Halottainkra emlékezünk

Országszerte és a határokon túl százezrek zarándokoltak az elmúlt két napban a temetőkbe az elhunyt hozzátartozókra emlékezve. Mindenszentek és halottak napja alkalmából számos történelmi hős – többek között a XX. századi háborúkban, illetve az 1956-os forradalom és szabadságharc idején elesettek – tiszteletére helyeztek el koszorúkat a kormány tagjai, valamint pártpolitikusok.

A végtisztesség lehetőségétől való megfosztás, a jeltelen sírokban való elföldelés olyan halmozása az elítélendő emberi viselkedésnek, amelyre nehéz szót találni – mondta Dávid Ibolya igazságügy-miniszter tegnap Vácon, a rabtemetőben tartott halottak napi megemlékezésen. Hozzátette: az ember földi létéhez hozzátartozik halála utáni eltemetése, a temetői csend, a sír, amelynél a hozzátartozók leróhatják kegyeletüket. – Az utókorra hárítani a holtak azonosítását bűn, ilyen tettre csak az a rendszer képes, amelyik velejéig romlott – jelentette ki, megjegyezve: a kommunista rendszer ilyen volt. Hangsúlyozta: köszönet illeti Vác városát, hogy történelmi múltjához méltó módon, lelkiismerettel felkarolta a börtönben, a kommunizmus legsötétebb korszakának bizonytalan körülményei között elhalt, és a rabtemetőben jeltelenül elföldelt személyek tisztes eltemetését.
Százkilenc egykori rab földi maradványainak kihantolása történt meg, közöttük volt Hóman Bálint, akit méltó módon a közelmúltban temettek újra – emlékeztetett a miniszter. – Az élőknek mindig megadatott, hogy elődeik bűneivel elszámoljanak, visszaadjanak valamit a holtak üdvösségének. Imádsággal kérjük a jó Istent, hogy adjon mindannyiuknak örök boldogságot – fogalmazott Dávid Ibolya.




