállított lap látogatottsági mutatóját. A honlapok többek között ezért kínálják fel lehetőségként a kezdőlapként való beállítást. Egy hálózati pletyka szerint a látogatás növelésére létezik egy durvább megoldás is: egy ismert cég website-jának számlálóját az egyik legnépszerűbb pornóoldalba építették be, így az auditor ennél az internetes oldalnál jóval nagyobb látogatottságot mutat ki a valósnál.
A kormányzati portál jelentőségét senki sem vitatja, ezért az egész szakma nagy várakozással tekint a november 12-i indulásra. Az érdeklődés érthető, hiszen egy jól működő „elektronikus kormányzat” sokakat csalogathat a rendszeresen internetezők táborába.
Az Informatikai Kormánybiztosság által kiírt tenderen az IBM Magyarország győzött, amelynek alvállalkozói között van a MÁV Informatika Rt., az IQSoft és a Webigen Rt., amely az Infostart egyik tulajdonosa is. Az IBM 413 millió forintos ajánlattal győzött a pályázaton, ezért ez a cég hozhatja létre a kormányzati portált, és egy évig üzemeltetheti is. Egy lapunknak név nélkül nyilatkozó szakember szerint a kormányzati portált feleennyi pénzből is be lehetne indítani. Erre azonban rácáfol az a tény, hogy négy pályázó is 400 milliós összegre tett ajánlatot. Az egyik legkisebb költségvetést előirányzó IBM-nek a szakma nagy meglepetésére sikerült maga mögé utasítania a Microsoft–Compaq–Axelero–Synergon– Econet konzorciumot is. Rossz nyelvek szerint a győztes azonban a kormányportál üzemeltetésekor nem tudja majd megkerülni a tenderen alulmaradt társulást. Az Informatikai Kormánybiztosság azonban nem erősítette meg ezt az értesülésünket. (Szerettük volna megkérdezni erről az IBM vezetőit is, de e-mailben elküldött kérdéseinkre nem reagáltak. A kormányportál szerkesztőségi rendszeréért és tartalmi felépítéséért felelős Webigen Rt. pedig az IBM-mel való egyeztetéshez kötötte a nyilatkozatot. Az IBM „e pillanatban nem tartja időszerűnek a kormányportálra vonatkozó ez irányú megjelenést” – tudtuk meg az elektronikus ügyintézés beindítása előtti hetekben a Webigen munkatársától.)
A Webigen – amelynek egy amerikai magánszemély és a PSInet-Elender 15 százalékos részesedésének felvásárlása után már 81 százalékos tulajdonosa az eddig MSZP közelinek hitt Wallis Rt. – olyan üzletet tudhat magáénak, mint amilyen annak idején az Elender számára a Sulinet volt. A portál létrehozása a jövőben lehetővé teszi, hogy olyan ügyeket, mint az adóbevallás vagy a jogosítvány meghosszabbítása, sorbaállás nélkül, az internet segítségével tudjunk elintézni: körülbelül ezer olyan szolgáltatás létezik, amely digitalizálható. Az internetes kapu létrehozásával elkerülhető a jelenlegi bonyolult, bürokratikus ügymenet.
– Hatalmas jelentőségű ez a terv, hiszen a puszta létezésével is jelzi, mekkora súlyt helyez a kormányzat az információs társadalom létrehozására. Ha a kormányzati portál látogatottá és közkedveltté válik, az újabb lökést adhat az internet magyarországi elterjedésének, amiből végső soron valamennyi internetes és informatikai vállalkozás profitál majd – mondta Both Vilmos, a tenderen vesztes konzorciumtag Econet Informatikai Rt. vezérigazgatója.
A sajtót sok esetben éri az a vád, hogy politikailag elfogult. A napilapok olvasóközönsége jól tudja, számíthat-e valamilyen irányú elfogultságra, ha egyik vagy másik újságot a kezébe veszi. Vajon így van-e ez az intrenetes újságoknál is?
