Elzett-Certa: milliárdos károkozás

Több mint hárommilliárd forinttal károsította meg a zárgyártó céget a sátoraljaújhelyi Elzett-Certa Rt.-t volt vezérigazgatója, Sz. László a Borsod megyei ügyészség vádirata szerint. A volt gazdasági igazgatót, Sz. Jánost számviteli fegyelem megsértésével vádolják. A megyei bíróság az első tárgyalást az egykori vezér betegsége miatt elnapolta.

2001. 11. 07. 0:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Az ipari tárca által alapított cég helyzete megromlott, ezért 1991 júniusában az igazgatóság úgy döntött, hogy ultrakönnyű repülőgépmotor készítésére, alumínium italosdobozok gyártására, italtöltőüzem létrehozására, illetve acélhordók előállítására vesz fel hitelt.
A vádirat szerint a beruházások megvalósítására szerződést kötöttek a milánói San Marco Progetti céggel. A nyomozás idején azonban az olasz cég gyakorlatilag már nem működött. Egy milánói magánlakásba volt bejelentve. Az Elzett-Certa a hitelre egy angol bankkal szerződött. A négy programra külön összeget állapítottak meg. Az első programra 40, a másodikra 142 millió német márkát igényelt a cég, a fennmaradó két beruházási hitel felvételére már nem került sor.
Az első beruházás 1991 decemberében kezdődött: áprilisig Sz. László aláírására az angol bank 31 millió német márkát utalt át az olasz kivitelezőnek, amelyből Sátoraljaújhelyen az ultrakönnyű repülőgépmotorok gyártásának helyet adó csarnokot kezdte el építeni. A hitelösszegből azonban csak tízmilliót fordítottak a beruházásra, azaz – a vád szerint – a magyar cég vezetője a mintegy másfél milliárd forint jogalap nélkül felvett összeget engedte az olaszoknak elsíbolni. Ezzel az Elzett-Certa vagyonát csökkentette, mivel az rt. teljes vagyona volt a fedezet a hitelre. A csarnok részben elkészült, mellette csak tanulmánytesztek, pénzügyi jelentések íródtak, s a vád szerint indokolatlan gépvásárlások is történtek. A beruházások alig húsz százaléka került tető alá.
A második programot – italtöltő automaták gyártása – 1992 februárjában indították. Erre az angol banktól 142 millió márkát igényelt a cég. A vezérigazgató utasítására az angol bank szintén a San Marco Progettinek fizetett. Ebből 105 millió márkányi beruházás valósult meg. Olasz és amerikai gépeket is vásároltak az üzem beindításához, ám ezek a vád szerint elavult berendezések voltak. Nyersanyagot is vettek a hitelből, de jóval a piaci ár felett. Így forintra átszámítva közel 1,8 milliárdos kár érte az Elzett-Certát. A két program összes vesztesége 3,3 milliárd forintra nőtt. Ezekkel párhuzamosan a vezérigazgató a majd későbbiekben gyártandó termékekre reklámszerződést kötött egy londoni marketinges céggel. A propagálás nem valósult meg, hiszen a beruházás sem jött létre, ám a szerződésben rögzített 7,8 millió forintot kifizették. A jogsegélyben létrejött nyomozás kiderítette: a londoni céget két panamai székhelyű off-shore cég jegyzi, tulajdonosai ismeretlenek. Sz. László viszont 1993 májusában a vállalati tanáccsal megszavaztatta magának „sikeres” munkája elismeréséül fizetésének 200 százalékos prémiumát. A cég ügyleteit az Állami Vagyonügynökség 1993 júniusában kezdte vizsgálni. Sz. Lászlót posztjából felmentették, s büntetőeljárás indult ellene és a gazdasági igazgató ellen.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.