A cigányság magyarországi becsült lélekszámát és az európai – szintén becsült – adatokat tekintve 38 állam között Magyarország a negyedik helyen áll. Románia, Bulgária és Spanyolország vezeti a listát, Szlovákia és Törökország található az ötödik és a hatodik helyen. – A kisebbségi identitású és kötődésű népesség tényleges létszáma a népszámlálási és a becsült adatok között mozog – tartalmazza a dokumentum. A becsült és a bevallott adatok közti eltérés az érzelmi-kulturális kettős, illetve többes kötődésű kisebbség dilemmáit is tükrözi a népszámlálási összeíráskor: a nemzetiségek egyidejűleg vallják magukat magyarnak és kisebbséginek, erre az 1990. évi népszámlálás nem adott lehetőséget.
A jelentés szerint az országos önkormányzatokra vonatkozó választójogi rendelkezések beváltották a hozzájuk fűzött reményeket, hiszen 1999. szeptember 18-án megalakult a Magyarországi Románok Országos Önkormányzata is. Tekintettel arra, hogy még a korábbi szabályozás alapján 1999 januárjában létrejött az Országos Ruszin Kisebbségi Önkormányzat, 1999 februárjában pedig az Ukrán Országos Önkormányzat, a vizsgált időszakban kialakult az országos kisebbségi önkormányzati rendszer a maga teljességében, hiszen valamennyi – a kisebbségi törvény által elismert – kisebbség létrehozta országos önkormányzatát, amelyek azóta is folyamatosan működnek.
A kisebbségi nyelvhasználati jogok megvalósulását a gyakorlatban a helyszínen ellenőrizte az Európa Tanács szakértői bizottsága. A bizottság az ellenőrzés során találkozott az Országgyűlés tagjaival, az érintett tárcák és szakhatóságok, az érintett kisebbségek képviselőivel. A helyszínen, a kisebbségek által lakott egyes településeken is tájékozódtak. A szakértői bizottság szerint hazánk a regionális kisebbségi nyelvek európai chartájának aláírásakor „túlvállalta” magát, azaz a nyelvhasználati jogoknak valamennyi kisebbség viszonylatában, az egész ország területén való biztosításához nyilvánvalóan hiányoznak a feltételek.
Európai Unió
Orbán Viktor bejegyzésével van tele az olasz sajtó
