Korunk bűne: a sorozatgyilkosság

Kolumbiában 1853 év börtönbüntetésre ítélték a 44 éves Luis Alfredo Garavitot, akit a bíróság 172 gyilkosság elkövetésében talált bűnösnek és még 32-vel gyanúsítja. Áldozatai 6 és 16 év közötti gyerekek. A szakemberek szerint a sorozatgyilkosság a kor és főképpen a fejlett nagyvárosok bűne.

Luis Alfredo Garavit a maga 172 áldozatával a második helyen áll a világ sorozatgyilkosainak listáján, 1992-ben ölt először. Kiskorú áldozatait az utcán: buszmegállókban, iskolák előtt választotta ki, pénzt ígért nekik, majd rettenetes kínzásoknak vetette alá és megölte őket. Garavitot két évvel ezelőtt tartóztatták le egy Bogotától 200 kilométerre lévő városban, s minden kétséget kizáróan rábizonyították a rengeteg gyilkosság elkövetését. Alapos a gyanú arra, hogy további 32 kiskorút is ő ölt meg. Eddigi büntetése 1853 év. A sorozatgyilkosok nemzetközi listáját az „andoki szörnyeteg”, a kolumbiai Pedro Alonso Lopez vezeti: 300 ember meggyilkolásával vádolták. A „lahorei rém”, a 42 éves Javed Iqbal Pakisztánban száz gyereket gyilkolt meg.
A sorozatgyilkosság új jelenség a történelemben. A tettesekről sok minden kiderült eddig, de a mozgatórugót a modern ember pszichéjének sötétebb oldalaiban kell kutatni. – írja a Corriere della Sera. Általában egyszerűen a gyilkolás öröméért ölnek. Sokuk az igazságszolgáltatáshoz intézett kihívásként éli meg a gyilkosságokat, vagy „híresek” akarnak lenni, hogy beszéljenek róluk az emberek. Francesco Bruno bírósági pszichopatológus ötven esetet tanulmányozott. Szerinte a sorozatgyilkos 20 és 45 év közötti, az átlagosnál mozgékonyabb és nagyobb fizikai erejű, hosszú koncentrálásra képes férfi, aki általában egyedül követi el tettét. A sorozatgyilkos – állítja Pasquale de Pasquali pszichológus – csak akkor képes megfogalmazni a másik emberhez való viszonyát, ha már áldozattá változtatta. A sorozatgyilkos úgy öl, hogy módja legyen megérinteni áldozatát: az esetek húsz százalékában fojtogatással, 16 százalékban pedig szúrófegyverrel követi el tettét, s örömöt szerez neki a másik kiszolgáltatottsága és megalázottsága.
A jelenség a fejlett országokban gyakoribb, mint a szegényebb régiókban – állítják a kutatók. Egy tavaly kiadott európai listán 414 azonosított sorozatgyilkos szerepel. Észak-Európában, ahol a családi kötelékek lazábbak, gyakoribbak az ilyen bűncselekmények, mint a szorosabb emberi kapcsolatok jellemezte dél-európai országokban. Kivétel Olaszország, ahol most is harminc sorozatgyilkost keresnek. A dél-európaiak ugyanakkor kirobbanóan képesek kifejezni érzelmeiket, míg az északiak frusztráltabbak és visszafogottabbak.
A sorozatgyilkos anatómiája című tanulmánykötet adatai szerint a sorozatgyilkos általában szétesett szociális kapcsolatok között él, aki magányosnak érzi magát, és elviselhetetlennek tartja, hogy képtelen érvényesülni.

Még öt holttest. Kedden három női holttestet találtak a Ciudad Juárez mexikói város melletti gyapotföldön. A rendőrség átvizsgálta a terepet, és újabb öt tetemet talált. A nyolc gyilkosságot a körülmények kísértetiesen hasonlatossá teszik az 1993– 99 közötti sorozatos gyilkosságokhoz, amelyek során legalább 57 fiatal lányt erőszakolt meg és fojtott meg az eddig ismeretlen bűnöző. A mexikói rendőrség feltételezi, hogy ismét ugyanaz a mániákus gyilkos jelentkezett. Az áldozatok többsége éjszakai műszakban dolgozott. A város segélyközpontjának munkatársa, Esther Chávez szerint a bejelentése alapján a megtalált holttesteknél jóval több – legalább 248 – fiatal nő tűnt el gyanús körülmények között; a rendőrség azonban nem törődik az eltűnések bejelentésével, hanem csak akkor kezd vizsgálatot, amikor egy-egy holttest előkerül. (G. J. J.)