Az országos húszszázalékos átlaghoz képest Budapesten jóval magasabb a nyugdíjasok száma – 545 ezer fő –, de kerületenként is nagy a különbség. A Budapesti Statisztikai Zsebkönyv 1999-es januári adatai szerint a legkevesebb nyugdíjas – a helyi lakosság 26,2 százaléka – a IV. kerületben él, de a főváros többi kerületében a népesség egyharmadánál magasabb a nyugdíjasok száma. Így az I. kerület összlakosságának 46,2 százaléka, a II. kerületének 43,2 százaléka, a XIV. kerületének pedig 40,3 százaléka nyugdíjas. A fővárosiak közül 365 ezren öregségi nyugdíjasok, a többiek korkedvezményesek – nyilatkozta lapunknak Skultéti József, a Főpolgármesteri Hivatal szociálpolitikai ügyosztályának vezetője.
Az öregségi nyugdíjasok közül nagyon sokan élnek magányosan: 63 százalékuknak nincs családja, akitől bármiféle segítségre számíthatnának. A szociális törvény ugyanakkor több lehetőséget is nyújt a nyugdíjasok támogatására, de csupán minden tizenharmadik idős ember igényel valamilyen önkormányzati segítséget – tájékoztatott az osztályvezető. A többiek nem kérik, vagy nem is tudják, hogy jogosultak a családsegítő központ által nyújtott ingyenes szolgáltatásokra, az étkeztetésre, a házi segítségnyújtásra. Mások, még ha örülnének is az állandó társaságnak, programoknak, nem is tudnak a környékükön lévő idősklubokról. Skultéti szerint a kerületeknek nem csupán az a feladatuk, hogy támogassák nyugdíjasaikat, hanem az is, hogy tájékoztassák őket a lehetőségeikről.
A jelenleg 30 ezer személyt ellátó fővárosi házi gondozói hálózat többféle segítséget nyújthat a magányos vagy családja támogatása nélkül élő, esetleg rossz egészségi állapotban lévőknek. A látogatások alkalmával a szolgálat munkatársai szükség szerint segítenek a mosakodásban, házi munkában; bevásárolnak, takarítanak, főznek.
Tavaly 2000 nyugdíjas élt a főváros által fenntartott intézetek valamelyikében. Legtöbbjük idősek otthonában, kevesebben a pszichiátriai vagy értelmi fogyatékosok intézetében, hajléktalanszállón. Ugyancsak kétezren vannak azok, akik arra várnak, hogy bekerülhessenek valamelyik intézménybe.
Iván László gerontológus, az Idősügyi Tanács társelnöke, idős-egészségügyi miniszteri biztos szerint a magyar lakosság 20 százaléka 60 évesnél idősebb. A hatvanévesnél idősebbeknek a fele, azaz körülbelül egymillió ember szenved egy krónikus megbetegedésben, 10 százalékuk – azaz 200 ezer ember – kettő, és 60-70 ezer ember három vagy több krónikus betegségben. A népesség életkilátásai az ország különféle részein eltérők: Budapesten és Pest megyében, ahol az országos átlagnál magasabb a 60 évesnél idősebbek aránya, az úgynevezett idősödési index 145. Azaz 100 gyerekkorúra 145 időskorú lakos jut. Az ország észak- és délkeleti részén rosszabbak a szociális és megélhetési feltételek: sokan meg sem érik az időskort, míg a nyugati megyékben a születési és az idősödési arány nagyjából kiegyenlíti egymást.
A jövő év első negyedében kerül a kormány, majd a parlament elé a készülő idősügyi charta, amelyhez a kormány cselekvési tervet is csatol majd. A charta az idősügyi törvény alapja lehet. Iván László szerint a tervezet első alkalommal deklarálja az idősek életkörülményeinek javítását. Néhány a témakörök közül: az időskorúak a más korosztályokkal egyenrangú és megbecsült módon vegyenek részt a társadalom tevékenységében, mert az általuk felhalmozott tudás az egész táradalom számára érték. Az időskorúak az átlagosnál gyakrabban kerülnek kiszolgáltatott helyzetbe. A betegségek is gyakrabban érik utol őket. Biztosítani kell a rehabilitációt, gyógyítást, megelőzést, egészségmegőrzést. A tervezet leszögezi: az időskorúak jogainak érvényesítése közös feladat: az államé, a társadalomé, az önkormányzatoké, a civil szervezeteké, intézményeké, hatóságoké, médiáé. Javasolják ugyanakkor az idősjogi biztos intézményének létrehozását úgy, hogy a közigazgatási hivatalokban is legyen képviselője.
***
Kerület Összlakosság Nyugdíjasok száma Nyugdíjasok
(fő) (fő) aránya a kerületben
(százalék)
I. 27 805 12 842 46,2
II. 88 936 38 439 43,2
III. 139 328 45 657 32,8
IV. 112 005 29 399 26,2
V. 33 487 14 768 44,1
VI. 47 756 18 037 37,8
VII. 69 857 24 104 34,5
VIII. 83 397 27 225 32,6
IX. 67 417 23 746 35,2
X. 86 836 27 745 32,0
XI. 143 580 56 195 39,1
XII. 64 788 28 270 43,6
XIII. 117 437 43 622 37,1
XIV. 129 195 52 024 40,3
XV. 89 329 32 852 36,8
XVI. 71 145 25 338 35,6
XVII. 79 050 23 712 30,0
XVIII. 99 424 32 606 32,8
XIX. 65 037 21 002 32,3
XX: 66 937 23 152 34,6
XXI. 84 083 25 345 30,1
XXII. 52 933 17 580 33,2
XXIII. 18 991 6 565 34,6
Összesen 1 838 753 650 224 35,4
Forrás: Budapest Statisztikai zsebkönyv, 1999
origo.hu
Holttestet találtak az M3-ason