Tóth Ilona szobrának avatásán tegnap a budapesti Semmelweis Orvostudományi Egyetem kapujában a Fidesz és az MDF elnöke mondott beszédet. A forradalmár orvostanhallgatót 1957-ben végezték ki, köztörvényes bűnözőként ítélték el. Pokorni Zoltán Fidesz-elnök kijelentette: a brutális kegyetlenség, a terror fölötti igazságtétel négy évtizeden keresztül csak reményeinkben élt, és 1990-ben, a polgári átalakulással jött el annak a lehetősége, hogy a megálmodott szabadság kivívása az igazságtétellel fonódjék össze. Tanulságosnak és elgondolkodtatónak nevezte, hogy 11 esztendő kellett a jogi elégtételhez egy névnek, egy emléknek, a kortársaknak, barátoknak és a családnak. Dávid Ibolya arról szólt, hogy sokan várták ezt a napot, akik számára Tóth Ilona arca nem szoborarc, hanem több annál. Az MDF elnöke megjegyezte: Tóth Ilona szigorló orvos mártíromsága hosszú éveken át a kommunista rendszer tabuja volt.
A Magyarország földjén elesett magyar és külföldi katonák emlékére kegyeleti koszorúzásokat rendezett a halottak napja alkalmából a Honvédelmi Minisztérium szerdán. A Rákoskeresztúri új köztemetőben katonai tiszteletadás mellett a magyar katonák emlékművénél, az első világháborús olasz, török, román, illetve szovjet katonai síroknál a Honvédelmi Minisztérium nevében Bali József védelempolitikai helyettes államtitkár, a honvéd vezérkar képviseletében pedig Frigyer László dandártábornok, logisztikai csoportfőnök helyezett el koszorúkat. A kegyeleti emlékezésen megjelentek az illető országok katonai attaséi és társadalmi szervezetek képviselői is.
Délután a Budaörsi úton az amerikai hősi emlékműnél, a német katonai temetőben, illetve a solymári angol, ausztrál, dél-afrikai, francia, kanadai, lengyel és új-zélandi közös katonai temetőben tartottak megemlékezést. E helyszíneken Kovács Zoltán dandártábornok, a vezérkar személyzeti csoportfőnöke koszorúzott. A szaktárca a Honvédelmi Minisztérium Hadtörténeti Intézet és Múzeum díszudvarán délután tartott kegyeleti gyertyagyújtást, ahol Szabó János honvédelmi miniszter emlékezett meg az elesettekről.
Holló József vezérőrnagy, a múzeum főigazgatója úgy fogalmazott: talán nincs olyan család Magyarországon, amely ne vesztett volna legalább egy apát, fiút, fivért, rokont, barátot történelmünk nemzetet próbáló háborúiban. – A lélekharang ma értük szól, a gyertya lángja ma nekik világít – fogalmazott. A főigazgató kitért arra, hogy Magyarország geopolitikai helyzeténél fogva nem maradhatott ki a XX. század első felének szörnyű háborúiból. A katonák emlékére Kocsis István ezredes, katolikus tábori esperes és Csuka Tamás dandártábornok, protestáns tábori püspök mondott kegyeleti imát, majd Szabó János honvédelmi miniszter és Fodor Lajos vezérezredes, vezérkari főnök gyújtott gyertyát.
– Erdélyi halottak napja elnevezéssel istentiszteletet és gyászmisét tartottak tegnap, mindenszentek napján az Erdélyi Gyülekezet budapesti központjában, a Reménység Szigetén. A szabadtéri eseményen – amelyen jelen volt Németh Zsolt külügyi államtitkár is – Hermán János református lelkész, a királyhágó-melléki egyházkerület tanácsosa a következő gondolatot emelte ki: a hitet cselekedettel kell továbbadni, akárcsak a szeretetet, és mindkettőből annál több marad, minél többet sikerül átadni.
Czirják Árpád gyulafehérvárí érseki helynök az életet a szivárványhoz hasonlította, amely feltűnik és eltűnik, illetve a gyertyához, amely minden lobbanással elemészti önmagát. Szavai szerint igenis vannak pótolhatatlan emberek, és mindenki annyiszor hal meg, ahányszor szeretteit elveszíti.
***
MINDENSZENTEK ALKALMÁBÓL tegnap és ma, a halottak napján a szentekről és az elhunytakról való megemlékezés jegyében mondanak misét a római katolikus templomokban, és több százezren keresik fel az ország sírkertjeit. Mindenszentek napja mintegy fél évszázad után – a Munka Törvénykönyve módosítása nyomán – tavaly lett ismét munkaszüneti nap. Az ünnepen azon szentekről emlékeznek meg, akiknek nincs külön emléknapjuk. November 1-je a VIII. században jelent meg először a megemlékezés napjaként, és 844-ben vált egyetemes ünneppé. A halottak napja jóval későbbi eredetű: a X. század második felében alakult ki Franciaországban a holtakért való imádkozás szokása, amely a XIV. században vált általánossá.
***
ÜNNEPI UTASCSÚCS. Az Új köztemetőnél, az Óbudai temetőnél, a Farkasréti temetőnél és a Megyeri temetőnél nagy volt a forgalom, de a BKV mentesítő temetői járatai elegendőknek bizonyultak. Az Új köztemető biztonsági őrei motoros rendőrök segítségét kérték a rend fenntartásához. A Budapest–Nyíregyháza vonalon közlekedő mentesítő MÁV-járatok száma kevésnek bizonyult, a Partium nemzetközi gyorsvonatot Szolnoknál három kocsival kellett bővíteni, ezen a vonalon még egy mentesítővonatot indítottak. Eggyel növelték a Nyíregyháza–Debrecen–Budapest vonalon közlekedő mentesítőjáratok számát is.