A portálok attól még nem politikailag elkötelezettek, hogy a medgyessy.hu-ra vagy az orban.hu-ra mutató „link”-et tartalmaznak – értenek egyet a szakértők.
– Az on-line újságírás kevéssé ideologikus, mint a nyomtatott sajtó – vallja Uj Péter hírigazgató, aki az Indexet a kritikák ellenére nem tartja baloldalinak, csak hatalomellenesnek. Ez legalábbis igazolható, ha elolvassuk a portál cikkeit „Orbán apuról” és az „ügyes, okos felcsúti csatárról”. De a hatalomellenesség nem vitatható akkor sem, ha megismerjük az Index szépirodalmi gyöngyszemmé vált hasonlatát, amely szerint vannak dolgok, amelyeket nehezebb megtenni, „mint Bayer Zsolttal megkedveltetni a maceszgombócot”.
Bal klikk, jobb klikk
– Egy internetes médium távol tarthatja magát a politikai befolyástól. Ha azonban egy on-line újság a kormányt támadja, az üzletpolitika is lehet – fogalmaz Martin-Kovács Miklós, az Infostart tartalomfejlesztési igazgatója. – Azok a website-ok, amelyeknek kötődésük van, a hitelességüket veszélyeztetik. Sajnálatra méltó, hogy ma túl könnyen bélyegzik meg a vállalkozásokat. A jelenlegi mérgezett légkör a minőség gátját jelenti.
– Amikor Lovas Istvánnal készítettem interjút, akkor szélsőjobboldali voltam, amikor Thürmerrel, akkor kommunista – ironizál Pósvári Sándor, az Euroastra tulajdonosa, aki úgy véli, neki sikerült középen maradnia.
– Mint ahogy a Tv 2, úgy a híreire alapozó Korridor is pártatlan – állítja Kelemen Gábor, a portál igazgatója, aki ezzel szemben az Infostartot már erősen kormány közelinek véli. Weyer Balázs sem lát kormányellenes médiaerőket az interneten. Bár elismeri, hogy a Magyar Narancs egykori munkatársai közül néhányan vezető pozícióban vannak a hálón, nem gondolja, hogy az internetet „liberális fészeknek” kellene tartani. A főszerkesztő szerint az Origo azért veszi át csak a Magyar Hírlap és a Népszava cikkeit, mert a Népszabadság és a Magyar Nemzet nem engedélyezte a portál számára a másodközlést. Az összeesküvés-elméleteknek az internetet illetően sincs létjogosultságuk – állítják a szerkesztők. Az sem bizonyíték a baloldali elfogultságra, hogy létezik olyan website, amelynek a főszerkesztője egykor az MSZP kampányát segítette, hiszen épp ez a lap ad helyet a Vasárnapi Újság on-line változatának – érvel Köves Pál, a Korridor főszerkesztője.
De ha nincsen baloldali on-line újság, van-e konzervatív értékrendű? Sokak szerint az internetliberalizmussal eleve összeférhetetlen a konzervatív fogalom. A polgári-jobboldali értékrenden túlmutató tartalmú oldalak viszont nagy tárhelyet töltenek meg a világhálón. A kiszivárgott hírek szerint az Országos Rádió és Televízió Testületben (ORTT) már felfigyeltek az olyan websiteokra, mint a nemnemsoha.hu. Az oldal létrehozója, Raszi, aki hobbijának tekinti a Trianon-ellenes honlap szerkesztését, elmondta, tudja, hogy sokan figyelik a honlapját. Ezért nagyon ügyel, hogy ne adjon támadási felületet. Ám nem könnyű a dolga.
– Liberális körökben már nyilas website-ként emlegetik nemcsak ezt az oldalt, hanem a Hunnia.netet is.
– Lapunk még mérsékelt jobboldalinak sem nevezhető. Próbálunk objektívak maradni, de természetesen megvan az egyéni véleményünk. Semmiféle szélsőséges ideológia nem hatja át munkatársaink lelkivilágát. Ilyen típusú írást nem közöltünk eddig sem, és ezután sem közlünk. Azt, hogy nyilas site, talán a konkurencia terjeszti rólunk, lejáratási célból – mondja Puskás Attila Sándor, a Hunnia.net főszerkesztője.
Hálóőrök
„Az a probléma, kedves Judit, hogy nekünk nincs szükségünk magukra” – mondta az egyik tartalomszolgáltató képviselője Körmendy-Ékes Juditnak, az ORTT elnökének a tavalyi internetkonferencián, miután a szervezet elhatározta az internet tartalmi szabályozását. A szakma gyorsan gondoskodott saját érdekeinek védelméről, és megalakította a Magyarországi Tartalomszolgáltatók Egyesületét (MTE). Szakértők szerint a tartalomszolgáltatóknak kell létrehozniuk azt a kódexet, amelytől való eltérést egy később megalkotandó internettörvény szankcionálna. Both Vilmos, az MTE elnöke úgy látja, hogy a szakmai önszabályozás lehet a megoldás: „Az Európai Unió irányelve kifejezetten támogatandó területként említi az önszabályozó szakmai szervezetek létrehozását. Egy ilyen dinamikusan és folyamatosan változó közegben, mint az internet, a törvényi szabályozás csak nagy lemaradással tudná követni a tényleges tendenciákat, ezzel szemben az önszabályozás lényegesen rugalmasabb, ezért eredményesebb lehet. Erre jó példa hazánkban, hogy a Magyarországi Tartalomszolgáltatók Egyesülete hamarabb készítette el etikai kódexét, választási etikai kódexét vagy éppen a szexuális tartalmú hirdetésekre vonatkozó ajánlását, mintsem hogy a jogalkotók fejében egyáltalán megfordult volna az említett területek szabályozása.”
Sík Zoltán informatikai kormánybiztos sem híve semmiféle szabályozásnak, míg az ORTT szükségét látja a világháló ellenőrzésének. A testület már megbízta azt a csoportot, amely a tartalomszabályozás kérdéseit vizsgálja. A csoportban helyet kapott a Szerzői Jogvédő Egyesület, az Informatikai Kormánybiztosság és az Adatvédelmi Biztos Hivatala, továbbá a szakmai szervezetek is képviseltetik magukat; e körben állandó meghívottként vesz részt az üléseken a Magyarországi Tartalomszolgáltatók Egyesülete és az Informatikai Érdekegyeztető Fórum. A csoport az eddigiekben az internetes tartalomszolgáltatásokkal összefüggő nemzetközi jogalkotást vizsgálta meg. Az áttekintésből kitűnik, hogy az internetes tartalomszabályozás tekintetében lényegében valamennyi vizsgált – elsősorban európai – ország jogrendszere tartalmaz kialakult jogintézményeket. A szakértői csoport munkaterve szerint megközelítőleg öt hónapos határidőn belül dolgozza ki az internetes tartalomszolgáltatások hazai szabályozásának koncepcióját.
– A munka végeredménye körülbelül februárban születik meg – tájékoztatta lapunkat Lengyel Márk, az ORTT kutatási igazgatója.
A testület szándékai ellenére biztos, hogy ebben a parlamenti ciklusban már nem kerül sor az internettörvény megalkotására (nem összetévesztendő a most parlament elé került és az elektronikus kereskedelemről szóló javaslattal). A hálójárók így még jó ideig teljesen szabadon kalandozhatnak.
***
MILYEN NAGY A MAGYAR INTERNETES PIAC?
A tavalyi adatok szerint a magyar háztartások csupán négy százalékának volt internet-hozzáférése. A kormány becslése szerint ez az arány ez év végére elérheti a hét százalékot, ami 290 ezer magán-előfizetést jelent. A múlt évben a számítógép-tulajdonosok 23 százaléka kapcsolódott a világhálóra, de közülük is csak a felénél kevesebb szörfölgetett rendszeresen. Ahogy ezt a portálok látogatottságának hét végi óriási visszaesése is mutatja, az emberek többsége inkább a munkája révén jut a net közelébe. De a munkahelyi internetezők háromnegyede is csak az elektronikus levelezés lehetőségével él. A GKI Gazdaságkutató Rt. és a Webigen kutatása azonban derűlátó a jövőt illetően: „A lakosság tervei szerint az otthoni internetkapcsolatok az év végére megközelíthetik a 400 ezret, s így az internethez hozzáférők aránya összességében meghaladhatja a 20 százalékot.”
Simó György, az Axelero Internet Rt. vezérigazgató-helyettese kevésbé derűlátó: szerinte Magyarországon óriási a lemaradás az otthoni internethasználat terén. Száz-kétszázezer személyi számítógép kellene még a háztartásokba, adókedvezmények szükségesek, és az elindított kormányzati programok mellett a svéd modell követésével lehetne javítani a jelenlegi helyzeten – hangzott el a tihanyi Internet Hungary, 2001 konferencián.
A borúlátó internetszakértők egyenesen arról beszélnek, hogy az idén Magyarországon megállt az felhasználók számának dinamikus növekedése. Szerintük ennek egyik oka, hogy míg például az Egyesült Államokban az internet kulturális kérdés, és életkortól, társadalmi helyzettől függetlenül mindenki kíváncsi rá, addig Magyarországon az emberek még nem értették meg a világháló értékét. „A kormányoknak nagy szerepük van ebben, sokszor nekik kell felhívniuk az állampolgárok figyelmét, hogy mennyi mindent tudnak egyszerűbben megtenni az internet segítségével” – nyilatkozta a napokban Daniel Janal amerikai internetmarketing-szakértő a Business Online-nak.
Ismertek a módszerek, amelyekkel mindenki számára világossá tehető, hogy milyen előnyökkel jár a világhálóhoz való csatlakozás. Az e-mailezés ma már hétköznapi dolognak számít, csak idő kérdése, hogy az elektronikus vásárlás is az legyen. A megfelelő megoldással az internet minden területe „eladhatóvá” válik az elektronikus ügyintézéstől az internetes demokráciáig. Az Informatikai Kormánybiztosság elektronikus kormányzási programja is jelzi, hogy az internet népszerűsítése folyamatban van.
– A kabinet az információs társadalom térhódítása érdekében készítette elő az egységes hírközlési, a digitális aláírásról szóló, valamint a most a parlament elé került elektronikus kereskedelmi törvényt, illetve növelte meg az informatikai támogatásokra szánt, eredetileg 15-17 milliárdos támogatást 30 milliárdra – hangsúlyozta Stumpf István kancelláriaminiszter a tihanyi konferencián.
Ám úgy tűnik, Magyarországon nem a piacszervezéssel van baj, az internetezési kedv lanyhasága inkább a gazdasági háttérrel magyarázható. Az otthoni hálójárás ma még sok magyar család számára luxusnak számít. A átlagkeresetű állampolgár számára megfizethetetlen a korszerű számítógép, és még nagyobb terhet jelentene a telefontarifa kifizetése. Nem beszélve az internetezés több ezer forintos előfizetési díjáról, amely európai viszonylatban a legmagasabbak közé tartozik. (Igaz, léteznek ingyenes szolgáltatók is, amelyek hozzájárultak az internetezők táborának növeléséhez.) A hazai informatikusok a Matáv monopolhelyzetének jövő évi megszűnésétől várják a nagy áttörést. A borúlátók a gazdasági recesszió miatt csak minőségi változásra látnak esélyt, és a távközlési liberalizáció és a kábeles internetszolgáltatás ellenére sem számítanak nagy áttörésre. A kormány a PC-vásárlási programmal, az informatikai oktatással és az esetleges áfacsökkentéssel kívánja bővíteni az internethez való hozzáférés lehetőségét.
Orbán Viktor
Orbán Viktor: Egymillió új munkahelyet hoztunk létre, Hadházy Ákosnak is jutott egy + videó
